A városi kerékpározás fejlesztése

Célunk, hogy a 2019-ben elfogadott stratégiai közlekedési terv (Budapesti Mobilitási Terv) szerint a város úthálózatát fokozatosan alkalmassá tegyük a gyorsabb, kiszámíthatóbb közösségi közlekedésre, illetve hogy biztonságos, valós alternatívát kínáljon számotokra a kerékpáros közlekedés. A BKK a Fővárosi Önkormányzat által megalkotott és elfogadott Hosszú távú városfejlesztési stratégia (Budapest 2030) és közlekedésfejlesztési stratégia (Budapesti Mobilitási Terv) alapján végzi az integrált kerékpárosbarát fejlesztéseket.

 

 

 

Közös érdekünk az élhető Budapest

Cél: A kerékpáros közlekedés arányának növelése

A Budapesti Mobilitási Terv egyik célja, hogy kerékpáros közlekedés aránya 2030-ra elérje a 10%-ot, a gyalogos közlekedésé a 20%-ot az utazások számát tekintve, de nem a közösségi közlekedés igénybevétele helyett, hanem azzal kombinálva. Az aktív mobilitás mind nagyobb arányú térnyerésével csökken a közlekedési eszközök által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége, a légszennyezés és a zajterhelés; javul a budapesti lakosok fizikai aktivitási szintje és testi-lelki egészségi állapota; emelkedik a közösségi funkciókat is betöltő utak, közterületek mentén a szolgáltatások, üzletek száma és minősége; csökken az utakon kialakuló dugók, forgalmi torlódások mértéke, vagyis Budapest vonzóbb és versenyképesebb világváros lesz.

 

 

 

Új kerékpársávok

A korábban kitűzött célokkal összhangban a Fővárosi Önkormányzat még 2020. március végén döntött arról, hogy új kerékpársávokat alakít ki Budapesten. A koronavírus-járvány idején a csökkent forgalom miatt – más nagyvárosok példáját követve – ideiglenes biciklisávokat alakítottunk ki a biztonságosabb kerékpáros közlekedés és a közösségi közlekedés zsúfoltsága és egyúttal a fertőzésveszély csökkentése érdekében. Ezek a szakaszok – az Üllői út kivételével, amely 2020 novemberétől a metrópótláshoz szükséges buszsávnak ad teret – mára a budapesti közlekedés részévé váltak anélkül, hogy az autós forgalom ritmusában különösebb fennakadást okoznak.

A korábban kitűzött célokkal összhangban a Fővárosi Önkormányzat még 2020. március végén döntött arról, hogy új kerékpársávokat alakít ki Budapesten. A koronavírus-járvány idején a csökkent forgalom miatt – más nagyvárosok példáját követve – ideiglenes biciklisávokat alakítottunk ki a biztonságosabb kerékpáros közlekedés és a közösségi közlekedés zsúfoltsága és egyúttal a fertőzésveszély csökkentése érdekében. Ezek a szakaszok – az Üllői út kivételével, amely 2020 novemberétől a metrópótláshoz szükséges buszsávnak ad teret – mára a budapesti közlekedés részévé váltak anélkül, hogy az autós forgalom ritmusában különösebb fennakadást okoznak.

 

 

 

A forgalmi tapasztalatok, a reprezentatív felmérés és a BKK felületén elérhető kérdőívre érkezett véleményeknek eleget téve kompromisszumos megoldás született a járványügyi helyzetben kialakított nagykörúti kerékpársávokról:

  • a Blaha Lujza tér és a Boráros tér között a gépjármű-kapacitás legkritikusabb szakaszain az irányonkénti 2 gépjárműforgalmi sáv mellett a parkolósáv helyén és néhol a járdán vezet a kerékpársáv;
  • a legszűkebb szakaszokon a kerékpársáv a járdán halad;
  • a Blaha Lujza tér és a Nyugati tér között alapvetően marad az utóbbi hónapokban megszokott forgalmi rend, kisebb beavatkozások történnek a gépjármű-kapacitás növelésére: rövidebb szakaszokon 2 sávos kialakítás, lámpahangolás, és megmarad a parkolás.

