Ismét lakossági fórumot tartottunk a Budai fonódó villamosprojektről

Második alkalommal is számos érdeklődő fogadta a Marczibányi téri Művelődési Központban a Budai fonodó villamosprojektet ismertető lakossági fórum szakmai résztvevőit: Vitézy Dávidot, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatóját, Takács Miklóst, a FŐMTERV közlekedéstervezési igazgatóját, Fialovszky Tamást, a Széll Kálmán téri tervpályázaton nyertes Építész Stúdió felelős építész tervezőjét, Szilágyi Tibort, a BKK projektfejlesztési szakterületének vezetőjét, Bakcsi Mátét, a BKK Budai fonódó projekt vezetőjét, illetve Bősze Sándort, a Közlekedéstudományi Egyesület alelnökét. A mai lakossági fórumon az előadók a projekt Széll Kálmán téri ágára és a Széll Kálmán tér felújítására fókuszáltak, míg a márciusi fórum elsősorban a Bem rakpartra koncentrált.

A Budai Fonódó koncepció

A Budai fonódó villamosközlekedés megteremtése projekt európai uniós, kormányzati és fővárosi forrásokból valósul meg. Az Óbuda belvárosából Buda belső kerületei felé átszállásmentes, vonzó kötöttpályás közlekedési lehetőség biztosítását megcélzó program során a jelenlegi 17-es villamos vonalát dél felé két irányba vezetjük tovább, az egyik ágát a Széll Kálmán tér felé, a másik ágát pedig a Bem rakparton keresztül a Batthyány tér felé építjük ki. A Fővárosi Önkormányzat közlekedésszervezőjeként a Budapesti Közlekedési Központ 2011 novemberében kötötte meg azt a Támogatási szerződést, amely a tervek átdolgozásának költségeit biztosította, majd 2012 márciusában a Budai fonódó két ágának kivitelezéséhez szükséges támogatási szerződések együttes aláírására is sor került. Az összesen közel 13 milliárdos projektcsomag finanszírozását az Európai Unió, illetve a központi költségvetésből a Magyar Kormány biztosítja. A Budai fonódó villamoshálózat fejlesztésével egyidőben történik meg a Széll Kálmán tér átépítése, amelyre a fentieken túl az állami és a fővárosi költségvetésből különítettek el összesen közel 3 milliárd forintot. A projekttel kapcsolatban a II. kerületi Önkormányzat számos értékes javaslatot tett az elmúlt két évben; a tervek megértek és a javaslatok alapján számos ponton sikerült azokat jobbá, kidolgozottabbá tenni.

A Széll Kálmán tér rekonstrukciója

A jelenleg is zajló fővárosi térátalakítások (mint például a Ferenciek tere vagy a Kossuth Lajos tér felújítása) legfőbb mozgatórugója, hogy a kor igényeinek megfelelően a csomópontokat közösségi terekké alakítsuk át, s hogy az eddigieknél lényegesen kevésbé az autósok, mint inkább a tömegközlekedők, gyalogosok, kerékpárosok igényeinek feleljenek meg ezek a fontos csomópontok – mondta el Vitézy Dávid. A Széll Kálmán tér rekonstrukcióját hosszú évekig ígérték, de megvalósításra alkalmas tervek nem álltak rendelkezésre 2010-ben, a BKK létrejöttekor. A Fővárosi Önkormányzat új vezetése és a BKK azonban a tér leromlott állapotának szükségessége miatt megkezdte az egyik legfontosabb budai csomópont rehabilitációjának előkészítését. A 2011 decemberében megkötött támogatási szerződés eredményeként az állami és a fővárosi költségvetésből összesen közel 3 milliárd forint áll rendelkezésre csak a tér felújítására, amelyhez a generáltervezőt közbeszerzési eljáráson 2012 augusztusban kiválasztottuk (FŐMTERV), valamint a tér építészeti arculatának megújításáért felelős Építész Stúdió is kiválasztásra került a 2012 utolsó negyedévében lebonyolított építészeti tervpályázat során. A tér tervei a közlekedéstervező és az építésztervező együttes, közös munkájának eredményeként alakul ki, biztosítva ezáltal, hogy valamennyi, a tér megújulása szempontjából fontos szempont figyelembevételre kerüljön.

