A Fővárosi Közgyűlés augusztus 31-i ülésén számos, a fővárosi közlekedést érintő előterjesztést tárgyalt. A Budapesti Közlekedési Központ javaslatait elfogadta a testület.
Indulhat a 42-es villamos fejlesztése
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) irányításával a 2012-ben végre befejeződhet a 42-es villamosvonal meghosszabbításának tervezése és engedélyeztetése, így a XVIII. kerületi Havanna és Gloriett lakótelepen élők belátható időn belül korszerű kötöttpályás kapcsolathoz juthatnak. A projekt főbb irányvonaláról, tartalmáról augusztusi ülésén Hutiray Gyula főpolgármester-helyettes előterjesztésére döntött a Fővárosi Közgyűlés. A projekt előkészítésében jelentős szerepet vállalt a XVIII. kerületi Önkormányzat és Ughy Attila polgármester. A témáról ide kattintva olvashatnak részletesebben.
2014-ig megújulhat a Széll Kálmán tér
A Fővárosi Közgyűlés elfogadta a BKK által előkészített tervkoncepciót a Széll Kálmán tér fejlesztésére és zöld utat kaptunk a tervezés folytatására. A Széll Kálmán tér megújítására az észak-déli budai villamoskapcsolat kiépítésével párhuzamosan 2014-ig kerülhet sor, a tér átépítésére állami és fővárosi források, illetve a villamosfejlesztés kapcsán uniós források használhatók fel. A tér az építészeti megújításon túl a tér közlekedési csomóponti funkcióinak fejlesztését célozza. A tér felújítására vonatkozó terveket itt ismertethetik meg.
Számos helyen gyorsulhat a tömegközlekedés
A BKK javaslatai és a Fővárosi Közgyűlés augusztus 31-i döntései nyomán buszsáv létesülhet Krisztina körúti villamosvágányokon a Déli pályaudvar és a Széll Kálmán tér között, rendeződhet a 36-os buszok közlekedése a Jahn Ferenc Kórháznál, véglegesedhet a Bartók Béla úti buszsáv, illetve átalakulhat a hűvösvölgyi végállomás forgalmi rendje. A már futó előnyben részesítési projektek kapcsán a Mészáros utcai buszsáv, a nagykörúti villamosvonalak új lámpaprogramja, a Régi Budaörsi úti buszsáv és a külső Pesti úti buszsáv kapcsán születhetnek döntések: a műszaki tartalmak és a határidők módosításáról szavaztak a képviselők. A témáról részletesebben ide kattintva olvashatnak.
Felújítjuk a belső Thököly utat
A testület döntése nyomán jövőre megújul a Thököly útnak az eddigi felújításokból kimaradt, Hernád utca és Dózsa György út közötti szakasza, a BKK irányítása mellett. A rendkívül rossz állapotú útszakasz felújítása eddig elmaradt, kikerült a 4-es metró projektjéből még a korábbi években. Ez a mintegy 380 méter hosszú, korszerűtlen, 50-60 éves kockakő burkolatú útszakasz a felújítás nélkül használhatatlan, annak kivitelezéséig nem adható át a forgalomnak a Thököly út. Ugyanakkor nem csak e szakasz előtt és után, hanem itt is megfelelő minőségű aszfaltburkolaton haladhat majd a felújítások eredményeként a forgalom 2012-től. A felújítás részleteiről itt olvashatnak.
Új koncepció a Móricz Zsigmond körtér rendezésére
A Fővárosi Közgyűlés még júniusban kérte fel a Budapesti Közlekedési Központot, hogy készítsünk vizsgálatot a Fehérvári út belső szakaszán a közlekedési rend átgondolásáról, vizsgáljuk meg az átmenő forgalom előli lezárás változatlan fenntartásának szükségességét, továbbá a parkolóhelyek és gyalogos-kerékpáros felületek növelésének lehetőségeit. A BKK a XI. kerületi Önkormányzattal együttműködve megvizsgálta a lehetséges forgalomtechnikai kialakításokat, melyről a Fővárosi Közgyűlés augusztus 31-én döntött. Ez alapján a részletes jogi, pénzügyi vizsgálatok a metróberuházáshoz való illeszthetőségről még előttünk állnak, de a Közgyűlés az átmenő forgalom kiszorítására és a gyalogos felületek nagyarányú bővítésére vonatkozó B1 tervváltozattal a BKK javaslatát elfogadva egyetértett. Az új koncepciót részletesebben is bemutatjuk, erről szóló írásunk ide kattintva olvasható.