 

Fejlesztési javaslatok az élhetőbb fővárosért

A Budapesti Közlekedési Központ a budapesti aktív és mikromobilitás (gyaloglás, kerékpározás és egyéb kisjárművek – pl. rollerek) helyzetéről, jövőjéről és a lehetséges intézkedési területekről, illetve a bringasztráda-hálózatról készített vitaindító dokumentumot. Ennek alapján a Főpolgármesteri Hivatal és a BKK széles körű véleményezési és szakmai tervezési folyamatot indít el az aktív és mikromobilitási stratégia és cselekvési terv elkészítéséhez.

A világ progresszív nagyvárosaihoz hasonlóan Budapest több más eszköz mellett az aktív és mikromobilitás fejlesztésétől is reméli a város élhetőségének javítását. A gyaloglásra/kerékpározásra nyitott szemlélet nagy lehetőség, amit még nem használunk ki eléggé. A közlekedési egyenlőség megteremtése elengedhetetlen ahhoz, hogy Budapest élhető és sikeres város legyen. Fontos a gyalogos-kerékpáros útvonalak minőségének, közvetlen elérésének, a közterületek vonzerejének és a biztonságának javítása. A rekreációs aktív „utazások” felértékelődésével szükséges a megfelelő helyszínek biztosítása: „egészséges” utcák, zöldfelületekkel övezett utak kiépítése, hogy legalább a közeli kirándulásokra ne autóval induljanak a budapestiek. Nélkülözhetetlen az együttműködés a közösségi közlekedéssel, illetve a közösségi közlekedés mellett a kerékpározás, a gyaloglás, a mikromobilitás nagyobb aránya növelheti egy adott út kapacitását, áteresztőképességét, amely a gépjárműforgalom számára is megoldás, hogy a torlódások csökkenjenek.

 

A BKK 10 javaslata az aktív és mikromobilitás fejlesztésére

  1. Megállítjuk/lassítjuk a városi és elővárosi utazások számának növekedését.
  2. Átalakítjuk és újraosztjuk a budapesti közterületeket, közutakat, hogy egyre nagyobb teret kapjanak az aktív mobilitási lehetőségek.
  3. Összefüggő, biztonságos, kényelmes, vonzó gyalogosforgalmi és kerékpárút-hálózatot hozunk létre, melyek versenyképes alternatívát kínálnak az egyéni motorizált közlekedésen kívül. A bringasztrádák kiemelt elemei ennek a hálózatnak.
  4. Segítjük a közösségi közlekedéssel kombinált aktív és mikromobilitást.
  5. Pénzügyileg is versenyképessé tesszük az aktív és mikromobilitást az árak, a feltételek (pl. a parkolási, a kölcsönzési, a használati) újraszabályozásával.
  6. Megvalósítjuk az aktív és mikromobilitás teljes körű integrációját a saját (pl. FUTÁR) és a piaci alapon működő utazástervező és információs rendszerekbe.
  7. Aktív szemléletformálást végzünk annak érdekében, hogy az utakon partnerként közlekedjünk együtt: oktatás és kampányok (az iskolákban és a járművezetőknek).
  8. Szemléletformáló akciókat szervezünk, melyekkel népszerűsítjük az aktív és mikromobilitás előnyeit.
  9. Javaslatot teszünk a hatékony szabályozásra és ellenőrzésre a biztonságosabb gépjárművek (különösen a főváros útjait használó tehergépjárművek), az elektromos rollerek és kerékpárok érdekében.
  10. Olyan szervezeti rendszeren dolgozunk, amely biztosítja a fenti intézkedések hatékony végrehajtását és a létrejövő komplex szolgáltatáscsomag(ok) hatékony menedzselését, együttműködve a lakossággal, a civil szervezetekkel, a vállalkozásokkal, a kerületekkel és a kormányzati intézményekkel.

