Lakossági fórumon mutattuk be a Budai fonódó villamos terveit

Évtizedes hálózati hiányt pótol a főváros közösségi közlekedésében a hamarosan megvalósuló Budai fonódó villamosprojekt. A budai oldal villamosvonalainak összekötését megvalósító terv részleteiről tartott lakossági fórumot a Budapesti Közlekedési Központ a Novotel Duna-parti szállodájában. Zsúfolásig telt terem, több mint százfős közönség előtt ismertette Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója, Keszthelyi Tibor a FŐMTERV elnök-vezérigazgatója, Takács Miklós, a FŐMTERV közlekedéstervezési igazgatója, valamint Horn Gergely, a BKK divízióvezetője, és Bakcsi Máté, a Budai fonódó villamosprojekt vezetője azokat a terveket, amelyek megvalósulásával ismét villamossínek köthetik össze Észak- és Dél-Budát. A fejlesztés azonban nem csupán egy egyszerű vágánykapcsolat kiépítését takarja. Jelen és jövő Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a budai villamosok Bem rakparti közlekedtetésének ötlete már a ’90-es évek végén felmerült, miután a ’70-es években, az M2-es metró megjelenésével széttagolt felszíni tömegközlekedési hálózat jött létre, amelyben Észak- és Dél-Buda között az egyetlen kapcsolatot máig a 86-os busz jelenti. Mint minden tervezett változtatás, ez is alaposan felkeltette a fejlesztési területen élők érdeklődését. Az évek során rengeteg vitát generált a budai felszíni kötöttpályás közlekedés megreformálásának ötlete, számtalan érdek és vélemény ütközött, folyamatosan csiszolva és tökéletesítve a terveket, míg végül megszületett a jelenlegi, az Európai Unió és a Magyar Állam által is támogatott projekt. A projekt kiemelt célja, hogy gyorsabb, rugalmasabb és kiszámíthatóbb kötöttpályás közlekedést, kevesebb átszállást, egyúttal élhetőbb, és tisztább városi környezetet biztosítson nem csupán az itt élők és dolgozók, hanem a távolabbi kerületekből és az agglomerációból érkezők számára is úgy, hogy mindeközben sem a közúti forgalmat, sem pedig a kerékpárosok és gyalogosok közlekedését ne gátolja, valamint egyaránt megőrizze a rakparti fasor épségét és a jelenlegi parkolóhelyek számát is. Az elmúlt évtizedek sok-sok elmaradt beruházása miatt számtalan feladat vár megoldásra, hiszen a járműpark állapota is elmarad a kívánatostól: jónéhány hév-szerelvény kora megközelíti az ötven évet, de az M3-as metró és a kisföldalatti kocsijai is negyven éve róják már a pályákat, így új metróalagutak fúrását ígérni felelőtlenség volna – említette meg bevezetőjében Vitézy Dávid. A kötöttpályás közlekedés felszíni fejlesztésének tervezésekor a mérnökök több lehetőséget megvizsgáltak az eltelt tizennégy év alatt, végül két lehetséges vonalvezetést javasoltak. Az egyik a Margit híd alatt, a Bem rakparton, a másik pedig a Frankel Leó utcában történő átvezetés, azonban a Frankel Leó utca szűk keresztmetszete és a lakók nyugalmának megőrzése, valamint a Bem József téren lévő közművek kiváltásának költsége miatt ez utóbbi tervet elvetették. A projekt 2008 óta számos vitát generált nem csupán a lakosság, hanem az érintett önkormányzatok, és szakmai szervezetek részéről is. A kritikákat és véleményeket meghallgatva végül olyan terv született, amely valamennyi érdekcsoport javaslatait figyelembe vette. A BKK – mint közlekedésszervező – egész Budapest közlekedéséért felel, ezért alapvetően nagy rendszerekben kell gondolkodnia. Azt, hogy érezhetően fejlesszük Buda közlekedését, hogy javuljanak a közlekedési kapcsolatok, hogy átszállás nélkül el lehessen jutni Észak-Budáról Dél-Budára, és befektessünk több mint 10 milliárd forintos Európai Uniós forrást ebben a térségben, azt mind a Kormány Új Széchenyi terve, mind pedig a Főváros vezetése támogatja. Ez része annak a fejlesztési csomagnak, amely Budapesten európai uniós forrásokból ezekben az években megvalósul a Kormány és a Főváros megállapodása alapján – mondta Vitézy Dávid. A II. kerületi Önkormányzat számos értékes javaslatot tett az elmúlt két