Az építési engedélyezési eljárások lefolytatását követően a végleges kiviteli terveket a tervező konzorcium idén novemberre nyújtja be, hogy a kivitelezés 2014 tavaszán megindulhasson. 2015 második félévében a tervek szerint már egy megújult, a jelen kor követelményeinek megfelelő Széll Kálmán teret vehet birtokába a fővárosi lakosság: kényelmes, akadálymentes gyalogos kapcsolatok jönnek létre, a tér építészeti arculata megváltozik, egységesedik, sor kerül a közterület rehabilitációjára, az egységes térburkolat kialakítására, s növekszik a zöldfelületek aránya. Ami a közlekedés egyszerűsítést és ésszerűsítését illeti, átépülnek az autóbusz-végállomások és a villamosmegállók, újragondolt és ennek megfelelően felújított metrókijárati épületen keresztül közelíthetik meg az utasok az M2-es metrót; javulnak a teret érintő kerékpáros közlekedési feltételek is, a Vérmező út – Varsányi Irén utca között a mainál lényegesen jobb kialakítású kerékpáros infrastruktúrát létesítünk.

A közterületek rekonstrukciójával jelentősen vonzóbbá válik majd a Széll Kálmán tér, hiszen jelenleg a zöldfelületek rendezetlenek, s számos elvárható funkciót nem lát el a tér – így például nem akadálymentesített, a jegypénztárak előtt várakozók pedig a szabadban vannak. Az intenzív gyalogosforgalmi igény minőségi kiszolgálása érdekében a Várfok utcát a térről mozgólépcsővel és lifttel is elérhetővé tesszük, akadálymentes gyalogátkelőhelyek jönnek létre, míg egy új szolgáltatóépület ad majd otthont mások mellett a BKK ügyfélszolgálatának, nyilvános WC-nek, valamint a tér működéséhez szükséges kereskedelmi és üzemi funkcióknak.

Vitézy Dávid a lakossági fórumon bemutatott prezentációja ezen a linken érhető el.

2012. december 11-én hirdettük ki a Széll Kálmán tér újratervezésére kiírt urbanisztikai és építészeti tervpályázat eredményét. A pályázat célja az volt, hogy a Széll Kálmán tér vonzó és korszerűen kialakított köztérré váljon amellett, hogy továbbra is betölti Közép-Buda legfontosabb közlekedési csomópontjának szerepét. A 11 tagú bírálóbizottság Finta Sándor fővárosi főépítész elnökletével, Vitézy Dávid részvétele mellett döntött a nyertes pályázóról, amely az Építész Stúdió Kft. lett. A tervpályázati eredményhirdetést követően megindult tervezési munka során a terv számos részletében finomodott, növekedett a zöldfelületek aránya, átalakultak a perontetők, ugyanakkor a terv továbbra is könnyed eleganciával, igen egyszerű építészeti eszközökkel racionalizálja és humanizálja a teret.

A megújuló Széll Kálmán tér új építészeti arculatát, a tér átalakítását a lakossági fórumon Fialovszky Tamás, az Építész Stúdió vezető tervezője mutatta be az érdeklődőknek. Az előadásában elmondta, hogy a téren valamennyi, az elmúlt évtizedekben megépült, de a környezetbe nem illeszkedő vagy nem használt létesítmény, így a gombák, a gyalogos felüljáró vagy a villamoshurok elbontásra kerül. A tér így kialakuló belső, védett magjából minden irányban szabad átjárást biztosít, a burkolatba rejtett LED-világítású sávokkal vezetve a gyalogosokat. A Várfok és a Csaba utca felé mozgólépcsővel, valamint lifttel teremt kapcsolatot, de a tér valamennyi pontja irányába akadálymentes kapcsolatokat hoz létre, a mai gyalogos közlekedést akadályozó szegélyeket, lépcsőket megszünteti, kényelmesebb közlekedést biztosítva a teret használó napi mintegy 200 ezer utas számára. A terv a metró kijárati épületét „kitakarítja”, áttekinthetővé és szellősé teszi, megszabadítja az elmúlt évtizedekben rárakódott funkcióktól, a gyalogosforgalmi irányoknak megfelelően pedig az épületet oldalra is kinyitja. A kijárati épülethez csatlakozó,m a gyalogosforgalmat jelentősen korlátozó „lepény” épületszárny ugyanakkor bontásra kerül. Egy új, a tér Szilágyi Erzsébet fasor felőli sarkában elhelyezett szolgáltató épületben kerül elhelyezésre a BKK ügyfélszolgálata, valamint a tér működéséhez szükséges üzemi és kereskedelmi funkciók. A szolgáltató épület délkeleti oldalán kialakított lépcsős, jól benapozott „terasz” ideális találkozó- és várakozóhely lehet a téren, ugyanakkor a tér szerves, kultikus elemeként működő óra is megmarad. A villamosmegállókban kialakított egyedi perontetőkkel, a Várfok utcai rézsű átalakításával, az új épületekkel a teret határozott formájúvá, ugyanakkor áttekinthetővé teszi. A pihenő- és várakozóhelyeket a központi térrész körül helyezi el, árnyékot adó facsoportokkal és néhány vízjátékkal kiegészítve. A rézsűket megtartja, így a teret délkeleti irányból hangsúlyos zöld kerettel zárja. A téren belül új kerékpáros kapcsolat alakul ki a Vérmező utcai rézsűvel párhuzamosan, így létrejön a Varsányi Irén – Retek utcai, valamint a Vérmezői kerékpárút között ma hiányzó elem. Az építészeti tervek nem a Széll Kálmán térre, hanem a környező közterületekre is kiterjednek. A Csaba utca Várfok utca és Krisztina körút közé eső szakasza sétálóutcává válik, így az új mozgólépcsőkkel a Városmajor térsége felé kényelmes gyalogos kapcsolat alakul ki. A Széll Kálmán tér északi oldalán a Margit körút térre eső szakasza megújul, számos új fa telepítésével fasor alakul ki a kiszélesedő, Trombitás-kert előtti járdafelületen, az útpálya közepén, valamint a nagykörúti villamos végállomással párhuzamosan is, átalakítva a ma terjengős közlekedési felületeket.