 

Budapest bringasztráda-hálózata 2030

A bringasztráda szélesebb útfelületekkel és biztonságosabb csomóponti átvezetésekkel gyors, közvetlen, akadálymentes, biztonságos, kényelmes kapcsolatot teremt a városközpontok, lakóterületek, munkahelyek között a korábbi kerékpárutakhoz, kerékpársávokhoz képest. A térképünkön szereplő útvonalak olyan tengelyek/folyosók, amelyek mentén a hosszabb kapcsolatok létrehozását tartjuk indokoltnak és hasznosnak, hogy azok érdemben növeljék a kerékpározás arányát a városi közlekedésben.

A most publikált aktív és mikromobilitási helyzet feltárása, a jövőkép és a bringasztrádatérkép kapcsán a budapestiek véleményét is kikérjük a fejlesztésekről.

Itt tudod elolvasni az Aktív és mikromobilitás Budapest 2030 anyagot.

 

 

 

A városi kerékpározás fejlesztésének koncepciója

A kerékpáros közlekedés részarányának növekedése hozzájárul a városi életminőség javulásához, a gépjárműforgalom egy részének kiváltásával csökkenhetnek a dugók, javulhat a levegő minősége, a több kerékpározással járó napi rendszeres testmozgás pedig hozzájárul az egészség megőrzéséhez. A főváros közlekedésbe integrált fejlesztések indítása a cél, amelynek eredményeképpen megvalósulhat az egyes közlekedési ágazatok optimális együttműködése. A közlekedési munkamegosztásban a kerékpár szerepe a városi rövid utazások kiváltásában, a munkába járók autóval ingázó forgalma alternatívájaként, a nagyobb utazási távolságoknál a közösségi közlekedéssel kombinálva és a B+R lehetőségek kihasználásával valósulhat meg. A kerékpárhasználat további elterjedésének fontos alapja, hogy növeljük a kerékpározás biztonságát és elfogadottságát.

 

Budapest korszerű kerékpárosbarát fejlesztéséhez az alábbi tervezési és fejlesztési szempontok az irányadók

  • A kerékpár legyen olyan utazási alternatíva, amelyet mindenki választhat. Általános cél, hogy kerékpárral is biztonságosan eljuthassunk mindenhonnan mindenhová.
  • Legyenek biztosítva a gyors, kényelmes és biztonságos kerékpározás feltételei, és legyen sűrűn elérhető biztonságos közterületi kerékpártárolás.
  • Alakuljon ki kapacitív, gyors, akadálymentes kerékpározást biztosító fő hálózat, valamint a lakóterületek, intézményi területek átjárhatóságát biztosító kerékpárosbarát úthálózat.
  • Valósuljon meg a kerékpár előnyben részesítése mind a forgalmi helyzetekben, mind a döntéshozatalban, mind a szabályozásban és üzemeltetésben.
  • A fejlesztések során a kerékpáros-szempontrendszer is érvényesüljön valamennyi útfelújításnál, közúti beavatkozásnál és közterület-rendezésnél. A közösségi közlekedés és a gépjárműforgalom igényeivel összhangban valósuljon meg a gyalogos- és kerékpáros-forgalom igényeinek színvonalas kiszolgálása.

A célok eléréséhez kijelölt intézkedési területek

  • Szemléletformálás az intézményrendszer és a felhasználók körében egyaránt (a kerékpározás általános népszerűsítésével, a közlekedésbiztonság javításával, tájékoztatással, szakmai közvélemény formálásával).
  • Vonzó kerékpárosbarát környezet létrehozása (összefüggő kerékpáros-főhálózat megvalósításával, kerékpárosbarát mellékúthálózat kialakításával és területi beavatkozások végrehajtásával. A kerékpártárolás és kiegészítő szolgáltatások fejlesztésével, a kombinált közlekedés támogatásával, a közösségi kerékpárrendszer működtetésével, a kerékpáros-infrastruktúra karbantartásával, a regionális és turisztikai kapcsolatok fejlesztésével).
  • Partnerség és együttműködés (szakmai és civil szervezetekkel, a kerékpározás közlekedésszervezésbe integrálásával, finanszírozási háttér kialakításával).

