A BKK évekkel ezelőtt felkészült a 2014–2020 közötti európai uniós pénzügyi ciklusra. Tette mindezt azért, hogy amint a közlekedésfejlesztési források elérhetővé válnak, megalapozott, részletesen kidolgozott tervekkel pályázhasson, és elkezdhesse a beruházásokat. Közéjük tartozik az M1 metróvonal korszerűsítése és meghosszabbítása is.

Miért vizsgálja a BKK az M1 metróvonal fejlesztését?

Az M1 metró gyors és megbízható közösségi közlekedési eszköz, amely – mivel kéregvezetésű, azaz közvetlenül az úttest alatt jár – gyorsan elérhető az utcáról. A Millenniumi Földalatti Vasút vonalának hossza a főváros többi metró- és villamosvonalához képest rövidebb, ráadásul átszállási kapcsolatai is hiányosak. Noha az M2 és az M3 metróra közvetlenül át lehet róla szállni, de nem érhető el vele sem az 1-es, sem a 2-es villamos, valamint a vasút sem.
A metró környezetében nincs elegendő hely nagy P+R parkoló kialakítására.
A vonal nem akadálymentesített, emiatt az idősek, a babakocsival közlekedők, a mozgásukban korlátozottak és a kerekesszékesek ma csak nehezen vagy szinte alig tudják használni.
A jelenleg közlekedő szerelvények 40 évesek, a tervezett élettartamuk lejárt, elavultak, gazdaságosan nem újíthatók fel.
Az M1 metró műemlék, a világörökség része, turisztikai érdekesség. Fontos cél, hogy a menetrend szerinti nosztalgiajáratokkal megmutassuk a vonalnak ezeket az értékeit is.

Melyek a tervezett beruházás legfontosabb elemei?

Új, korszerű járművek beszerzése.
A vonal meghosszabbítása mindkét irányban.
Az átszállási lehetőségek fejlesztése.
A vonal akadálymentesítése.

Milyenek lesznek az új járművek?

Az új szerelvények egyterűek, légkondicionáltak, nagyobb belmagasságúak, valamint halkabbak lesznek.
Az új járművek a jelenlegieknél 4 méterrel hosszabbak, és belső terük lényegesen nagyobb befogadóképességű: a mai 161-ről 200 főre növekszik.
Külsejük rendkívül modern, ami az innovatív, jövőbe mutató megoldásokat szimbolizálja, hiszen a kisföldalatti a megépítésekor világszínvonalú újításnak számított.
Az új járművek szállítására kiírt közbeszerzési pályázat elindításának legfontosabb feltétele a közlekedési hatóság által kiadott elvi előzetes típusengedély. Az előkészítési projekt során elkészült az ehhez szükséges részletes műszaki dokumentáció, tehát a hatósági jóváhagyást követően elindulhat a beszerzési folyamat.

Hogyan valósulna meg a metróvonal északi (zuglói) meghosszabbítása?

A BKK több változatot is megvizsgáltatott, közülük az M3-as autópálya bevezető szakasza menti meghosszabbítás bizonyult a legjobbnak. A meghosszabbított vonal első ütemben az autópálya szervizútja mentén halad a Kassai térig, a második ütemben a felszínen folytatódik.

Az M1 metró eléri majd a külső körvasutat. Az új végállomás környezetében nagy befogadóképességű P+R parkoló is kialakítható, amely versenyképes alternatívát kínál az M3-as autópályáról gépkocsival a városközpont felé igyekvőknek.

Új átszállóhely jöhet létre a váci és esztergomi vasútvonal, a külső körvasút és az M1 metró találkozásánál. A metróvonal új szakasza elősegítheti az autópálya és a vasút közötti potenciális fejlesztési terület hasznosítását.

A vonalhosszabbítás eredményeként mindenki, aki jelenleg trolival és autóbusszal utazik a belvárosba, gyorsabban és kevesebb átszállással érheti el úti célját.

