Gyalogtúrák

Az oldal tartalma:

► Nyakas-kő körút
► Merzse-mocsár körút
► Kamaraerdei körút
► Budaörsi kopárok körút
► Hűvösvölgy–Hármashatár-hegy–Solymárvölgy Országos Kéktúra körút
► Szilas-patak–Naplás-tó körút
► Ördög-orom–Széchenyi-hegy körút
► Árpád-kilátó–Apáthy-szikla körút
► Nagy-Kopasz körút

A túra kiindulópontjához a 140-es autóbusszal utazunk a Hosszúrét utcáig, amely a közelben csörgedező patakról kapta a nevét. A megállóból a Hosszúrét utcán kell haladnunk délkeleti irányba egészen addig, ameddig egy kis ösvényt látunk az út jobb oldalán. Az ösvényről egy földútra jutunk, amelyen már látnunk kell a piros sáv jelzést. Az út kb. 1 km után aszfaltútra vált, Törökbálint külterületén vegyes állagú házak szegélyezik útvonalunkat. A házak közül kiérve élesen jobbra kanyarodunk a szűkebb, de szintén aszfaltozott Régi honvédelmi útra. A piros jelzést követve, bő 1 km múlva balra kanyarodunk és a Dobogó-hegy erdős oldalába haladunk tovább, majd szintén a piros jelzés útvonalának megfelelően 1,5 km múlva a Dobogó-hegyi elágazáshoz érve balra kanyarodunk délkeleti irányba, és elkezdjük a kaptatást a Dobogó-hegyre. A hegytetőt követően balra kanyarodnak a jelzések, de ha itt egyenesen haladunk tovább, levághatjuk az utat az erdő szélén futó piros kereszt turistaútig. A piros kereszt útvonal az erdő szélén, majd azon keresztül vezet; előbb néhány pincesor, majd egy hídrom keresztezi az utunkat. Utóbbit követően ismét a piros sáv jelzésen haladunk tovább és érjük el a Nyakas-kő szikláját. A kijelölt útvonal megkerüli a sziklaképződményt, amit egy jelöletlen, de meredek ösvényen el tudunk érni. Az útvonal a meredeksége és a csúszós, apró kavicsos felülete miatt is csak túracipőben, fokozott körültekintéssel ajánlott.

A Nyakas-kő furcsa alakját az északnyugati szél okozta erózió formázta; az anyagát adó üledékes kőzetben, ha figyelmesek vagyunk, néhány őskori fosszíliát is találunk. A Nyakas-kőről, illetve környezetéből is nagyszerű kilátás nyílik a környező sziklákra és Biatorbágyra egyaránt. Amikor beteltünk a látvánnyal, induljunk tovább a piros sáv jelzésű túraútvonalon. A következő kilátási pontokon – a Madárszirten és a Százlépcsőnél – is vissza tudunk tekinteni a Nyakas-kőre, de tiszta időben a Zsámbéki-medence nagy részét is belátjuk. A kilátópontokat magunk mögött hagyva tovább haladunk északi irányba, egészen a Juhfark közig, ahol a széles útvonalra kanyarodva megyünk tovább. A Juhfark név a közeli, mára jellemzően elhagyatott pincékre és a borászkultúrára utal. A Juhfark közről a Kéknyelvű útja–Napsugár utca–Öszvér utca útvonalon – amely végig a piros sáv jelzéssel van ellátva – egészen a XIX. században épült Szily-kápolnáig jutunk. Itt megpihenhetünk, hiszen a nagy kaptatók végére értünk, ugyanakkor még kb. 4 km áll előttünk a túrából, amely a kápolnát követően a sárga kápolna és sárga sáv jelzésen halad csaknem 2 km-t. Ezt követően egy jelöletlen ösvényre térünk rá, melyen áthaladva eljutunk az Iharos utcára, ahol 800 métert követően jobbra kanyarodunk a tisztást átszelő dűlőútra, ami elvisz minket a logisztikai/ipari parkig, ahol túránkat elkezdtük.

A részletesen megtervezett fenti túraútvonalért kattints ide, a közösségi közlekedéssel történő utazástervezésben segít a BudapestGO.

