Új szemléletű, a városi kerékpározást segítő térképet jelentetett meg a Budapesti Közlekedési Központ

Kilenc év után új, teljes körű fővárosi biciklis térkép jelent meg a Budapesti Közlekedési Központ kiadásában, amely minden korábbinál jobban fókuszál a városi kerékpározáshoz kapcsolódó legtöbb információ megjelentetésére. A térkép – amely bemutatja, hogy gyakorlatilag a teljes budapesti úthálózat biciklivel is járható – beszerezhető a BKK ügyfélközpontjaiban, online pedig elérhető a társaság kerékpározással kapcsolatos tudnivalókat összegyűjtő új oldalán, a www.bkk.hu/bicikli címen. A most bemutatott, magyar-angol kétnyelvű térképen megtalálható a kerékpárforgalmi főhálózat – azaz a városrészek közötti, kerékpározásra biztonságossá tett és kijelölt útvonalak –, a forgalomcsillapított területek, azok az utcák, amelyek kerékpárral is egyirányúak és azok a közösségi közlekedési vonalak, amelyeken lehetőség van bicikliszállításra is. Bátran használhatják tehát a rendszeresen kerékpározók mellett azok is, akik csak a közelmúltban kezdtek, vagy a közeljövőben kezdenék el a biciklihasználatot Budapesten. Az elmúlt kilenc évben megtett számos biciklisbarát intézkedés hatására immár az integrált közlekedésfejlesztés részeként kezelik a városi kerékpározást: a kerékpárforgalmi főhálózat hossza 30 százalékkal nőtt, közel négy éve működik és folyamatosan fejlődik a MOL Bubi közbringarendszer, már kerékpárral is tervez a BKK hivatalos útvonaltervezője, többezer új kerékpártároló helyet adtak át, és folyamatosan bővül azon közösségi közlekedési járatok száma, amelyen bicikli is szállítható.

Budapest új biciklistérképe átfogóan bemutatja a városi kerékpározást és a kerékpárszállítást a BKK, a MÁV-HÉV és a MÁV-START járművein. Számos információval segíti a rendszeresen kerékpárral közlekedőkön  kívül azokat is, akik a jövőben kívánnak rendszeresen vagy alkalmanként rövidebb vagy hosszabb távon biciklivel közlekedni a fővárosban, ezzel hozzájárulva a város élhetőbbé tételéhez, a torlódások, a lég- és zajszennyezés csökkentéséhez. A magyar-angol kétnyelvű kiadvány bemutatja a jelölt kerékpár-útvonalakat – külön a városi zöldutakat, a hegyi kerékpárútvonalakat és az EuroVelo 6 útvonalat –; jelölték rajta az összes forgalomcsillapított utcát (azaz a maximum 30 km/h sebességgel járható és a lakó-pihenő övezeteket, ahol biztonságosabb biciklizni) és a kerékpárral is egyirányú utcákat; az összes közösségi közlekedési vonalat, amelyen megengedett a bicikliszállítás; továbbá a közpumpákat, a KRESZ-parkokat, a bringázás és a közösségi közlekedés kombinálását segítő, fontosabb átszállási pontokon elhelyezett kerékpártárolókat, illetve a MOL Bubi gyűjtőállomásokat.

A térkép egyik oldala a főváros teljes területét bemutatja, míg a másik oldala egyrészt a belváros kerékpározásra ajánlott úthálózatát tárja használója elé részletesebb felbontásban, másrészt a fővárosi metrótérképre utalóan, sematikus ábrázolásmóddal mutatja be Budapest biciklis főútvonalait. A hátlapon kaptak helyet további, városi kerékpározást segítő tartalmak is: a közösségi közlekedés biciklivel is használható járatlistája, ennek szabályrendszere, a kerékpárral közlekedőknek szóló tanácsok, a MOL Bubi közbringarendszer, az EuroVelo 6 kerékpárútvonal, továbbá a European Cycling Challange rövid bemutatása.