Fialovszky Tamás prezentációja ezen a linken érhető el.

A Budai Fonódó villamoshálózat Széll Kálmán téri ága

A projekt Széll Kálmán téri ágának megvalósítása keretében a 17-es villamos vonalát déli irányban a Török utcán, északi irányban a Frankel Leó utcán a Margit körútra kötjük, hogy ezen keresztül a villamosok a Széll Kálmán téren át, az Alkotás út érintésével eljuthassanak egészen a Móricz Zsigmond körtérig, érintve ezzel Buda számos fontos csomópontját és intézményét. A Frankel Leó úti villamosvágány és környezete jelenlegi állapota miatt teljes felújításra szorul, ezért a Margit híd és a Tímár utca közötti szakaszon úgynevezett teljes rekonstrukcióra kerül sor, átépítjük a leromlott állapotú villamosvágányokat, a kockaköves útpálya helyett korszerű és csendes aszfalt burkolatot létesítünk, a villamos megállóhelyeken az akadálymentességi követelményeknek megfelelő peronokat építünk ki, illetve rendezzük az útszakasz fontosabb csomópontjait. A fejlesztés kapcsán a II. kerületi Önkormányzat ehhez a fontos feltételhez kötötte a projekthez való hozzájárulását, amivel mind a BKK, mind pedig a Fővárosi Önkormányzat szakmailag egyetértett. A villamosvágányok felújítása során korszerű, a zaj- és rezgéshatásokat a lehető legkisebbre csökkentő pályaszerkezeteket építünk. A II. kerületi Önkormányzattal egyeztetve a Zsigmond tér rehabilitációjára is sor kerül: a csomópont átépítésével jelzőlámpás irányítás alakul ki a téren, és a zöldfelületek aránya is nagymértékben növekszik. A Széll Kálmán téren a vágánykapcsolatok szükséges rendezését is elvégezzük, a középtávon várható forgalmi igényeknek megfelelően a vágányhálózat további átépítése nélkül tudja fogadni a tér a Fogaskerekű fejlesztését követően a szerelvényeket, továbbá a vágányhálózat lehetőséget ad majd a nagykörúti villamosok Szilágyi Erzsébet fasor felé történő továbbvezetésére is. A Budai fonódó villamoshálózat megvalósulásával számos esetben nullára csökken a jelenleg szükséges átszállások száma Buda fontos csomópontjai között. Vitézy Dávid példaként kiemelte, hogy a Kolosy térről átszállás nélkül lehet majd eljutni a Széll Kálmán térre, a Déli pályaudvarhoz, a Móricz Zsigmond körtérre, a Kelenföldi pályaudvarhoz vagy a Villányi úton található Pethő Intézethez. A közterületek rehabilitációjával és a parkolóhelyek rendezésével az érintett területeken jelentősen növekszik a zöldfelületek aránya. A Széll Kálmán téri ág közel 9 milliárd forintos, európai uniós és állami forrásból valósulhat meg.