2014-ig megvalósítjuk az elektronikus jegyrendszert
A Fővárosi Közgyűlés tájékoztatást kapott a Budapesten 2014-ig valósításra kerülő elektronikus jegyrendszerrel kapcsolatban is. A projekt előkészítése és a technológiai alapelvek rögzítése folyamatban van, a cél a fokozatos bevezetés, a teljes körű infrastruktúra 2014-ig történő kiépítésével. A témáról részletesebben itt olvashatnak.
Folytatódhat a közlekedési intézményrendszer átalakítása
A Fővárosi Közgyűlés számos fontos, a BKK létrehozását és a közlekedési intézményrendszer átalakítását szolgáló döntést hozott meg. A BKV 2012. április 30-án lejáró közszolgáltatási szerződésére is tekintettel 2012-től teljesen új finanszírozási, jogi konstrukció létrehozása szükséges a budapesti közlekedésben, mely végre szolgálja a BKK által kitűzött célt, hogy a közlekedési feladatok finanszírozása és irányítása egységes legyen. Az erre vonatkozó elveket augusztus végi ülésén fogadta el a Közgyűlés, a részletes szerződések elfogadása a következő hónapokban történhet. A részletes közszolgáltatási koncepció ide kattintva olvasható.
A közszolgáltatási modellen túl döntöttek a képviselők a BKV Zrt. Budapesti Közlekedési Központba apportálásának folytatásáról, a vagyonértékelés részletes módszeréről is.
A közösségi közlekedés kérdésein túl a közútkezelésben is változások történnek a BKK-koncepció alapján: a Közgyűlés által augusztus 31-én elfogadott koncepció szerint a közútkezeléssel kapcsolatos fővárosi feladatokat – az Országgyűlés által júniusban megadott törvényi felhatalmazás nyomán – 2012-től a BKK láthatja el. Ebbe a főváros összes közútján a forgalmi rend meghatározása, továbbá a fővárosi fenntartású főútvonalak, tömegközlekedési útvonalak, hidak, műtárgyak fenntartásának, üzemeltetésének megrendelése, koordinálása, a közúthálózat fejlesztése is beletartozik. A részletes koncepció itt olvasható.
Új buszüzemeltetési modell Budapesten
A Nemzet Fővárosa programban kitűzött várospolitikai cél Budapest elöregedett, az elmúlt évek elmaradt intézkedései nyomán mára Európában egyedülállóan elavult buszparkjának cseréje, megújítása, a BKK erre vonatkozóan is előterjesztést készített a Közgyűlés számára. A BKV Zrt. autóbuszainak átlagéletkora meghaladja a 17 évet, mely az európai átlagnak több mint duplája, ráadásul jelentős számban közlekednek 23 éves vagy még idősebb autóbuszok Budapesten. Mindez nem csak közlekedéspolitikai céljainkkal ellentétes és rontja a közösségi közlekedés versenyképességét, hanem az okozott környezetszennyezés miatt is káros a városnak és az akadálymentesség hiánya révén az esélyegyenlőség szempontjainak sem felel meg.
A buszpark cseréje érdekében a BKK irányítása mellett a BKK Zrt. és a BKV Zrt. szakértői az elmúlt hónapokban megkezdték a lehetséges üzemeltetési és járműpark-megújítási koncepciók összegzését, melynek eredményeként az új közszolgáltatási rendszer életbe lépésével egyidejűleg megkezdhető a buszok cseréje. A városvezetés és a BKK megalakulása óta átmeneti megoldásként, a legidősebb járművek gazdaságtalan felújítása helyett használt, még jó állapotú, alacsonypadlós autóbuszok beszerzésére tett intézkedéseket, ez azonban a flotta mérete és a használtpiac korlátossága miatt csak elenyészően kevés jármű cseréjére jelentett és jelenthet megoldást.