Az Örs vezér teréről a 97E autóbusszal majdnem teljesen a végállomásig haladunk, a Schell Gyuláné térnél szállunk le. A megálló Schell báróné nevét viseli, aki a férje adósságainak rendezése érdekében parcellázta fel birtokát. A parcellázási tervek elfogadásának időpontját tartják Rákoskert alapításának. A buszmegállóból a Rákoskert sugárúton egészen a vasútállomásig gyalogolunk, ahol balra kanyarodunk a Kísérő utcára. A Pásztorfalva utcai kereszteződést követően továbbhaladunk, majd jobbra átkelünk a vasúti sínpáron. A dűlőúton haladunk dél felé, amíg elérjük a Merzse tanösvény kezdőpontját, amit zöld béka jelöl. Az 1977 óta védettséget élvező területen a 2012-ben kiépített, 15 megállóhellyel büszkélkedő tanösvény kb. 6 km hosszú, amely a Merzse-mocsár mellett a Gyolcs-rét területét is feltárja.

A tanösvény 4. pontját követően egy rövid szakaszon letérünk a zöld békával jelzett útvonalról, hogy meglessük a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtéren leszálló repülőgépeket. Ehhez a tanösvény déli pontján, a sorompós elágazásnál dél felé kell kanyarodunk, és végighaladnunk a jelöletlen ösvényen, majd a 172. számú csatorna melletti dűlőúton. A patakparton egy kisebb tisztáshoz érünk, ahol jól rá lehet látni a repülőtér kifutópályájára. Miután több leszállást is megfigyeltünk, ugyanezen az útvonalon visszasétálunk a sorompós elágazásig. A sorompó után a következő látnivaló a tanösvény legizgalmasabb része, a madármegfigyelő kilátó. Innen remek panoráma nyílik a mocsár növényvilágára, és ha a szerencse is mellénk pártol, akkor ritkán látható madarakat is megfigyelhetünk: a mocsár madárpopulációját bölömbika, barna rétihéja, vízityúk, fácán, vércse egyaránt színesíti. A toronytól továbbindulva eleinte egy keskenyebb ösvényen, majd egy szélesebb úton haladunk végig a tanösvény soron következő állomásain. Ha elfáradtunk, a tanösvényt a 9-es állomást követően le tudjuk rövidíteni, ha egyenesen továbbmegyünk a kocsiúton, kb. 15 perc sétával eljutunk a tanösvény kezdőpontjáig.

Ha nem élünk a rövidítéssel, akkor az út melletti selyemkóróban gyönyörködhetünk, illetve a többi ismeretterjesztő tábla tartalmának tanulmányozásával töltődhetünk fel. A tanösvény körtúrájának befejeztével balra kanyarodunk az ismerős dűlőúton, és átkelve a vasúti sínpáron, a Kísérő utca–Rákosliget sugárút útvonalon keresztül érjük el a Schell Gyuláné tér megállóhelyet, ami a túránk végét jelenti.

A részletesen megtervezett fenti túraútvonalért kattints ide, a közösségi közlekedéssel történő utazástervezésben segít a BudapestGO.