A projekt hatása a közlekedési szokásokra

A projekt megvalósulásával egyszerűbbé, átláthatóbbá, megbízhatóbbá, és gyorsabbá válik Buda felszíni tömegközlekedése. A 17-es villamost jelenleg átlagosan naponta összesen 7-8000 utas használja, hévvel közel 80 000 ember utazik, míg a buszokat megközelítőleg 30 000-en veszik igénybe a Margit hídtól északra. A forgalmi modell számításai azt mutatják, hogy a hálózat átalakítását követően a villamosokon jelentősen megnő, 30 000 fölé emelkedik majd a napi kétirányú utasszám. Ezzel egy időben a buszokat jelentősen kevesebben fogják igénybe venni – így Takács Miklós tájékoztatása szerint szükség lesz a környék buszközlekedésének átalakítására is –, míg a hév forgalma csak kis mértékben csökken. A felmérés eredményei arra is rámutattak, hogy egyúttal a közösségi közlekedést használók száma is nőni fog. A beruházás a közúti forgalom áteresztőképességét nem csökkenti, továbbá a Margit híd – Batthyány tér közötti szakaszon a parkolóhelyek száma sem csökken.

A Budai fonódó villamos projekt tervezői szemmel

A Budai fonódó villamosprojekt első szakaszának műszaki részleteibe Takács Miklós, a FŐMTERV közlekedéstervezési igazgatója avatta be a lakossági fórum résztvevőit. Mint elmondta, a műszaki részleteket a programot életre keltő alapvető cél – azaz Észak- és Dél-Buda közötti átszállásmentes kötöttpályás közlekedés a közúti forgalomtól nem zavart tömegközlekedési eszközzel – minden szempontját figyelembe véve alakították ki.

A projekt egyik kulcspontja a Margit híd budai hídfője és térsége. Nem volt egyértelmű, hogy a villamosközlekedést a Margit körúttal összekötő vágánykapcsolat hol kerüljön létrehozásra, ezért a bemutatott tervek készítését megelőzően számos lehetséges változat elemzése megtörtént. A reálisan elképzelhető műszaki variánsok megvizsgálása után a térségben élők és az átutazók szempontjából összességében a lehető legkedvezőbb kialakítás valósul meg: északi irányba a Frankel Leó utcán, dél felé pedig a Török utcán vezetnek majd a Széll Kálmán tér irányába a villamosvonalak.

A sűrűn lakott Frankel Leó utca „faltól falig”, teljes mértékben felújításra kerül majd, így a projekt keretében a teljes városi tér komplexen megújulhat. A Frankel Leó utcai villamosközlekedést zavaró több tényező is megszűnik: a rossz, elhasználódott villamospálya helyett korszerű, a legmodernebb műszaki követelményeknek megfelelő pálya kerül kiépítésre, amely a zaj- és rezgéshatásokat is jelentősen csökkenti, továbbá a zajhatás csökkentéséhez természetesen a korszerűsödő járműpark is hozzájárul majd. Jelenleg számtalan alkalommal zavarják a villamosközlekedést a vonalon a villamosvágányok közelében szabálytalanul várakozó autók; a helyzet feloldásaként a gyalogos felületek szélesítésével valamint a villamosvágányok közötti tér növelésével kerül kizárásra a szabálytalan parkolás lehetősége, és a szabályos parkolóhelyek is egyértelmű kialakítást kapnak.

Megújul majd a Germanus Gyula park, a Zsigmond tér, és több balesetveszélyes közúti közlekedési csomópont, továbbá a III. kerületi Önkormányzat kérésére a Nagyszombat utcai villamosmegállóhoz kapcsolódva a főiskola irányába új jelzőlámpás gyalogátkelőhely létesül a Doberdó utcai csomópontnál. A Frankel Leó utca teljes rendezése a helyben lakók, a gyalogosok, a közúton haladó illetve várakozó autók és a villamosok harmonikus együttélését célozza meg.

A felújítás következtében a Török utca – Frankel Leó utca – Vidra utca – Üstökös utca térségében, a Margit körút és a Kavics utca közötti szakaszon összesen 66 parkolóhely szűnik meg, ezek pótlására már tett javaslatokat a FŐMTERV és a BKK, ezek egyeztetése és további visszapótlási lehetőségek keresése jelenleg is folyamatban van.

A Széll Kálmán téren a fentiekben már részletezett felújításokra, gyalogos, kerékpáros, és tömegközlekedésbeli fejlesztésekre kerül sor.

Takács Miklós prezentációja ezen a linken érhető el.

A Budai fonódó villamosprojekthez egyéb beruházások is kapcsolódnak. Az egyik ilyen a villamos járműbeszerzés, hiszen az infrastruktúra fejlesztésének akkor van igazán értelme, ha a felújított vonalakon nem a 40 éves, magaspadlós, elavult villamosok közlekednek. Ez persze – tekintettel a rendelkezésre álló források szűkösségére – nem jelenti a teljes járműpark cseréjét, de ugyancsak európai uniós forrásokból 43 milliárd forint jut arra, hogy többek között a projekt végeztével már Óbudáig közlekedő 19-es villamosok vonalán 100 százalékban, illetve a szintén meghosszabbított 61-es vonalán felerészt új, alacsonypadlós villamosok közlekedhessenek. Ezek a járművek – illetve a szintén ennek a projektnek a keretei között Pestre vásárolandó trolibuszok – 2014 végétől 2015 végéig folyamatosan forgalomba is állnak majd.