Mi indokolja a metróvonal nyugati (belvárosi) meghosszabbítását?

Az M1 metró végállomása jelenleg a Vörösmarty téren található ugyan, ám az alagút egészen a Vigadó tér sarkáig nyúlik. A vonal akár kis anyagi ráfordítással is meghosszabbítható a Vigadó térig, ami jóval kényelmesebb és biztonságosabb átszállást tenne lehetővé a 2-es villamosra.

A Vigadó téri hosszabbítást műszaki okok is indokolják, hiszen az új járművek eleve hosszabb végállomást igényelnek. A váltók cseréléséhez is több hely kell, ami újabb érv az alagút bővítése mellett.

Miként javul az átszállási lehetőség az 1-es villamosra?

Új állomás épül a Hungária körút–Kacsóh Pongrác úti csomópontnál, ez lehetővé teszi, hogy az 1-es villamosra egyszerűbb legyen az átszállás.
A tervezett Kacsóh Pongrác úti állomásnak két kijárata lesz: a peron egyik végéről közvetlenül az 1-es villamos megállójába lehet jutni, a másik vége a volt Vidámparkhoz vezet, ahol a kibővülő Állatkert új bejáratot kaphat.
Az új állomás környezetében jelentősen megnő az M1 metró és az 1-es villamos utasforgalma. A Hungária körúti és a Vigadó téri új megálló naponta körülbelül 20 ezer ügyfelünk utazását teszi könnyebbé.

Elbírja-e az utasszám növekedését az M1 metró?

Az új, a jelenleginél 20%-kal nagyobb befogadóképességű járművek forgalomba állásával a vonal meghosszabbítása ellenére sem növekszik a zsúfoltság. A fejlesztésekkel a vonal két végének forgalma nő számottevően, a középső, jelenleg is nagy kihasználtságú szakaszon csupán kisebb mértékű növekedés várható. A forgalom tehát egyenletessé válik, és ez gazdaságossági szempontból ideális.

Akadálymentes lesz a metróvonal?

Igen, a BKK liftek beépítésével teszi akadálymentessé a vonalat. Az akadálymentesítés közügy, egyúttal törvényi kötelezettség is. Ma a mozgáskorlátozottak, a lépcsőkkel épphogy csak megbirkózó idősek, a babakocsisok nehezen vagy szinte alig tudják használni az M1 metrót. A felszínen megjelenő kis méretű üveg liftházak jól illeszkednek majd az Andrássy út elegáns világába.

Miért szükségesek a megvalósíthatósági tanulmányok?

A Főváros és a Budapesti Közlekedési Központ több éve elkezdte a felkészülést a 2014–2020 közötti európai uniós pénzügyi ciklusra. Erre azért volt szükség, hogy – amint a finanszírozási időszak pénzügyi forrásai megnyílnak – az elérhető fejlesztési forrásokra már jól előkészített, megalapozott közlekedésfejlesztési projektekkel pályázzon. A fejlesztések célja nemcsak a járművek cseréje, a pálya átépítése, hanem a kapcsolódó közterületek vonzóbbá tételével az érintett városrészek értékének növelése is. A megújuló, megszépülő, akadálymentes közterületeken a mozgásukban korlátozottak, a gyalogosok és a kerékpározók is könnyebben közlekedhetnek.

Az ehhez szükséges stratégiai tervezési feladatokat uniós források felhasználásával a BKK – nyílt közbeszerzési pályázaton kiválasztott hazai tervezőirodák bevonásával – végezte el.

Milyen szempontokat vettek figyelembe a tervezésnél?

A tervek elkészítését a forgalomszámláláson, a különféle statisztikai és városrendezési adatok feldolgozásán kívül a várható forgalom modellezése, valamint széles körű szakmai egyeztetés előzte meg.

A szakemberek azokat a terveket választották ki, amelyek várhatóan a leghasznosabbak lesznek a főváros, valamint az agglomeráció lakói számára, és amelyeknek legjobbak a költséghatékonysági mutatói.