Sétánk a 41-es villamos végállomásából indul, feltárva Kamaraerdőt. Nevét a német Kammerwald elnevezés magyarra fordításából, illetve a budai királyi kamarai tulajdonosi háttérből kapta. A végállomástól egy sarok erejéig a Kamaraerdei úton haladva az Ifjúsági Park és az Idősek Otthona között – a Susulyka utcán – betérünk az erdő felé. Itt indul a 2012-ben átadott Kamaraerdei Tanösvény, egyes részeit érinti túránk is. A Susulyka utcai parkolóból nem a tanösvény útvonalán, hanem a sorompót követő ösvényen indulunk nyílegyenesen, és egészen a Nagyrétig haladunk, ahol esőbeálló és kijelölt tűzrakóhely egyaránt található. A tisztást követően egyenesen megyünk tovább – nem térünk el jobbra a tanösvény nyomvonala felé –, és enyhén emelkedő ösvényen mintegy 1,2 kilométert teszünk meg a Kamaraerdei útig, amely földútként határolja a természeti környezetet a lakóházaktól. A Kamaraerdei útra érve jobbra, nyugati irányba kanyarodunk, majd az első keresztutcán, a Rókales – majd később Szabadkai – utcán balra kanyarodva haladunk tovább a következő megállópontig, a Szabadkai utca elején található Memento parkig, amely kommunizmus emlékeiről – többnyire szobrok formájában – és annak bukásáról szól. A park honlapján tájékozódhatunk az aktuális nyitvatartásról, illetve a jegyárakról. A parkot elhagyva a Meggyes utca–Elza utca útvonalon érünk vissza a Kamaraerdei útra, ahol balra kanyarodunk, majd a Kőérberki dűlőn jobbra indulva hagyjuk fokozatosan magunk mögött a lakott területet. Az enyhén emelkedő dűlőről előbb balra térünk a Vadászhegyi sétányra, amely a Vadászhegyi utcára fut ki. Itt balra fordulva folytatjuk utunkat egészen a Vadászhegy tetején (224 méter) található, rossz állapotú katonai kilátóig. Kérjük, a biztonságotok érdekében, ne másszatok fel a kilátóba! Korábban tervben volt a kilátó és a közelében található lokátorállomás felújítása, de egyelőre még várat magára. A volt katonai létesítmények után egyből jobbra kanyarodunk és körülbelül 100 métert haladunk lefelé az erdei ösvényen, ahonnan balra térve egészen a Susulyka utcáig ereszkedünk. A Susulyka utcán a Fülőke utcai hídig sétálunk a villamospálya és a Hosszúréti-patak mentén. A Fülőke utcai megállónál átkelünk a hídon, ahonnan – ha szemfülesek vagyunk – akár egy gémet vagy kócsagot is megfigyelhetünk. A tóparton kellemes sétát tehetünk a 2022-ben átadott játszótérig, ahol átkelünk a hídon, hogy a villamospálya és a Kána-tó között húzódó sétaúton haladjunk tovább keleti irányba. Mielőtt átkelnénk a 7-es főút felüljárója alatt, balra kanyarodunk és Kánai útig sétálunk, ahol jelzőlámpás gyalogátkelőhelyen biztonságosan tudunk átkelni a 7-es főút másik oldalán található autóbusz-megállóhoz, ahonnan a 141-es vagy a 187-es autóbusszal néhány perc alatt Kelenföld vasútállomáshoz érve felszállhatunk az M4-es metróra.

A részletesen megtervezett fenti túraútvonalért kattints ide, a közösségi közlekedéssel történő utazástervezésben segít a BudapestGO.

Kelenföld metróállomástól a 40-es, a 40B, a 40E, a 88-as, a 88A vagy a 188-as autóbusszal juthatunk túránk kiindulópontjára, a budaörsi városházához. Ne felejtsetek el környéki helyközi vonaljegyet érvényesíteni, hiszen a túra kezdete Budapest közigazgatási határán túl található! A buszmegállóból a piros kereszt jelet keresve kell haladni, először még Budaörsön belül. Ha nem találjátok a turistajelzést, akkor kövessétek a Göncz Árpád utca–Víg utca–Odvashegy utca útvonalat. Az utóbbi szakaszon, a városból kifelé haladva a házakat már sűrű növényzet váltja fel. A piros kereszt útvonalon folyamatos emelkedő után jutunk fel a Farkas-hegy kopár csúcsán található vitorlázórepülőtér romjához és az emlékműhöz. Utóbbi két, V alakot formáló repülőszárnyból áll, és az 1979-ben állított eredeti emlékművet 2017-ben újították fel. Érdemes a Farkas-hegy tetejéről megcsodálni a remek időben páratlan kilátást. A piros kereszt útvonalról további 1,5 km után a piros útvonalra kanyarodunk, elkezdve fokozatosan lefelé ereszkedni, és a felhagyott Budaörsi kőfejtőn keresztül érünk vissza a város beépített részére. A Budakeszi utca–Gida utca–Máriavölgyi utca útvonalon térünk vissza a buszmegállóhoz. Innen két kitérőt javaslunk: az első a Budaörsi Kőhegyi, a másik pedig a Kálvária domb felé tart. A Budaörsi Kőhegyen a kápolna 1855-ben Wendler Ferenc kezdeményezésére épült, aki élete végén a kápolna alatti, kereszt alakban kiásott barlangban élt. A barlang a XX. században bővült, jelenleg három részből áll. A Kőhegyről ismét a piros jelzést követve visszatérünk a Kálvária tér felé, ahol a kápolnától rövid emelkedő után jutunk fel a Kálvária-domb nevű gejzírkúpra. A dombról visszatekinthetünk túránk főbb állomásaira is. A második kitérőt követően a Kisfaludy köz érintésével jutunk vissza a piros jelzésre, amelyen elérjük a Szabadság úton található buszmegállót.