 

 

 

Szemléletformálás

Jelszó: tolerancia.

Nézd meg a kerékpározás szemléletformáló tevékenységéhez kapcsolódó tájékoztató anyaginkat:

 

Infrastruktúra-fejlesztések

A kerékpáros közlekedés fejlesztése szempontjából alapvető fontosságú, hogy minden közterületi beavatkozást figyelembe vegyen, sőt preferálja annak szempontjait, és valósítsa meg a beavatkozás területén ehhez szükséges átalakításokat. Ezek részben fővárosi, részben kerületi, illetve magánberuházásokat jelentenek. A fejlesztések során célunk a kerékpáros közlekedés számára is a lehető legjobb megoldást megtalálni, ezért más ágazati beruházások (pl. útfelújítás, villamoshálózat-fejlesztés, P+R fejlesztés, közösségi közlekedési szolgáltatások fejlesztése, közterület-megújítás) is tartalmaznak kerékpáros-szempontú fejlesztéseket.

 

Az infrastruktúra-fejlesztés főbb elemei

  • Kerékpárforgalmi fő hálózat fejlesztése, kapacitív és biztonságos kiépítése

  • A közúthálózat kerékpárosbaráttá alakítása

  • Kombinált utazások (közösségi közlekedés és a kerékpár) támogatása

  • Kerékpáros szolgáltatások fejlesztése és információs felületek kialakítása

  • Közbringarendszer (MOL Bubi) továbbfejlesztése

 

Főbb fejlesztési projektek

Budapest belső városrészeinek komplex kerékpárosbarát fejlesztése

Budapest belső városrészeinek kerékpárosbarát fejlesztése szorosan kapcsolódott a budapesti közbringarendszer, a MOL Bubi bevezetéséhez. A MOL Bubi szolgáltatási területének kerékpárosbarát kialakítása érdekében történt a belváros komplex kerékpárosbarát fejlesztése, amelynek köszönhetően a MOL Bubi szolgáltatási területén a kerékpározás, az autóforgalom és a parkolás egyaránt biztonságosabbá vált.

 

 

A projekt alapvetően egyszerű forgalomtechnikai beavatkozásai tették bringával átjárhatóbbá a várost. Ilyen a sebességcsökkentés, a forgalomcsillapítás, a csomóponti korrekciók, a konfliktuspontok kezelése, az egyirányú utcák megnyitása kétirányú kerékpározásra, közös busz- és kerékpársávok kialakítása, az előretolt és közvetett kerékpáros felállóhelyek kialakítása, a főútvonalak kerékpározhatóvá tétele, a közterületi kerékpártárolók kialakítása.

 

A projekt eszközeit, célrendszerét az alábbi poszterek szemléltetik:

 

A projekt végrehajtása az alábbi ütemezés szerint zajlott:

Kerület

Tervezés kezdete

Kivitelezés kezdete

Kivitelezés befejezése

Példák

Közterületi kerékpártárolók férőhelye

VI., VII.

2012

2013

2015

Bajza utca, Wesselényi u., Dohány u., Városligeti fasor, Lövölde tér, Szinyei Merse Pál u.

436

II., V., VIII., IX., XI., XIII.

2012

2014

2015

Markó u., Palotanegyed, Petőfi híd, Pannónia u., Hegedűs Gy. u.

1028

I., XI.

2012

2015

2016

Bertalan Lajos u., Egry József u., Szent Gellért tér

88

I., II.

2012

2016

2016

Csalogány u., Hattyú u., Batthyány u.

 

MOL Bubi – kerékpáros közösségi közlekedési rendszer 

Más beruházásokba integrált kerékpáros fejlesztések

BKK-s nagyberuházásokba integrált kerékpáros fejlesztések:

  • Széll Kálmán tér projekt (2016)
  • Budai fonódó villamoshálózat (2016)
  • 1-es villamosvonal felújítása (2015)
  • 3-as villamosvonal felújítása (2015)

 

 

Integrált útfelújítási projektekben megvalósult:

  • Kispest, Ady Endre u.
  • Újpest, Tél utca (kerékpársáv kialakítása az útpálya újrafelosztásával) (2015)
  • Csepel, Kossuth Lajos utca (kerékpársáv az útpálya újrafelosztásával) (2015)
  • Kőbánya, Kőrösi Csoma Sándor út egy szakasza (2015)
  • Újpest, Görgey Artúr utca (kerékpársáv) (2016)
  • EU-finanszírozással megvalósult kerékpárosfőhálózat-fejlesztések: Pesti út, Bogdánfy út, Weiss Manfréd út
  • Hősök tere, Kós Károly sétány–Hermina út csomópont kiskorrekciója

Más beruházók fejlesztéseibe integrált kerékpárosbarát fejlesztések:

  • A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 2015 elejére elkészítette az EuroVelo 6 európai kerékpáros útvonal és a Budapest–Balaton kerékpáros útvonal budapesti szakaszainak (meglévők korszerűsítése és új szakaszok) megvalósíthatósági tanulmányát.
  • A XVI. kerületi önkormányzat saját beruházásában megépült a Szilas-patak menti kerékpárút egy szakasza.
  • A Várkert Bazár beruházásához kapcsolódóan az I. kerületi önkormányzat projektjében új kerékpárútszakasz épült a Rudas fürdőtől az Erzsébet híd felé.
  • A X. kerületi önkormányzat saját beruházásában Bringapontot (önkiszolgáló szervizpont) hozott létre a Sibrik Miklós út–Harmat utca sarkán.
  • Az Árkád bevásárlóközpont bővítéséhez kapcsolódva megvalósult az Örs vezér tere két oldalát összekötő kerékpáros átvezetés.

Nagyobb léptékű beruházások, melyekben a kerékpáros közlekedést is fejlesztettük:

 

B+R kerékpártárolók tervezése Budapesten és környékén

Nagyobb távolságokra kiváló megoldás a közösségi közlekedés és a kerékpár kombinációja. Ezt szolgálják a metróállomásoknál és a HÉV-állomásoknál létesített (B+R) biciklitárolók is.

A B+R (bike & ride, bringázz és utazz) szolgáltatás lényege, hogy a megállóhelyeknél kialakított fedett és biztonságos tárolóhelyek segítsék az eljutást a nagy kapacitású, jellemzően kötöttpályás közösségi közlekedési vonalakhoz.

Kerékpár használatával az utazási idő csökkenthető.

 

Kerékpárforgalom elemzése

2014-ben a BKK összefoglaló tanulmányt készíttetett Budapest kerékpáros-forgalmáról. Az elemzésekhez városszerte 31 helyszínen hajtottuk végre a kerékpárosok számlálását, 10 helyszínen pedig kérdőíves felmérést végeztünk. A budapesti kerékpáros-forgalomról 1994-től állnak rendelkezésre adatok a Fővárosi Önkormányzat megbízásából végzett felmérésekből. Budapesten jelenleg 7 helyszínen van régebben telepített, állandó automata kerékpárforgalom-számláló. Ezekhez elérhető a napi 24 órás folyamatos adatsor is. Az Egységes Forgalmi Modell projektben 2013 novemberétől a forgalmi felmérések a gépjárműforgalom számlálásával egyidejűleg a kerékpáros-forgalmat is rendszeresen érintik.

