Gyalogtúrák

Sétánk a 41-es villamos végállomásából indul, feltárva Kamaraerdőt. Nevét a német Kammerwald elnevezés magyarra fordításából, illetve a budai királyi kamarai tulajdonosi háttérből kapta. A végállomástól egy sarok erejéig a Kamaraerdei úton haladva az Ifjúsági Park és az Idősek Otthona között – a Susulyka utcán – betérünk az erdő felé. Itt indul a 2012-ben átadott Kamaraerdei Tanösvény, egyes részeit érinti túránk is. A Susulyka utcai parkolóból nem a tanösvény útvonalán, hanem a sorompót követő ösvényen indulunk nyílegyenesen, és egészen a Nagyrétig haladunk, ahol esőbeálló és kijelölt tűzrakóhely egyaránt található. A tisztást követően egyenesen megyünk tovább – nem térünk el jobbra a tanösvény nyomvonala felé –, és enyhén emelkedő ösvényen mintegy 1,2 kilométert teszünk meg a Kamaraerdei útig, amely földútként határolja a természeti környezetet a lakóházaktól. A Kamaraerdei útra érve jobbra, nyugati irányba kanyarodunk, majd az első keresztutcán, a Rókales – majd később Szabadkai – utcán balra kanyarodva haladunk tovább a következő megállópontig, a Szabadkai utca elején található Memento parkig, amely kommunizmus emlékeiről – többnyire szobrok formájában – és annak bukásáról szól. A park honlapján tájékozódhatunk az aktuális nyitvatartásról, illetve a jegyárakról. A parkot elhagyva a Meggyes utca–Elza utca útvonalon érünk vissza a Kamaraerdei útra, ahol balra kanyarodunk, majd a Kőérberki dűlőn jobbra indulva hagyjuk fokozatosan magunk mögött a lakott területet. Az enyhén emelkedő dűlőről előbb balra térünk a Vadászhegyi sétányra, amely a Vadászhegyi utcára fut ki. Itt balra fordulva folytatjuk utunkat egészen a Vadászhegy tetején (224 méter) található, rossz állapotú katonai kilátóig. Kérjük, a biztonságotok érdekében, ne másszatok fel a kilátóba! Korábban tervben volt a kilátó és a közelében található lokátorállomás felújítása, de egyelőre még várat magára. A volt katonai létesítmények után egyből jobbra kanyarodunk és körülbelül 100 métert haladunk lefelé az erdei ösvényen, ahonnan balra térve egészen a Susulyka utcáig ereszkedünk. A Susulyka utcán a Fülőke utcai hídig sétálunk a villamospálya és a Hosszúréti-patak mentén. A Fülőke utcai megállónál átkelünk a hídon, ahonnan – ha szemfülesek vagyunk – akár egy gémet vagy kócsagot is megfigyelhetünk. A tóparton kellemes sétát tehetünk a 2022-ben átadott játszótérig, ahol átkelünk a hídon, hogy a villamospálya és a Kána-tó között húzódó sétaúton haladjunk tovább keleti irányba. Mielőtt átkelnénk a 7-es főút felüljárója alatt, balra kanyarodunk és Kánai útig sétálunk, ahol jelzőlámpás gyalogátkelőhelyen biztonságosan tudunk átkelni a 7-es főút másik oldalán található autóbusz-megállóhoz, ahonnan a 141-es vagy a 187-es autóbusszal néhány perc alatt Kelenföld vasútállomáshoz érve felszállhatunk az M4-es metróra.

A részletesen megtervezett fenti túraútvonalért kattints ide, a közösségi közlekedéssel történő utazástervezésben segít a BudapestGO.

Kelenföld metróállomástól a 40-es, a 40B, a 40E, a 88-as, a 88A vagy a 188-as autóbusszal juthatunk túránk kiindulópontjára, a budaörsi városházához. Ne felejtsetek el környéki helyközi vonaljegyet érvényesíteni, hiszen a túra kezdete Budapest közigazgatási határán túl található! A buszmegállóból a piros kereszt jelet keresve kell haladni, először még Budaörsön belül. Ha nem találjátok a turistajelzést, akkor kövessétek a Göncz Árpád utca–Víg utca–Odvashegy utca útvonalat. Az utóbbi szakaszon, a városból kifelé haladva a házakat már sűrű növényzet váltja fel. A piros kereszt útvonalon folyamatos emelkedő után jutunk fel a Farkas-hegy kopár csúcsán található vitorlázórepülőtér romjához és az emlékműhöz. Utóbbi két, V alakot formáló repülőszárnyból áll, és az 1979-ben állított eredeti emlékművet 2017-ben újították fel. Érdemes a Farkas-hegy tetejéről megcsodálni a remek időben páratlan kilátást. A piros kereszt útvonalról további 1,5 km után a piros útvonalra kanyarodunk, elkezdve fokozatosan lefelé ereszkedni, és a felhagyott Budaörsi kőfejtőn keresztül érünk vissza a város beépített részére. A Budakeszi utca–Gida utca–Máriavölgyi utca útvonalon térünk vissza a buszmegállóhoz. Innen két kitérőt javaslunk: az első a Budaörsi Kőhegyi, a másik pedig a Kálvária domb felé tart. A Budaörsi Kőhegyen a kápolna 1855-ben Wendler Ferenc kezdeményezésére épült, aki élete végén a kápolna alatti, kereszt alakban kiásott barlangban élt. A barlang a XX. században bővült, jelenleg három részből áll. A Kőhegyről ismét a piros jelzést követve visszatérünk a Kálvária tér felé, ahol a kápolnától rövid emelkedő után jutunk fel a Kálvária-domb nevű gejzírkúpra. A dombról visszatekinthetünk túránk főbb állomásaira is. A második kitérőt követően a Kisfaludy köz érintésével jutunk vissza a piros jelzésre, amelyen elérjük a Szabadság úton található buszmegállót.

A részletesen megtervezett fenti túraútvonalért kattints ide, a közösségi közlekedéssel történő utazástervezésben segít a BudapestGO.

Ez a túraútvonal a főváros kedvelt kirándulóhelyeit köti össze. Hűvösvölgyből indul, és az Országos Kéktúra útvonalát követve több mint 14 km hosszan kanyarog a budai hegyvidéken. A Hűvösvölgy végállomástól indulva szinte egyből az erdőben találjuk magunkat. Ha nem készültünk étellel-itallal, a túra elején a hűvösvölgyi lángososnál tudjuk pótolni ezt a hiányt. A túra elején az enyhe kaptatót követően a Hármashatár-hegyi repülőtér mellett haladunk, és itt érjük el az első látnivalót: Mátyás király egykori vadaskertjének emlékhelye. Továbbsétálva az Oroszlán-sziklával találkozhatunk, amelynek alakja az ülő nagymacskára hasonlít, és az erdei sétány kialakításakor faragással még inkább hasonlatossá tették a sziklát egy oroszlánhoz. A következő megállónk előtt ismét rövid emelkedőt kell leküzdenünk, így érjük el a remek kilátással rendelkező, 1929-ben átadott Árpád-kilátót. Az Árpád-kilátót magunk mögött hagyva, még magasabbra mászva találjuk a légvédelmi bunkerből átalakított, teljes körpanorámát biztosító Guckler Károly-kilátót. Nevét Guckler Károly neves erdőmesterről kapta, aki a környező hegyek erdősítésében vállalt elévülhetetlen szerepet. A hegytetőn található repülős játszóteret gyerekekkel szinte kötelező megnézni, hiszen számos egyedi játék várja, hogy a kicsik felfedezzék őket. Ha beteltünk a kilátással, a Kéktúra útvonalán haladunk tovább, amíg fokozatos ereszkedést követően elérjük a 218-as busz megállóját.

A részletesen megtervezett fenti túraútvonalért kattints ide, a közösségi közlekedéssel történő utazástervezésben pedig a BudapestGO segít!

Tudtad, hogy az Örs vezér terétől alig több mint 15 percnyi buszozás után egy patakparton találhatod magad? A Szilas-patak a Gödöllői-dombságban ered, és Kerepesen, Kistarcsán, Nagytarcsán, Budapest XVII. és XV. kerületén folyik keresztül, míg és végül a Dunába ömlik. A túra az Állás utca–Szlovák út torkolatából indul, keresztezi a Szilas-patakot, és a part menti kerékpárútra kanyarodva nyílegyenesen halad délkeleti irányba, a Naplás-tó felé. A kerékpárút 2015-ös felújításakor több fát is ültettek a gáton végig, így nem kell a tűző napon haladnunk, és az útvonal elég széles ahhoz, hogy a gyalog és a mikromobilitással közlekedők is elférjenek. Az útvonal átbújik Veress Péter útnál a HÉV, a bringaút és a közút alatt, ahol több menő graffitit fújt a Neopaint. A Simongát utcánál a kerékpárút elkanyarodik a Naplás út felé, útvonalunk azonban az utcán átkelve a patak mentén folytatódik. A közúti átkelésnél mindig legyetek fokozottan körültekintők! A patakparton a keresztezést követően egy ösvény vezet egészen a Naplás-tóig, ami még inkább vadregényessé teszi a túrát. A gátat elérve észak felé kanyarodva egy dűlőúton kerülhetjük meg a tavat, ahol mezőgazdasági területek mentén, majd az erdőben haladva ismét átkelünk a Szilas-patakon. Az ösvény átszeli az aszfaltozott Naplás utat, és azzal párhuzamosan az erdőben halad tovább, nyugati irányban. A következő megállónk a Naplás-tavi kilátó, amely 22 méteres magasságával a környező fák felett remek körpanorámát nyújt a túrázóknak. A kilátót követően a cinkotai Kis-erdőn átvágva érjük el a túránk végét jelentő 276E buszmegállót, ahonnan 20 perc alatt visszaérhetünk az Örs vezér terére.

A részletesen megtervezett fenti túraútvonalért kattints ide, a közösségi közlekedéssel történő utazástervezésben segít a BudapestGO.

A túraútvonal kedvelt budai helyszíneket fűz össze, enyhe 266 méteres szintkülönbségével mindenkinek ajánlható. A túra első állomása egyben a legmagasabb pontja is: a 312 méter magas, természetvédelmi oltalom alatt álló Ördög-orom mészkőtömbről pazar a kilátás nyílik a budai tájra, illetve az Ördög-orom kőfejtőjére is. Mindenképpen érdemes meglátogatni az Ördög-szószéknek nevezett sziklaletörést is. Az Ördög-orom gerincén több pontból álló táblák tájékoztatják a kirándulókat. A kilátást magunk mögött hagyva a Farkas-völgy felé haladunk tovább, amely enyhe emelkedőjével egészen a Gyermekvasút Normafa megállójáig visz. A megállónál a Széchenyi-hegy felé kanyarodva a Hegyhát út mellett egyenes sétaúton haladhatunk végig a Gyermekvasút végállomása felé, ahol megújult játszótér és egy kis park is várja az idelátogatókat. A Széchenyi-hegyről a leghangulatosabb a fogaskerekűvel lejutni a jó átszállási kapcsolatokat biztosító Városmajorig.

A részletesen megtervezett fenti túraútvonalért kattints ide, a közösségi közlekedéssel történő utazástervezésben segít a BudapestGO.

Ez a túraútvonal fantasztikus kilátást nyújt Budapest több szegletére. Az első látnivaló az útvonalon a Kiscelli Múzeum és az egykori kastélyhoz kapcsolódó parkerdő – előbbi a XVIII. században kolostorként működött. A múzeumtól továbbhaladva érdemes a következő megállót a Mátyás-hegyi kőfejtőnél tartani, ahonnan remek a Budapest-panoráma. A kőfejtőtől még mintegy 2 kilométeres gyaloglás és a nagyjából 100 méteres szintemelkedés után érünk el a Látó-hegyen épült Árpád-kilátóhoz, mely 1929 óta fogadja az idelátogatókat. A kilátó után a Látó-hegy lankái felé már lejtős turistaútvonalon haladhatunk egészen az Apáthy-sziklához, amely a Gellért-hegyhez és a Sas-hegy sziklaképződményéhez hasonlóan a kirándulók kedvelt célpontja. A több mint 240 méter magasból szép kilátás nyílik a budai hegyvidékre, sőt – az ösvény melletti információs táblák segítségével – megismerkedhetünk a szikla egyedi élővilágával.

​

​

A részletesen megtervezett fenti túraútvonalért kattints ide, a közösségi közlekedéssel történő utazástervezésben pedig a BudapestGO segít!

Az útvonal az agglomeráció kedvelt és Budapestről könnyen elérhető helyszíneit felfűzve Budakesziről indul és Nagykovácsira érkezik. Az első nevezetességek a budakeszi mamutfenyők, amelyek a Budakeszi-árok felett átívelő kis fahídon keresztül közelíthetők meg. A fenyők 1908-ban, 10 éves korukban kerültek jelenlegi helyükre és közel 35 méteres magasságukkal a legmagasabb hazai mamutfenyőnek számítanak. A fenyőket és a mellettük található Nádas-tavat hátrahagyva a Zöld Mária úton nyugati irányba, a Tarnai pihenő felé vesszük az irányt. A Tarnai pihenő rövid, de fokozatosan emelkedő kanyarulatokat követően közelíthető meg, a tetőről szép kilátás tárul a kiránduló elé. Innen továbbindulva, enyhébb emelkedőt leküzdve érjük el a Budai-hegység legmagasabb pontját, a Nagy-Kopaszt (559 m), ahol felmászhatunk a 2006-ban átadott Csergezán Pál-kilátóra. A kilátótól a járt úton visszahaladva a piros jelzésen, Nagykovácsi felé enyhén lejtős terepen tudunk haladni.

A részletesen megtervezett fenti túraútvonalért kattints ide, a közösségi közlekedéssel történő utazástervezésben segít a BudapestGO.