A részletesen megtervezett fenti túraútvonalért kattints ide, a közösségi közlekedéssel történő utazástervezésben segít a BudapestGO.

Ez a túraútvonal a főváros kedvelt kirándulóhelyeit köti össze. Hűvösvölgyből indul, és az Országos Kéktúra útvonalát követve több mint 14 km hosszan kanyarog a budai hegyvidéken. A Hűvösvölgy végállomástól indulva szinte egyből az erdőben találjuk magunkat. Ha nem készültünk étellel-itallal, a túra elején a hűvösvölgyi lángososnál tudjuk pótolni ezt a hiányt. A túra elején az enyhe kaptatót követően a Hármashatár-hegyi repülőtér mellett haladunk, és itt érjük el az első látnivalót: Mátyás király egykori vadaskertjének emlékhelye. Továbbsétálva az Oroszlán-sziklával találkozhatunk, amelynek alakja az ülő nagymacskára hasonlít, és az erdei sétány kialakításakor faragással még inkább hasonlatossá tették a sziklát egy oroszlánhoz. A következő megállónk előtt ismét rövid emelkedőt kell leküzdenünk, így érjük el a remek kilátással rendelkező, 1929-ben átadott Árpád-kilátót. Az Árpád-kilátót magunk mögött hagyva, még magasabbra mászva találjuk a légvédelmi bunkerből átalakított, teljes körpanorámát biztosító Guckler Károly-kilátót. Nevét Guckler Károly neves erdőmesterről kapta, aki a környező hegyek erdősítésében vállalt elévülhetetlen szerepet. A hegytetőn található repülős játszóteret gyerekekkel szinte kötelező megnézni, hiszen számos egyedi játék várja, hogy a kicsik felfedezzék őket. Ha beteltünk a kilátással, a Kéktúra útvonalán haladunk tovább, amíg fokozatos ereszkedést követően elérjük a 218-as busz megállóját.

A részletesen megtervezett fenti túraútvonalért kattints ide, a közösségi közlekedéssel történő utazástervezésben pedig a BudapestGO segít!

Tudtad, hogy az Örs vezér terétől alig több mint 15 percnyi buszozás után egy patakparton találhatod magad? A Szilas-patak a Gödöllői-dombságban ered, és Kerepesen, Kistarcsán, Nagytarcsán, Budapest XVII. és XV. kerületén folyik keresztül, míg és végül a Dunába ömlik. A túra az Állás utca–Szlovák út torkolatából indul, keresztezi a Szilas-patakot, és a part menti kerékpárútra kanyarodva nyílegyenesen halad délkeleti irányba, a Naplás-tó felé. A kerékpárút 2015-ös felújításakor több fát is ültettek a gáton végig, így nem kell a tűző napon haladnunk, és az útvonal elég széles ahhoz, hogy a gyalog és a mikromobilitással közlekedők is elférjenek. Az útvonal átbújik Veress Péter útnál a HÉV, a bringaút és a közút alatt, ahol több menő graffitit fújt a Neopaint. A Simongát utcánál a kerékpárút elkanyarodik a Naplás út felé, útvonalunk azonban az utcán átkelve a patak mentén folytatódik. A közúti átkelésnél mindig legyetek fokozottan körültekintők! A patakparton a keresztezést követően egy ösvény vezet egészen a Naplás-tóig, ami még inkább vadregényessé teszi a túrát. A gátat elérve észak felé kanyarodva egy dűlőúton kerülhetjük meg a tavat, ahol mezőgazdasági területek mentén, majd az erdőben haladva ismét átkelünk a Szilas-patakon. Az ösvény átszeli az aszfaltozott Naplás utat, és azzal párhuzamosan az erdőben halad tovább, nyugati irányban. A következő megállónk a Naplás-tavi kilátó, amely 22 méteres magasságával a környező fák felett remek körpanorámát nyújt a túrázóknak. A kilátót követően a cinkotai Kis-erdőn átvágva érjük el a túránk végét jelentő 276E buszmegállót, ahonnan 20 perc alatt visszaérhetünk az Örs vezér terére.

