Híreink

A megújuló Széll Kálmán tér: szilárd alap a későbbi fejlesztésekhez

Megmarad-e szimpla közlekedési csomópontnak a megújuló Széll Kálmán tér, vagy kilépve ebből a szerepéből városépítészetileg is újat fog-e nyújtani? Mennyire tekintett a jövőbe a Főváros és a BKK az építészeti tervpályázat kiírásakor? Csoda történik-e az átalakítással, és miért nem baj, ha nem? – többek között ezek a kérdések kerültek szóba a Design Terminálban a „Találkozzunk az óra alatt!” rendezvénysorozat szerda esti, „Térátrendezés az eredeti funkció megtartása mellett?” témáját körüljáró kerekasztal-beszélgetésen. A szerda esti eseményen Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója, Fürjes Balázs kormánybiztos, Hutiray Gyula fővárosi képviselő, Bojár Iván András, az Octogon főszerkesztője, és Szemerey Samu építész szólalt meg a Széll Kálmán tér átépítésének részleteivel kapcsolatban.

A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy hatalmas lépés, hogy 2015-ig végre megvalósulhat Buda szívének, a Széll Kálmán térnek a megújulása, és a tervpályázaton a legjobb megoldásokat díjazták. Arról ugyanakkor kisebb vita alakult ki, vajon nem kellett-e volna nagyobb léptékekben gondolkodó, mind a megújuló közlekedési csomópontra, mind a városfejlesztési kérdésekre végső megoldást nyújtó pályázatot kiírni. Végül azonban a többség egyetértett Vitézy Dáviddal abban, hogy a megvalósuló átépítés jó alapot ad majd egy későbbi, nagyobb léptékű beavatkozáshoz.

A szkeptikus álláspontra helyezkedő Bojár Iván András szerint bár hatalmas eredmény a pályázat kiírása és a tér megújulása, mégis csalódottság vegyül az örömbe, mert ahogy eddig, úgy a jövőben sem „az emberről” szól majd az egyébként elegáns tér, hanem továbbra is az azt maga alá rendelő, közlekedési csomópontként működő technológiai rendszerről. Bojár szerette volna, ha átfogóbb, a térhez kapcsolódó életérzést is átalakító pályázatot írnak ki, s így – szerinte – a „csoda” most elmarad.

Hutiray Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy – miközben természetesen mindannyian örülnénk egy nagyobb léptékű megújulásnak – a rendelkezésre álló források a most megvalósuló, nem kismértékű rekonstrukcióra adnak lehetőséget. Fürjes Balázs – szintén Bojár szavaira reagálva – úgy fogalmazott: „A jó legnagyobb ellenfele a még jobb”. „Most egy jó dolog történik – folytatta –, és az adott paraméterek között a legjobb”.

Vitézy Dávid elmondta, két út közül kellett választani. Az egyik lehetőség volt – amelyet végül a nyertes pályaművek valósítanak meg –, hogy megmarad a Széll Kálmán tér kompakt közlekedési csomópontnak, sok ponton módosítva, modernebbé, szebbé, jobbá, élhetőbbé téve azt a jelenlegi állapotához képest. A másik út lett volna az egykori Moszkva tér teljesen új koncepciókon alapuló totális újraszabása, ehhez azonban a jelenleg rendelkezésre álló pénzügyi forrásnak legalább az ötszörösére, de inkább tízszeresére lett volna szükség. A tér felújítására mintegy 4,2 milliárd forint áll rendelkezésre a központi költségvetésből biztosított támogatás, fővárosi források, valamint a teret érintő budai fonódó villamosprojekt európai uniós forrásainak felhasználásával.

Szemerey Samu rávilágított arra, hogy a tervpályázat csak felerészt szólt a Széll Kálmán tér „borzalmas építészeti és szerkezeti megoldásainak” lecseréléséről, de felerészt a jövőbeni állapot, a fejlődés fenntartásáról is, arról, kialakulhat-e egyfajta „gazdaszemlélet”. Az építész arra kíváncsi leginkább, vajon a tér megújulásával kialakul-e majd a térnek egy új identitása is.

A beszélgetés során többször felmerült, mennyire lehet túllépni a Széll Kálmán tér közlekedési csomópont mivoltán, s akár egy új jelkép segítségével egy új identitással rendelkező közösségi teret létrehozni. A közönség soraiból felszólaló építész szerint a tér megújítása nem egy szabályozási, várostervezési kérdés, hanem fejlesztési kérdés, és a vízió hiányzik; a szabályozás csak utána jöhet. Vitézy Dávid minderre reagálva elmondta: mivel a tér átmenő forgalma rendkívül nagy, nem látja, miért ne férhetne meg a közlekedési csomópont és a közösségi tér szerepe egymás mellett. Azonban ha most az egész térség átfogó megújításába kezdett volna bele a BKK, akkor abból hosszú ideig nem lett volna semmi; a 2015-ös megvalósulás azonban szilárd alapot ad a későbbi fejlesztésekhez.

A Széll Kálmán tér átépítésével kapcsolatos kiállítás január 8. és 20. között naponta 12-20h-ig látogatható a Design Terminálban. (1051 Budapest, Erzsébet tér 13.) Az Erzsébet téri Design Terminál földszintjén látható kiállítás az öt díjazott pályaművet, valamit a beérkezett további terveket vonultatja fel, emellett a látogatók megtekinthetik Móricz Simon fotóit „MOSZKVA TÉR 2004-2005” címmel.

Kategória: Híreink, Közlemények | A közvetlen link.
Email This PostAdd to favourites Nyomtatás

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.