évben, a tervek megértek és a javaslatok alapján számos pontos sikerült azokat jobbá, kidolgozottabbá tenni. Ilyen lesz a Budai fonódó villamoshálózat A Budapesti Közlekedési Központ 2011 novemberében kötötte meg azt a Támogatási szerződést, amely a tervek átdolgozásának költségeit biztosította, majd 2012 márciusában a két kivitelezési szakasz támogatási szerződésének együttes aláírására is sor került. Az összesen közel 13 milliárdos projektcsomag finanszírozását az Európai Unió, illetve a központi költségvetésből a Magyar Kormány biztosítja. A program két részre bontásának oka a Széll Kálmán téri villamoskapcsolat, valamint a Bem rakparti szakasz elválasztása. A projekt célja, hogy Óbuda belvárosából Buda belső kerületei felé átszállásmentes, vonzó kötöttpályás közlekedési lehetőséget biztosítson azok számára is, akik ma még autóbusszal vagy autóval közlekednek. Ezért a mai 17-es villamos helyett, amely jelenleg a Margit híd budai hídfőjéig közlekedik a Bécsi út Vörösvári úti csomópontjától, összesen három villamosjárat: a 19-es, a 41-es és a 61-es közlekedne a Bécsi úton és a Frankel Leó utcában. A 17-es villamosjárat helyett tehát a 19-es és a 41-es járatok pedig mai Batthyány téri végállomásuk helyett a Vörösvári úti csomópontig közlekednének, egész nap ütemes 7-8 percenkénti villamosközlekedést biztosítva. Így tehát átszállás nélkül lehet majd Észak-Budáról eljutni akár a Szent Gellért térre, akár a Clark Ádám térre, vagy épp a Tabán térségébe, a Móricz Zsigmond körtérre, illetve Kamaraerdőbe, vagy a Kelenföldi pályaudvarig. A projekt másik ága az Óbudáról induló 61-es viszonylat, amely a Vörösvári úti csomóponttól indulva a Török utcán át csatlakozna a 4-es, 6-os villamosok vonalára, majd áthaladna a Széll Kálmán téren, és a Déli pályaudvar – Alkotás utca – BAH-csomópont – Villányi út útvonalon érné el a Móricz Zsigmond körteret. A 61-es járatok meghosszabbítása tehát ugyancsak átszállás nélküli utazást kínál Buda számos forgalmas csomópontjára. A három villamosjárat együtt a jelenlegi 17-esnél sokkal sűrűbben közlekedik majd, átlagosan négy-öt percenként, jóval vonzóbb, sűrűbb, színvonalasabb szolgáltatást kínálva. A fejlesztés kapcsán korábban a II. kerületi Önkormányzat fontos feltételhez, a Frankel Leó utca felújításához kötötte hozzájárulását, amivel mind a BKK, mind pedig a Fővárosi Önkormányzat szakmailag egyetértett. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ezért erre a célra többlet forrást biztosított, így a 2012. márciusában megkötött támogatási szerződésekben már ez a fejlesztési elem is szerepel. Ennek, valamint az Óbudai Promenád programnak köszönhetően a fejlesztés eredményeképp nem csupán a vágány-összeköttetések valósulnak majd meg, hanem egyúttal a Török utcai, a Frankel Leó utcai, és a Bécsi úti villamospálya, valamint ezzel együtt maga a közút és a környezet is átépül. A kialakítás során a tervezők a szabálytalan parkolás megakadályozását is szem előtt tartották, így különböző forgalomtechnikai eszközök alkalmazásával igyekeznek meggátolni azt, hogy felelőtlenül parkoló járművek akadályozzák a kötöttpályás közlekedést. A projekt hatása a közlekedési szokásokra A projekt megvalósulásával egyszerűbbé, átláthatóbbá, gyorsabbá válik Buda felszíni tömegközlekedése. A 17-es villamost jelenleg átlagosan naponta 7-8 000 utas használja, hévvel közel 80 000 ember utazik, míg a buszokat megközelítőleg 30 000-en veszik igénybe a Margit hídtól északra. A forgalmi modell számításai azt mutatják, hogy a hálózat átalakítását követően a villamosokon jelentősen megnő, 30 000 fölé emelkedik majd a napi kétirányú utasszám. Ezzel egy időben a buszokat jelentősen kevesebben fogják igénybe venni, míg a hév forgalma csak kis mértékben csökken. A beruházás sem a közúti forgalom áteresztőképességét, sem pedig a parkolóhelyek számát nem csökkenti a Margit híd – Batthyány tér közötti szakaszon. A projekthez kapcsolódó egyéb beruházások Járműbeszerzés