Számtalan kritika éri Budapestet az autóbuszpark leromlott állapota miatt is. Az elmúlt két évben több mint 100 darab alacsonypadlós, használt, de jó állapotú autóbuszt tudtunk forgalomba állítani – ennek jelentős része a belvárosban közlekedik. Hét év után először március 8-án, pénteken érkezett Budapestre vadonatúj autóbusz abból a 150 darabos flottából, amelyet az idén májusban, júniusban és júliusban, összesen három ütemben állítunk majd forgalomba. Ezek a járművek egyebek mellett a II. kerületben a 11-es buszok vonalán is megjelennek majd – adott tájékoztatást Vitézy Dávid.

Óbuda külső részeiről, illetve az észak-budai agglomerációból érkezők számára jelenthet közvetlen eljutási lehetőséget ez a villamosvonal. Az elképzelés lényege, hogy a Bécsi út és a Vörösvári út csomópontjából az Óbudai temető felé, majd onnan tovább a városhatárig, egészen az esztergomi vasútvonalon létesülő Aranyvölgy elnevezésű új megállóhelyig építsük ki a villamosvonalat. Arról egyelőre még nincs döntés, hogy az 1-es villamos menjen-e tovább, avagy a budai területről érkező 19-es, 41-es, vagy 61-es villamosok. A fejlesztés során itt jelentős befogadóképességű P+R parkolók kialakítására is van lehetőség, így az agglomerációból gépkocsival érkezők a városhatárnál le tudják majd tenni autójukat, hogy villamossal folytathassák útjukat.

Bár nem kapcsolódik szorosan a Budai fonódó villamosprojekthez, de az idén megkezdődik az 1-es és a 3-as villamosok vonalának felújítása. Óbudát az 1-es villamosok érintik, a rendkívül rossz állapotban lévő pálya mentén számos sebességkorlátozás akadályozza a forgalmat. A felújítást követően gyorsabban, egyes szakaszokon akár 60 km/órás sebességgel is haladhatnak majd a vonalon közlekedő villamosok, melyek között szintén megtalálhatóan lesznek újonnan vásárolt, az akadálymentességi követelményeknek minden szempontból megfelelő szerelvények.

A Budai fonódó villamoshálózat projekt tervei elkészültek, a Budapesti Közlekedési Központ számára azonban fontos, hogy a végleges hatósági engedélyeztetés előtt megismertesse az abban foglaltakat a lakossággal is, hiszen számtalan részletkérdés merül fel az érintett vonal mellett élőkben éppúgy, mint a környéken dolgozókban, tanulókban.

Az előadásokat követő vitafórumon az érintett utcákban élők képviseletében többen is jelezték aggályaikat a megnövekedő villamosközlekedés miatt, tartva a parkolóhelyek csökkenésétől, kritizálták a projekt kommunikációját vagy éppen a tervpályázatban szereplő megoldásokat. Emellett több kérdés vagy kritika érkezett a villamosok és az autóbuszok leendő vonalvezetését, a Bem rakparti bicikliutat illetően. A kritikák mellett azonban több résztvevő is tetszésének adott hangot, támogatásáról biztosítva a projektet. Vitézy Dávid, Takács Miklós, Fialovszky Tamás, Szilágyi Tibor és Bakcsi Máté minden egyes kérdésre alapos, nyílt, és részletes válaszokat adtak, lehetőséget biztosítva a visszakérdezésre is. A fórumon elhangzott legfontosabb kérdések és az ezekre adott válaszok honlapunkon rövidesen elérhetőek lesznek. Örültünk a nagy érdeklődésnek, és örömmel fogadtuk, hogy a Budai Fonódó villamosközlekedés ilyen sok budapestit érdekel, hiszen a visszajelzések, kérdések hozzájárulnak ahhoz, hogy a fejlesztés valóban pozitív változást jelentsen az itt élők és a közlekedők számára is.

Vitézy Dávid prezentációja a Budai fonódó villamosközlekedés megteremtéséről és a Széll Kálmán tér rekonstrukciójáról

Takács Miklós prezentációja a Budai fonódó villamosprojekt első szakaszának műszaki részleteiről

Fialovszky Tamás prezentációja a megújuló Széll Kálmán tér új építészeti arculatáról, és a tér átalakításáról