Cél, hogy olyan adattár alapja jöjjön létre, amely felhasználható Budapest kerékpáros-forgalmának meghatározására, illetve amely hasznos információkat nyújt nemcsak a tervezők és a döntéshozók, hanem a városlakók és a szakmai szervezetek számára is a kerékpározási szokásokról.

 

 

 

Partnerség

Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Kerékpárosklub és a Budapesti Közlekedési Központ a fővárosi kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása érdekében. Az együttműködés rendszeres szakmai konzultációt jelent többek között a kerékpáros fejlesztéssel kapcsolatos programokról, koncepciókról és projektekről. Együttműködnek továbbá a MOL Bubi, a B+R parkolók és más közterületi kerékpárparkolók fejlesztését célzó intézkedések előkészítésében, illetve a budapesti kerékpározás népszerűsítésében, továbbá oktatási kampányok-programok kidolgozásában és szervezésében, valamint az ezekhez kapcsolódó kiadványok tervezésében és készítésében. A partnerség együttműködést jelent a beruházásokat előkészítő különböző vizsgálatokban, például a forgalomszámlálásokban, baleseti elemzésekben, lakossági felmérésekben és a közvélemény-kutatásokban is.

A BKK elnyerte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Kerékpáros Magyarország Szövetség pályázatán a „Kerékpárosbarát munkahely 2015” és „Kerékpárosbarát munkahely 2016” címet.

A Fővárosi Önkormányzat közlekedésszervezőjeként a BKK nagy hangsúlyt helyez a nemzetközi együttműködésekre, aktív szerepet vállal különböző K+F projektekben. Közülük több is érinti a kerékpáros közlekedést, vizsgálja és elemzi azt. Ezek az alábbiak:

  • Cities-4-People – A Fővárosi Önkormányzat, a Budapesti Közlekedési Központ és a Közlekedéstudományi Intézet partnerekként vesznek részt a 2017-ben indult 3 éves, Európai Unió Horizont 2020 keretprogramja által finanszírozott Cities-4-People (Városok az emberekért) című kutatás-fejlesztési-innovációs projektben. A projekt célja, hogy közösségi tervezéssel emberközpontú közlekedési fejlesztéseket támogasson a városi közlekedésben érintett szereplők (pl. lakosság, szállítmányozók) igényeinek figyelembevételével. A projekt 5 európai város (Trikala, Hamburg, Oxford, Isztambul – Üsküdar és Budapest) helyi, kerületi (neighbourhood) szintű közlekedéssel kapcsolatos kihívását szeretné megoldani tesztbeavatkozások tervezésével, megvalósításával és értékelésével. A projekt budapesti célterülete a Duna-part budai szakasza a Margit híd és Műegyetem rakpart között.
  • Catch MR (lezárult) – A projekt feladata volt az európai nagyvárosok és régióik területén a fenntartható közlekedési megoldások keresése, a forgalom csillapítása a mobilitás csökkentése nélkül, a környezetbarát közlekedés különböző megközelítési módjainak összegyűjtése, illetve innovatív megoldások kidolgozása. Az összegyűjtött jó gyakorlatokat és tanulságokat a projektben részt vevők európai tapasztalatcserén vitatták meg. Magyar részről Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala vett részt a 2012 végén zárult projektben. Feladata a 2-es számú tematikus blokk szakmai képviselete volt, azaz a közösségi közlekedés használatának ösztönzése, különös tekintettel az intermodalitás és a P+R témakörökre.
  • STARS Europe (Sustainable Travel Accreditation and Recognition for Schools) ( lezárult) – A szemléletformáló program célja, hogy az általános és középiskolákban arra ösztönözze a diákokat, tanárokat, szülőket, hogy az iskolába járáshoz az autó használata helyett aktív és fenntartható közlekedési módokat válasszanak, elsősorban a kerékpározást, a gyaloglást. Ugyan a projekt csak 2 tanévet finanszírozott, a STARS 2015 szeptemberében a 3. tanévet is elkezdte köszönhetően az évről évre növekvő számú lelkes iskolai közösségeknek (diákok, pedagógusok, szülők). A projekt EU-s finanszírozási időszaka 2016. márciusban lezárult, de a budapesti partnerek a kedvező tapasztalatok alapján az elmúlt egy évben már a folytatás lehetőségeinek megteremtésén dolgoztak, amelynek eredménye a BKK és a Magyar Kerékpárosklub között létrejött együttműködési megállapodás. Ennek nyomán STARS–Uniqa program néven további legalább 2 tanéven keresztül folytatódik, és a programot Magyarország egész területére kiterjesztik.
  • Kapcsolódó hírek:

Idén huszonnégy iskolával működik együtt a BKK a STARS projektben

A fenntartható közlekedés népszerűsítése mindannyiunk felelőssége

STARS projekt díjátadó és workshop

STARS

  • FLOW (Furthering Less Congestion by Creating Opportunities For More Walking and Cycling) (lezárult) – A projekt nyitó konzorciumi találkozójának Budapest adott otthont 2015 júniusában. A FLOW projektben hat európai ország résztvevői arra keresik a választ, hogy a kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztése milyen hatású a közúti torlódásokra. A projekt célja, hogy felhívja a figyelmet az aktív közlekedési módok használatára, melyek hatásosan csökkentik a városi torlódások kialakulását, valamint hogy a kerékpáros és gyalogos közlekedést a többi közlekedési móddal azonos szinten szükséges figyelembe venni és kezelni. Miközben nyilvánvaló, hogy minél többen választják a városi közlekedésben autózás helyett a gyaloglást és a kerékpározást, annál kisebb lesz a közúti torlódások mértéke, mégsem áll rendelkezésre olyan általános módszertan, amely ezt a kapcsolatot számszerűen kimutatná és mérné. Ennek a hiányosságnak a pótlása a célja a FLOW projektben az Egységes Forgalmi Modell kerékpáros-fejlesztésének, valamint a MOL Bubi közbringa rendszernek a modellbe integrálása.

 

Üzemeltetés, hibabejelentés

 

Kerékpárszállítás

 

Szakmai és jogi háttér

Stratégiák, koncepciók

Jogi háttér

  • 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről
    8. § (1a) A közutak tervezése, fejlesztése során úgy kell eljárni, hogy a biztonságos közlekedési feltételek valamennyi, a közúton közlekedni jogosult számára biztosítottak legyenek.
    12. § (6) A közúti forgalmi rend kialakításánál különös figyelmet kell fordítani (…) a gyalogos- és kerékpáros-forgalom biztonságára (…).
  • 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről
    4. § (1) Az utak forgalmát úgy kell szabályozni (a forgalmi rendet úgy kell kialakítani), hogy a közlekedés résztvevői biztonságosan, gyorsan és zavartalanul közlekedhessenek.
    4. § (4) A forgalomszabályozás során kiemelt figyelmet kell fordítani
     a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedésére.
  • 1486/2014. (VIII. 28.) Korm. határozat a Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégiáról
  • 1968. évi Közúti Közlekedési Egyezmény (Bécsi Egyezmény, Convention on road traffic)
    I. fejezet 7.3 cikkely: „Drivers shall show extra care in relation to the most vulnerable road-users, such as pedestrians and cyclists and in particular children, elderly persons and the disabled.”
    „A járművezetőknek kiemelt figyelmet és gondosságot kell szentelniük a legsebezhetőbb közlekedők iránt (gyalogosok, kerékpárosok, de mindenekelőtt a gyerekek, idősek és a fogyatékkal élők).”

Műszaki előírások

  • Útügyi Műszaki Előírás
    e-ÚT 03.04.13: 2019 Kerékpározható közutak tervezése

Tervezési útmutató

  • e-ÚT 03.04.12 (25. TÚ): Kerékpárforgalmi létesítmények tervezési útmutatója