A részletesen megtervezett fenti túraútvonalért kattints ide, a közösségi közlekedéssel történő utazástervezésben segít a BudapestGO.

A túraútvonal kedvelt budai helyszíneket fűz össze, enyhe 266 méteres szintkülönbségével mindenkinek ajánlható. A túra első állomása a 312 méter magas, természetvédelmi oltalom alatt álló Ördög-orom. A mészkőtömbről pazar a kilátás nyílik a budai tájra, illetve az Ördög-orom kőfejtőjére is. Mindenképpen érdemes meglátogatni az Ördög-szószéknek nevezett sziklaletörést is. Az Ördög-orom gerincén több pontból álló táblák tájékoztatják a kirándulókat. A kilátást magunk mögött hagyva a Farkas-völgy felé haladunk tovább, amely enyhe emelkedőjével egészen a Gyermekvasút Normafa megállójáig visz. A megállónál a Széchenyi-hegy felé kanyarodva a Hegyhát út mellett egyenes sétaúton haladhatunk végig a Gyermekvasút végállomása felé, ahol megújult játszótér és egy kis park is várja az idelátogatókat. A Széchenyi-hegyről a leghangulatosabb a fogaskerekűvel lejutni a jó átszállási kapcsolatokat biztosító Városmajorig.

A részletesen megtervezett fenti túraútvonalért kattints ide, a közösségi közlekedéssel történő utazástervezésben segít a BudapestGO.

Ez a túraútvonal fantasztikus kilátást nyújt Budapest több szegletére. Az első látnivaló az útvonalon a Kiscelli Múzeum és az egykori kastélyhoz kapcsolódó parkerdő – előbbi a XVIII. században kolostorként működött. A múzeumtól továbbhaladva érdemes a következő megállót a Mátyás-hegyi kőfejtőnél tartani, ahonnan remek a Budapest-panoráma. A kőfejtőtől még mintegy 2 kilométeres gyaloglás és a nagyjából 100 méteres szintemelkedés után érünk el a Látó-hegyen épült Árpád-kilátóhoz, mely 1929 óta fogadja az idelátogatókat. A kilátó után a Látó-hegy lankái felé már lejtős turistaútvonalon haladhatunk egészen az Apáthy-sziklához, amely a Gellért-hegyhez és a Sas-hegy sziklaképződményéhez hasonlóan a kirándulók kedvelt célpontja. A több mint 240 méter magasból szép kilátás nyílik a budai hegyvidékre, sőt – az ösvény melletti információs táblák segítségével – megismerkedhetünk a szikla egyedi élővilágával.

​

​

A részletesen megtervezett fenti túraútvonalért kattints ide, a közösségi közlekedéssel történő utazástervezésben pedig a BudapestGO segít!

Az útvonal az agglomeráció kedvelt és Budapestről könnyen elérhető helyszíneit felfűzve Budakesziről indul és Nagykovácsira érkezik. Az első nevezetességek a budakeszi mamutfenyők, amelyek a Budakeszi-árok felett átívelő kis fahídon keresztül közelíthetők meg. A fenyők 1908-ban, 10 éves korukban kerültek jelenlegi helyükre és közel 35 méteres magasságukkal a legmagasabb hazai mamutfenyőnek számítanak. A fenyőket és a mellettük található Nádas-tavat hátrahagyva a Zöld Mária úton nyugati irányba, a Tarnai pihenő felé vesszük az irányt. A kijelölt Mária út egy rövid ideig a Budakeszit és Telkit összekötő főút mentén halad, kérjük fokozottam figyeljetek! A Tarnai pihenő rövid, de fokozatosan emelkedő kanyarulatokat követően közelíthető meg, a tetőről szép kilátás tárul a kiránduló elé. Innen továbbindulva, enyhébb emelkedőt leküzdve érjük el a Budai-hegység legmagasabb pontját, a Nagy-Kopaszt (559 m), ahol felmászhatunk a 2006-ban átadott Csergezán Pál-kilátóra. A kilátótól a járt úton visszahaladva a piros jelzésen, Nagykovácsi felé enyhén lejtős terepen tudunk haladni.

A részletesen megtervezett fenti túraútvonalért kattints ide, a közösségi közlekedéssel történő utazástervezésben segít a BudapestGO.