A megjelenéshez kapcsolódóan, a még teljesebb információ érdekében a BKK honlapján www.bkk.hu/bicikli címen új aloldal indult, amelyről egy-egy kattintással elérhető – magán az új térképen kívül – többek között a biciklivel, mint közlekedési eszközzel is tervező BKK FUTÁR útvonaltervező, a kerékpárszállítás szabályait részletesen bemutató összeállítás és az említett, az úthálózaton történő kerékpározást segítő  tudástár bővebb változata.

A kiadvány elérhető a BKK ügyfélközpontjaiban, valamint civil szakmai partnere, a Magyar Kerékpárosklub központi irodájában. A BKK mind az új koncepció szerint készült térképpel, mind új microsite-jával kapcsolatban várja az azokat használók, az olvasók észrevételeit, javaslatait, véleményét a bkkbkk.hu email-címen.

Mi történt a fővárosi kerékpáros közlekedésben az elmúlt kilenc évben?

A Fővárosi Önkormányzat utolsó ingyenes térképkiadványának 2009-es megjelenése után, 2010-ben a kerékpáros közlekedést segítő irányba módosult a KRESZ, 2013-ban pedig elkészült A budapesti kerékpáros közlekedés fejlesztési koncepciója. A Fővárosi Közgyűlés 2015-ben elfogadta a városi kerékpározást az integrált közlekedésfejlesztés részeként kezelő fenntartható városi mobilitási tervet, a Balázs Mór-tervet.

A Fővárosi Önkormányzat döntése értelmében 2014-ben létrejött és közel 4 éve működik a MOL Bubi közbringarendszer. Az azóta eltelt négy évben a MOL Bubi szolgáltatási területe 15 négyzetkilométerről 32 négyzetkilométerre, a gyűjtőállomások száma 76-ról 126 darabra, a rendszerben működő kerékpárok száma 1100 db-ról 1526 db-ra nőtt, éves átlagban 1500 bérlés történik egy nap. 2015-ben elkészült az Egységes Forgalmi Modell, amellyel a Budapesten és agglomerációjában megjelenő kerékpárközlekedés makro modellezésére nyílik lehetőség. 2014-től a BKK FUTÁR részeként közbringával és „hagyományos” kerékpárral tervezni tudó online útvonaltervező készült. 2015-2016-ban a MOL Bubihoz kapcsolódó kerékpározásbarát fejlesztések során tökéletesítették a belső kerületek kerékpárral való átjárhatóságát. A Fővárosi Önkormányzat megbízásából a BKK 1500 új közterületi kerékpártároló férőhely-kapacitást épített ki, a kerületi önkormányzatok beruházásában pedig további több száz férőhely létesült. 2018-ra a kombinált (bicikli és közösségi közlekedés) utazásokat segítő B+R kerékpártároló férőhelyek száma elérte az ezret. 2013 óta folyamatosan bővül azon közösségi közlekedési járatok köre, amelyeken kerékpár szállítható. 2016-tól, elsősorban a Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. beruházásában, a BKK szakmai támogatásával több mint 20 közpumpa létesült városszerte. 2013-2017 között a BKK 30 általános- és 10 középiskola bevonásával iskolai szemléletformálást végzett a STARS Europe projekt és a STARS-UNIQA program keretében.

A Fővárosi Önkormányzat biciklisbarát fejlesztéseinek részeként a kerékpárforgalmi főhálózat hossza 30 százalékkal nőtt és jelenleg meghaladja a 300 km-t. 2010-2018 között komplex út- és hídfelújítások keretében valamint nagyberuházásokba integráltan 40 új főhálózati szakasz létesült (1 kisforgalmú útszakasz kijelölése, 2 önálló csomóponti korrekció, 17 szakasz kerékpársáv, 4 jelentősebb busz-kerékpársáv, 9 szakasz kerékpárút, 7 szakasz gyalog- és kerékpárút). 2016-ban Budapest az Európai Uniós VEKOP pályázaton 8,4 milliárd forint támogatásra pályázott és forrást nyert területi alapú kerékpározásbarát fejlesztésekre, valamint a Rákos-patak menti kerékpár-útvonal fejlesztésére. 12 projektben, 16 kerületet érintve zajlik jelenleg a műszaki tervezés, a kivitelezés 2019-2020-ra várható.

Budapest, 2018. augusztus 24.

Budapesti Közlekedési Központ