Lakossági fórum a budai fonódó villamosról (fotó: Nyitrai Dávid)A Budai fonódó villamosprojekthez egyéb beruházások is kapcsolódnak. Az egyik ilyen a járműbeszerzés, hiszen a fejlesztésnek akkor van értelme, ha a felújított vonalakon nem a 40 éves, magaspadlós, elavult Ganz villamosok közlekednek. Ez persze nem jelenti a teljes járműpark cseréjét, de ugyancsak uniós forrásokból 43 milliárd forint jut arra, hogy többek között a hosszú 19-es és 61-es vonalakra új, alacsonypadlós villamosokat, illetve Pestre új trolibuszokat vásároljunk. Ezek a járművek 2014 végétől 2015 végéig folyamatosan forgalomba is állnak majd. Az a célunk, hogy a megújuló 19-es vonalon kizárólag teljesen alacsonypadlós villamosok közlekedjenek, míg a 61-esen minden második járat lenne korszerű, alacsonypadlós villamos – fejtette ki Vitézy Dávid, ezzel mindkét vonalon 15 percenként megjelennének az új alacsonypadlós járművek.

A Széll Kálmán tér felújítása

Szintén a Budai fonódó villamosprojekthez kapcsolódik, hogy a Széll Kálmán tér fejlesztése is elindult. Sok-sok éve téma már a tér átépítése – most Budapest Főváros Önkormányzatának és a Kormánynak köszönhetően az ehhez szükséges forrás is rendelkezésre áll. A BKK célja, hogy 2014 tavaszán, amint a fagyoknak vége, megindulhasson a kivitelezés, hiszen a tervek lényegében készen vannak.

A külső Bécsi úti villamosvonal fejlesztése

Óbuda külső részeiről, illetve az észak-budai agglomerációból érkezők számára jelenthet közvetlen eljutási lehetőséget ez a villamosvonal. Az elképzelés lényege, hogy a Bécsi út és a Vörösvári út csomópontjából az Óbudai temető felé, majd onnan tovább a városhatárig, egészen az esztergomi vasútig építsük ki a villamosvonalat. Arról egyelőre még nincs döntés, hogy az 1-es villamos menjen-e tovább, avagy a budai villamosok. A fejlesztés során itt jelentős befogadóképességű P+R parkolók kialakítására is van lehetőség, így az agglomerációból érkezők a városhatárnál le tudják majd tenni autójukat, hogy villamossal folytathassák útjukat.

Az 1-es és a 3-as villamosok vonalának felújítása

Lakossági fórum a budai fonódó villamosról (fotó: Nyitrai Dávid)Bár nem kapcsolódik szorosan a Budai fonódó villamosprojekthez, de az idén megkezdődik az 1-es és a 3-as villamosok vonalának felújítása. Óbudát az 1-es villamosok érintik, a rendkívül rossz állapotban lévő pálya mentén számos sebességkorlátozás akadályozza a forgalmat. A felújítást követően gyorsabban, egyes szakaszokon akár 60 km/órás sebességgel is haladhatnak majd a vonalon közlekedő új villamosok.

A ráhordó hálózat megújulása

Számtalan kritika éri Budapestet az autóbuszpark leromlott állapota miatt is. Az elmúlt két évben több mint 100 alacsonypadlós, használt, de jó állapotú autóbuszt tudtunk forgalomba állítani – ennek jelentős része a belvárosban közlekedik. Hét év után először március 8-án, pénteken ér Budapestre vadonatúj autóbusz abból a 150 darabos flottából, amelyet az idén májusban, júniusban és júliusban, összesen három ütemben állítunk majd forgalomba. Ezek a budai hegyvidék vonalain is megjelennek majd – adott tájékoztatást Vitézy Dávid.

A beruházás tervezői szemmel

Vitézy Dávid előadását követően Takács Miklós, a FŐMTERV közlekedéstervezési igazgatója beszélt a vonalak kialakításáról. Elmondta, hogy a pálya kiépítése még a nagykörútinál is modernebb technológiával valósul majd meg, csökkentve a környék zajterhelését. Lakossági érdeklődésre azt is részletezte, hogy az új, modern villamosok elférnek majd a Lánchíd alatti aluljáróban is, mert – önálló beruházás keretében –ez a pályaszakasz is új kialakítást kap. A gépjárművel közlekedők aggodalmait is eloszlatta, ugyanis a pályakeresztmetszetek bemutatásával bebizonyította: nemcsak nem csökken a közúti forgalom áteresztőképessége, de a megszűnő buszsáv miatt kedvezőbb, párhuzamos parkolást lehetővé tévő parkolóhelyek és a jelenleginél szélesebb forgalmi sávok kerülnek majd kialakításra úgy, hogy a rakparti fasor, a kerékpárút és a gyalogosjárda is megmarad.