A Közgyűlés által augusztus 31-én meghozott döntések két témára terjednek ki: elvi döntést hoztak a képviselők a járműpark cseréjének elindítására és az új intézményrendszeri koncepció nyomán az autóbusz-üzemeltetési modell felülvizsgálatára vonatkozóan, továbbá a folyamatos szolgáltatás biztosítása érdekében a közbeszerzési eljárás megindításának szükségessége okán BKV Zrt. által megbízott alvállalkozók teljesítményeinek pótlására adtak felhatalmazást a BKK számára.
Utóbbi döntés hátterében az állt, hogy 2012. április 30-án lejár a BKV közszolgáltatási szerződése, illetve ezzel párhuzamosan 2012. április 30-án lejár a BKV autóbusz-üzemeltetési alvállalkozói szerződéseinek zöme is.
A jelenleg alvállalkozók által üzemeltetett vonalakon a szolgáltatás alvállalkozókon keresztüli működtetése 2012. május 1-jétől is szükséges, mivel a 2012. április 30-án lejáró szerződések szerinti összesen 86 db forgalmi kocsi kiállítását a BKV Zrt. a jelenlegi flottáját és műszaki hátterét tekintve semmiképpen sem tudja biztosítani, új autóbuszok beszerzése pedig a rendelkezésre álló időben nem lehetséges és forrása sem biztosított.
A legalább a jelenlegi alvállalkozói teljesítményt biztosító új szerződések közbeszerzési előkészítési időigénye minimálisan 6 hónap, de az új alvállalkozó általi felkészülési időt beszámítva ideálisan ennél hosszabb.
A személyszállítási törvény előkészítését, várható őszi parlamenti tárgyalását, és legkorábban 2012. január 1-jei hatályba lépését tekintve, valamint Budapest közlekedési intézményrendszerének átalakítását is figyelembe véve, a BKV Zrt. új közszolgáltatási szerződése reálisan várhatóan 2012. február – márciusban kerülhet megkötésre. Továbbá, ezen időig kerülhet kimunkálásra az autóbuszos közszolgáltatási tevékenység új struktúrájú közszolgáltatási szerződési rendszere is.
A fentiekre tekintettel, a szolgáltatás folyamatos és zökkenőmentes biztosítása érdekében, legalább a jelenlegi alvállalkozói teljesítményre vonatkozó közbeszerzési eljárást 2011. szeptember folyamán meg kell indítani. Az erre vonatkozó felhatalmazásokat a Közgyűlés augusztus 31-én megadta, így a BKK és a BKV szakemberei, a BKK irányítása mellett, rövidesen megindítják a vonatkozó közbeszerzési eljárást.
Jövőre is folytatódhat a lámpahangolási program
A Közgyűlés döntése nyomán jövőre is folytatódhat a 2011-ben sikeresen elindult lámpahangolási program. A BKK és a BKK Közút Tarlós István főpolgármester intézkedése nyomán vizsgálta felül a fontosabb csomópontok jelzőlámpa-programját és tett javaslatot azok megváltoztatására. Az augusztus 31-i ülésen dr. György István főpolgármester-helyettes előterjesztésében került a jövő évi terv a képviselők elé. Az összehangolt jelzőlámpák segíthetnek a fővárosi forgalom lefolyásának javításában és kis mértékben csökkenthetik az autósok, tömegközlekedők utazási idejét. A témáról részletesebben itt olvashatnak.
Biztosított a 2012-es Sziget Fesztivál: a BKK felel a megállapodásért
A Fővárosi Közgyűlés Hutiray Gyula főpolgármester-helyettes javaslata és a BKK előkészítése nyomán döntött a Sziget Fesztivál 2012-es megrendezéséhez szükséges területbiztosításról is. 2011-ben először kötött mindkét fél számára előnyös megállapodást a Fővárosi Önkormányzat a szervezőkkel, melynek nyomán a területhasználatért kapott bevételen túl a BKK koordinálásával a CityPass karszalagokat is be tudtuk vezetni, így a külföldiek, vidékiek és nem bérlettel rendelkező budapestiek számára lehetővé vált együttes fesztiválbelépő és tömegközlekedési jegy megvásárlása, mely ráadásul a gyógyfürdőkbe és más fővárosi helyszínekre is belépést biztosított. Mindezen túl a Sziget tömegközlekedési kiszolgálása is felülmúlta a korábbit, a H5 és más környező járatok sűrítésén túl kishajó is közlekedett. A Sziget és a Főváros közötti kései megállapodás ellenére nagy számban fogytak a CityPass karszalagok, így a BKK sikeresnek tekinti a 2011-es megállapodást, a cél azonban az, hogy 2012-ben még sikeresebb közlekedési és városmarketing együttműködés jöjjön létre a Sziget és a Főváros között, melynek összefogásával a Közgyűlés a BKK-t bízta meg.
Budapest Szíve: a BKK veheti át a fejlesztőtársaságot
A Budapest Szíve program első ütemű projektjeinek (Március 15. tér, Károly körút) lezárásában a BKK jelentős szerepet vállalt, mindemellett a Főváros a BKK-t bízta meg a második ütemű fejlesztések fővárosi feladataival is (Széchenyi tér, Ferenciek tere). A fentiekre tekintettel a Fővárosi Közgyűlés augusztus 31-i ülésén úgy döntött, hogy a fejlesztések technikai koordinációját végző városfejlesztési társaság irányítását és tulajdonjogát a BKK-nak kívánja átadni, az intézményrendszeri átalakulás lezárása érdekében, ezen projekt vonatkozásában.
Korszerű, intelligens forgalomtechnikai fejlesztések a fővárosban
A 2011. október 1-től létrejövő BKK Közút közreműködésével vesz részt a főváros az intelligens közlekedési rendszerek fejlesztését támogató EasyWay programban. Az idei, illetve a jövő évben a Budapesti Közlekedési Központ koordinációjával megvalósuló fejlesztésekkel végre Budapesten is szemmel látható eredményeket lehet elérni az intelligens közlekedés terén, és a legkorszerűbb informatikai rendszerek segítségével tudjuk majd javítani a forgalom lebonyolódását a kapacitáshiányos fővárosi közúthálózaton. Az EasyWay program itt olvashatnak részletesebben.
Megújulhat a Nyugati téri aluljáró
A Fővárosi Közgyűlés tájékoztatást kapott arról, hogy a BKK és a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. (NIF) együttműködésében újulhat meg a Nyugati téri aluljáró. A NIF Zrt. a Nyugati pályaudvar rekonstrukciója érdekében egy jórészt uniós forrásokból finanszírozott programot indított el, melynek része az aluljáró MÁV kezelésű területének (a csarnok alatti keresztfolyosó, valamint a Westend bejárata előtti teresedés) felújítása is. Az egységes szemlélet és kezelés érdekében a BKK kezdeményezte, hogy a pályaudvar-rekonstrukciós projekt keretében az aluljáró teljes területe kerüljön felújításra. A NIF-fel, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel történt egyeztetések sikeresek voltak, az érintett felek elfogadták és egyetértettek a javaslattal, így a teljes aluljáró rekonstrukciójának tervezése megvalósulhat uniós forrásból. Lehetőség nyílt tehát arra, hogy az aluljáró rekonstrukciójának előkészítése uniós források segítségével elinduljon, a BKK javaslata nyomán. A témáról részletesebben itt olvashat.
Megújulhatnak a dunai rakpartok
A Fővárosi Közgyűlés augusztus 31-ei ülésén hozott pozitív döntésével a Budapesti Közlekedési Központot bízta meg a fővárosi dunai partszakaszok rendezését szolgáló átfogó közlekedésszakmai, városfejlesztési és vagyonhasznosítási koncepció kidolgozásával. A koncepció célja, hogy a Dunával kapcsolatban felmerülő kérdéseket összehangoltan rendezze, ezáltal megnyitva a lehetőséget a jövőbeli fejlesztések előtt. Elvárásunk, hogy a Duna, mint jelentős városi-elővárosi közlekedési folyosó szervesen illeszkedjen a szárazföldi közlekedési hálózathoz, továbbá, hogy a part menti területek a városi szövethez kapcsolódva megújuljanak, a városlakók életének részévé váljanak.
Budapest közigazgatási határán belül a Duna teljes partszakasza hozzávetőlegesen 64 kilométer hosszúságú. Ezt 1295 darab, egységesen 50 méter szélességű kikötési raszter fedi le, a parthasználat rendszere azonban nem egységes és nem koncepciózus, ezért ennek teljes felülvizsgálata a BKK feladata lett.
A Duna folyam, és partszakaszai jelenleg nem, vagy csak kis részben képezik egységes, integrált részét a Főváros teljes közlekedési rendszerének. Mint városi-elővárosi jelentőségű folyosó gyakorlatilag kihasználatlan, a kikötők elhelyezése nem illeszkedik a szárazföldi közlekedési hálózathoz, megközelítésük nehézkes, ez pedig a Duna kívánatos és tervezett városi közösségi közlekedési célú igénybe vételének gátja.
A Főváros közigazgatási területén belül a helyi és helyközi vízi tömegközlekedés kiszolgálása prioritást kell, hogy élvezzen a Duna-partokon a városnéző és nemzetközi hajózási funkciók kiszolgálása mellett.
Az észak-déli irányú rakpartok közösségi közlekedéshálózati szerepét és ennek műszaki kialakítását rendszerszintű koncepció kidolgozásával lehetséges meghatározni. A koncepció kialakításában közlekedésfejlesztési és városfejlesztési szempontok figyelembe vétele szükséges. Ezen szempontokra alapozva lehetséges a dunai partszakaszok hasznosításával kapcsolatos átfogó vagyonhasznosítási és közlekedési koncepció kidolgozása a városépítészeti szempontokkal összhangban, melynek összefogása a BKK vezetésével történik.
Európa folyó menti fővárosainak együttműködéséről szóló kiáltvány
Az Európai Bizottság 2011. március 28-án hozta nyilvánosságra a Fehér Könyvet az Európai Unió közlekedéspolitikájáról, melyben az egyik legfontosabb hosszú távú célkitűzése a széndioxid-mentes városi logisztika elérése a városközpontokban.
Brigitte Grouwels, Brüsszel Fővárosi Régiót képviselő, kikötőért is felelős miniszter asszony titkársága a közelmúltban azzal a megkereséssel fordult a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium útján Budapest vezetéséhez, hogy a magyar főváros csatlakozzon az Európa folyó menti fővárosainak együttműködéséről szóló kiáltványhoz (a továbbiakban: Charta).
A Charta célja, hogy az európai fővárosok politikai és közlekedési szereplői kifejezzék elköteleződésüket, hogy közlekedéspolitikájukban, valamint városi mobilitásuk tervezésében a fenntartható közlekedési módok teherszállításban történő alkalmazásával, és a belvízi közlekedés pozíciójának megerősítésével a tervezett TEN-T hálózatában betöltsék a nekik szánt csomóponti szerepet. A Charta aláírásával a részt vevő európai fővárosok az Európai Bizottság által megfogalmazott célok elérésében élenjáró szerepet kívánnak betölteni annak érdekében, hogy az Európai Bizottság szakmai és címzett társfinanszírozási források rendelkezésre bocsátása révén hatékonyan támogassa a fővárosok belvízi közlekedését.
A Chartához augusztus 31-én a Főváros csatlakozott, az ünnepélyes aláírási ceremóniára Siim Kallas, közlekedésért felelős biztos úr jelenlétében kerül sor Brüsszelben, 2011. szeptember 16-án, Budapestet várhatóan Hutiray Gyula főpolgármester-helyettes és Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója képviseli majd.