Takács Miklós megmutatta azt is, hogyan férnek át majd a villamosok a Margit híd alatt. Itt ugyanis valóban különleges, fonódó vágányt alakítanak ki: az egymástól mindössze 30 centiméterre fekvő két sínpályán egyszerre csak egy jármű haladhat egyidőben, hiszen egymás mellett nem férne el a két villamos. A forgalom fenntarthatóságát az ütemes menetrend és a korszerű jelzőlámpás szabályozás is biztosítja, a villamosok az alsó rakpartra lekanyarodó autókkal egyidőben keresztezik majd a Bem rakpartot, így az észak-déli irányú közúti forgalmat egyáltalán nem akadályozzák.

A környéken élők közül többen attól féltek, még nagyobb lesz a zajterhelés, és még nehezebb lesz a közlekedésük, illetve a parkolásuk a környéken. Takács Miklós, a FŐMTERV igazgatója és Bakcsi Máté, a projekt vezetője tervrajzokkal illusztrálva biztosította a résztvevőket arról, hogy a különleges gumiágyazatnak és az új járműveknek köszönhetően a jelenleginél nem lesz nagyobb a zajterhelés, a környéken bevezetett fizető parkolásnak köszönhetően pedig megszűnt az az áldatlan állapot, amely korábban megnehezítette az ott lakók parkolását.

A BKK számára fontos a lakosság véleménye, visszajelzése

A Budai fonódó villamoshálózat projekt tervei elkészültek, a Budapesti Közlekedési Központ számára azonban fontos, hogy a végleges hatósági engedélyeztetés előtt megismertesse az abban foglaltakat a lakossággal is, hiszen számtalan részletkérdés merül fel az érintett vonal mellett élőkben éppúgy, mint a környéken dolgozókban, tanulókban.

Lakossági fórum a budai fonódó villamosról (fotó: Nyitrai Dávid)Az előadásokat követő vitafórumon az érintett utcákban élő emberek képviseletében többen is jelezték aggályaikat a megnövekedő villamosközlekedés miatt, tartva a parkolóhelyek csökkenésétől, a gyalogátkelőhelyek megszűnésétől, a többlet zajterheléstől. Voltak, akik attól féltek, hogy a villamosforgalom dugókat generál majd, és megbénítja a közúti forgalmat. Olyan észrevétel is elhangzott, miszerint új megállóhely kialakítása is szükségessé válhat a Vitéz utcánál, hogy jobban kiszolgálhassa az új hálózat a környéken lakók igényeit, és volt, aki a magaspadlós villamosok jelenlétét kifogásolta az idősek lakta környéken. Egy idős mérnök a Lánchídnál lévő szűk pályakeresztmetszetre is rákérdezett, mondván, az új járművek nem férnek el az egyébként is keskeny alagútban. Az autóbuszok közlekedésének megváltozása is szóba került, hiszen mai szerepüket a fonódó villamoshálózat nagyrészt kiváltja majd. A kritikák mellett azonban több résztvevő is tetszésének adott hangot, támogatásáról biztosítva a projektet.

Vitézy Dávid és Takács Miklós, a FŐMTERV igazgatója válaszait tervekkel illusztrálva igyekezett eloszlatni az aggodalmakat. A jelen lévő szakemberek minden egyes kérdésre alapos, nyílt, és részletes válaszokat adtak, lehetőséget biztosítva a visszakérdezésre is. A közúti kapacitás és a térség parkolóhelyeinek száma nem csökken, sőt, a Bem rakparton a fizető parkolás bevezetésével a helyben lakóknak nagyobb esélyük lesz helyet kapni. A gyalogosok helyzete nem romlik, sőt az akadálymentesítés miatt javul. Az új villamosok érdekében a lánchídi aluljáró szélesítésére sor kerül.

Örültünk a nagy érdeklődésnek, és örömmel fogadtuk, hogy a Budai Fonódó villamosközlekedés ilyen sok budapestit érdekel, hiszen a visszajelzések, kérdések hozzájárulnak ahhoz, hogy a fejlesztés valóban pozitív változást jelentsen az itt élők és közlekedők számára.

Mivel a rendezvény teljes teltházzal, a programkiírásnak megfelelően 17 óra után megkezdődött, sajnos, a későn érkezők már nem fértek be a terembe. A kellemetlenségek miatt elnézést kérünk, és az érdeklődésre tekintettel még március végén vagy április elején újabb fórumot szervezünk, hogy azok is elmondhassák véleményüket, akik későn értesültek a rendezvényről, illetve esetlegesen már nem jutottak be.


Letölthető anyagok:

Kapcsolódó anyagok: