TARTALOM
Videó a Lánchíd elmúlt 1 évéről
Felkészültek a lezárás tizennyolc hónapos időszakára
Lézert is használtak az oroszlánok megtisztításához
Felszeletelték, akárcsak a süteményt egy tepsiben
Autóbusz-méretű új acél pályatáblák érkeztek
A fagyos, szeles téli időjárás sem vetette vissza a munkát
Az átkelő „új” színe: a kékesszürke
Nagyobb biztonságban az aluljárókban
Fotókat és cikkeket is segítségül hívtak a helyreállításhoz
Horváth László: „Nem kellett újratervezni a beruházást”
Idővonal
Utolsó átkelés a felújítás előtt álló Lánchídon 2021 nyarán (Fotó: BKK/Nyirő Simon)
Csengőszótól volt hangos a Lánchíd és környéke, a kellemes csilingelés elnyomta a dunai átkelő flaszterján guruló bringagumik hangját és a MOL Bubi kerékpárokon tekerők ünnepi moraját. Búcsúzni jöttek a mozogni vágyók, de nem szomorkodni. Még egyszer, utoljára áttekertek a felújításra váró átjárón, mielőtt teljesen lezárták azt a forgalom elől.
Hajnali négy óra volt, az első napsugarak sárgásfehérre festették az ég alját. A kerékpárral átkelők derűs csengőszava jelezte, hogy itt valami nagy dolog készül – elindul a tényleges kivitelezés a munkaterületen! 2021. június 16-át írtunk, jelentős szakaszához ért a Széchenyi lánchíd felújításának folyamata. Amikor a nap már fényesen ragyogott, a munkások leemelték a kandelábereket és felmarták az aszfaltot, amelyen néhány órával korábban még a megújult MOL Bubi kerékpárjai suhantak.
Szeretnél még többet tudni a Lánchíd felújításáról? Akkor nézd meg ezt a videót!
Felkészültek a lezárás tizennyolc hónapos időszakára
Zárják a hidat (Fotó: BKK/Nyirő Simon)
Budapest büszkeségének járdáit az előkészületek miatt már három hónappal korábban, március 17-én lezárták. A kivitelező A-Híd Zrt. vezérigazgatója, Sal László a korszerűsítés új fejezetének júniusi indulásakor azt mondta: „A célunk az elmúlt hónapokban az volt, hogy felkészüljünk a teljes lezárás tizennyolc hónapig tartó időszakára. Már elkészült a híd alá függesztett állvány, amelyen dolgozni fogunk, továbbá legyártották már az építkezést kiszolgáló két bakdarut, valamint az első új acélelemeket is.”
Közben olyan fontos munkák is folyamatban voltak, mint például
- a Duna fém- és lőszermentesítése;
- a pesti oldalon felállított toronydaru alapozása, valamint
- a Clark Ádám tér ideiglenes átépítése.
Cölöpözőgép a híd lábánál (Fotó: BKK/Nyirő Simon)
Június 16-tól kezdve a gépjárművek, valamint a BKK nappali és éjszakai járatai mellett a kerékpárral közlekedők sem használhatták a dunai átkelőt. Korábbi blogbejegyzésünkben tabuk nélkül írtunk arról, hogyan alakult ki az a közlekedési rend, amely biztosítja a Lánchidat igénybe vevő ügyfelek utazását a hídzár idején is. De tavaly nyáron nemcsak a hidat, hanem a budai hídfőben lévő gyalogos-kerékpáros aluljárót ugyanúgy lezárták, így a budai rakparti sétányt és kerékpárutat használóknak is változtatniuk kellett a megszokott útvonalukon.
Lézert is használtak az oroszlánok megtisztításához
Újpesten fiatalodnak az oroszlánok (Fotó: BKK/Nyirő Simon)
A hídfőket díszítő kőoroszlánokat augusztusban kezdték elszállítani. A sóskúti mészkőből készült szobrokat több kőtömbből faragták, egy oroszlán három részből áll össze. Az elemek tömege egyenként 2,8 tonna, 5,5 tonna és 4,3 tonna. Egy kőoroszlán összesen 12,6 tonna, valamelyest nehezebb, mint egy alacsony padlós, városi szóló autóbusz utasok nélkül. Miután a szakemberek eltávolították a szoborelemeket összekötő cementfugát, a kődarabokat 2021. augusztus 5-én egyesével, toronydaruval emelték le a háromméteres gránittalapzatról a pesti oldalon. A budai oroszlánok néhány héttel később, szeptemberben mentek az újpesti restaurátor-műhelybe.
Részletes terv alapján, aprólékosan dolgoztak a restaurátorok:
• Először felmérték, milyen állapotban vannak a Lánchíd oroszlánjai. Mivel a mészkő a környezeti hatások miatt „elgipszesedik”, megköti a szennyeződéseket, a felszíne pedig elszíneződik, elsőként megtisztították a szobrokat. Közben vegyszeres pakolásokat tettek azokra a felületekre – például a száj vagy a hajlatok környékére –, ahol a környezeti szennyeződések még sötétebbé tették az oroszlánok felületét. A budai oroszlánok megtisztításához orvosi lézert is bevetettek, hogy eltávolítsák a legmélyebben lévő, legmakacsabb szennyeződéseket.
• A szakemberek azt is feltárták, hogy a szobrok hol tartalmaznak idegen anyagot, kőbetétet vagy egyéb korábbi pótlásokat. Ehhez kalapáccsal kellett végigkopogtatniuk az oroszlánokat. Részletes hibatérképet készítettek, amelyen jelölték, hol vannak repedések vagy javításra szoruló részek.
• Különleges, kőkiegészítő habarccsal kijavították a feltárt hibákat, valamint szénszálas csapok alkalmazásával visszaillesztették, illetve újraépítették az elkopott vagy kitört részleteket, például a fogakat. (A különálló, nagyobb darabokkal majd később, a hídnál egészítik ki a szobrokat.) Fontos, hogy a restaurátorok csak olyan részeket pótoltak, amelyek korábban is bizonyíthatóan léteztek. Nem építettek be tehát olyan fogat, amely eredetileg nem volt a szobor része.
• A koncepcióhoz tartozott az is, hogy az oroszlánok felszínéről nem tüntették el az idő valamennyi nyomát. Megtartották azokat az apró gödröcskéket, amelyek a mészkő felületén az elmúlt 170 esztendőben természetesen keletkeztek. Ezért a javítások és pótlások elvégzése után a szakemberek kézi szerszámokkal alakították ki a szobrok felszínének – eredetivel megegyező – szerkezetét.
• A műhelyben végzett munkák utolsó állomásaként a restaurátorok patinázást végeznek, vagyis mélyítik a beépített részletek színét, hogy azok tökéletesen illeszkedjenek a szobrok eredeti anyagához.
Mire az év végére elkészül az útpálya, az oroszlánok is visszatérnek a Lánchídhoz. A szobrokat ugyanúgy három részben emelik a talapzatukra, majd ott, a munkaterületen illesztik és „ragasztják” össze őket homok, valamint a kiválasztott kötőanyag keverékével. A restaurátorok utolsó lépésként olyan végső felületkezeléssel látják el az oroszlánokat, amely késlelteti, hogy azok felületén újra szennyeződés jelenjen meg.
Felszeletelték, akárcsak a süteményt egy tepsiben
Szeletelés (Fotó: BKK/Nyirő Simon)
Július közepét mutatta a naptár, a hőmérő higanyszála egyre feljebb kúszott. A szakemberek munkáját azonban a hőség sem vetette vissza. Folyamatosan és az előzetes ütemtervnek megfelelően haladt a Lánchíd felújítása, amely igen látványos szakaszához ért, amikor elkezdődött a híd pályaszerkezetének bontása.
„Az elöregedett vasbetont, akárcsak a süteményt egy tepsiben, »felszeletelték« és darabonként kiemelték – emlékeztetett Puskár Anett, az A-Híd Zrt. kommunikációs vezetője. – Mivel a felújítás során mindvégig ügyelni kellett a híd egyensúlyára, minden munkafolyamatot, a bontást és az azt követő beépítést is szimmetrikusan, a híd közepéről indulva kell végrehajtani. Ezért az elöregedett vasbeton pályalemezt is a híd közepétől a partok felé indulva »szeletelték fel«, aztán az egyenként két-három és fél tonna súlyú elemeket kiemelték, a bakdaruk segítségével a hídfőkhöz vitték, majd elszállították.”
A kiemelt „szeletek” helyén hatalmas lyukak maradtak, amelyeken keresztül – a felújítás során először – feltárult a híd impozáns acél tartószerkezete. A felújításon dolgozó tervezők és mérnökök számára így végre lehetővé vált, hogy a korábban – a vizsgálójárdáról, illetve később a híd aljára függesztett állványzatról – korlátozottan látható szerkezeteket teljeskörűen megvizsgálják. A folyamatosan végzett vizsgálatok alapján meghatározták, pontosan milyen javításokra, illetve cserékre van szükség a megmaradó szerkezeten.
A legtöbb apró hibát nem is látták a közlekedők (Fotó: BKK/Nyirő Simon)
Csak kereszttartóból százöt darabot vizsgáltak meg: a feltárt részeket előbb megtisztították, felmérték az állapotukat, ellenőrizték a lemezek vastagságát, majd kereszttartónként mintegy 30–45 tételt tartalmazó, részletes hibatérképet állítottak össze. Számítások szerint csupán ezeken az elemeken több ezer hiba várt javításra.
Elsősorban a hőtágulási, azaz dilatációs réseknél, valamint az elöregedett vasbeton útpálya szegélyei mentén viselték meg a hidat a szennyeződések és a nedvesség. Ezeken a pontokon az elmúlt évtizedekben nagy mennyiségű csapadék és sós hólé szivárgott a hídszerkezetre, így a körülötte lévő elemek jelentősen rozsdásodtak.
„A bontásnak köszönhetően feltárult a mérnökök előtt, hogy nem csupán a rozsdával kell megküzdeni – mutatott rá Puskár Anett. – Van olyan része a tartószerkezetnek, amely azért deformálódott, mert korábban egy hajó nekiütközött.”
Miután a szakemberek eldöntötték, hogyan és milyen mértékben szükséges javítani a hibákat, mindegyikre tervet készítettek, amelyeknek megfelelően egyedileg legyártották a javításhoz szükséges alkatrészeket és a cserélendő elemeket.
Autóbusz-méretű új acél pályatáblák érkeztek
Érkezik az új, acél pályatábla (Fotó: BKK/Nyirő Simon)
Szóval, egyszerre zajlott a szeletelés, a vizsgálat – és ehhez jött még a szintén a híd közepéről induló beépítés. A régi vasbeton helyett Csepelen gyártott acél pályalemezeket építettek be, az első, mintegy 8 tonnás elem már augusztus 18-án a helyére került. (Mielőtt bakdaruval a helyére emelték volna, a bentmaradó szerkezetet felkészítették a pályatábla fogadására, felmérték az állapotát, és elvégezték rajta a javításokat.) Az összesen 94 darab új acéltábla többsége mintegy 6 tonnát nyom, a megújult híd összességében mégis könnyebb lesz.
Adva van a kérdés, hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy az elöregedett vasbeton-pályaszerkezet helyére kerülő, trapézbordákkal merevített – úgynevezett ortotróp – acéllemezek jelentősen könnyebbek az elődeiknél. Ennek köszönhetően csökken a híd önsúlya, ráadásul az acél jobban kombinálható a történelmi Lánchíd megmaradó elemeivel.
„Egy átlagos pályatábla csaknem olyan hosszú, mint egy városi szóló autóbusz – mondta Puskár Anett. – Az új acél elemek közúton, különleges útvonalengedéllyel érkeztek meg a Lánchídhoz. A helyszínre szállított elemeket üzemi körülmények között ellátták az alapozó festékréteggel, a beépítésük után pedig még két réteget vittek fel rájuk.”
Bakdaruval tették helyükre a pályatáblákat (Fotó: BKK/Nyirő Simon)
Az elemek beépítését a híd közepénél kezdték, azon a részen, ahonnan a híd „felszeletelésével” a bontási munkák is indultak. A pályatáblákat az építkezést kiszolgáló, különleges sínrendszeren közlekedő bakdaruk mozgatták a hídon, amelyeket kifejezetten a híd adottságaihoz illeszkedően terveztek, és egyedileg gyártottak a felújításhoz, hogy hatalmas terheket cipelve a híd teljes hosszát be tudják járni, és átférjenek a kapuzatok alatt is.
December 14-én e téren mérföldkövéhez érkezett a Lánchíd felújítása: helyére került a medernyílásban az utolsó új acél pályatábla. Ez az elem volt az utolsó a két hídpillér közötti szakaszon: a 380 méter hosszúságú Lánchídon ekkor 200 méternyi egybefüggő részt alkottak a behelyezett pályatáblák – vagyis már végig lehetett sétálni azokon a híd közepén.
A fagyos, szeles téli időjárás sem vetette vissza a munkát
Hidegben sem állt le a munka (Fotó: BKK/Nyirő Simon)
A tél sem jelenthetett akadályt: a Lánchíd-felújítást végző szakemberek fűtött sátrakban hegesztettek a nagy hidegben – így biztosították például, hogy a télen is folyamatosan dolgozhassanak a munkaterületen. A kivitelezők ilyenkor úgy szervezik a munkát, hogy megfeleljenek a téli eljárásrendeknek (az úgynevezett technológiai utasításoknak), így alkalmazkodnak a fagyos időjáráshoz, a sokszor viharos erejű szélhez, valamint a korai sötétedéshez.
A sátrakban hőlégfúvók segítségével folyamatosan biztosították a munkavégzéshez szükséges hőmérsékletet és a beépítendő anyagok előmelegítését. A híd felszíne alatt eközben OSB-lapokkal és ponyvákkal elzárt területen, szintén fűtött környezetben javították a bentmaradó szerkezetek hibáit.
A szabadtéren dolgozóknak az előírások szerint ilyenkor több, melegben töltött pihenőidő és forró védőital jár. A projekt ütemezésekor az A-Híd Zrt. szakemberei a téli hónapokra időzítették azokat a munkákat is, amelyeket a föld alatt, az időjárástól védettebb körülmények között lehetett végezni, például a lehorgonyzó kamrákban dolgoztak.
Az átkelő „új” színe: a kékesszürke
Új festés, régi színek (Fotó: BKK/Nyirő Simon)
Mindeközben nem csak a pályaszerkezetre irányult a szakemberek figyelme. Mivel nincs Lánchíd lánc nélkül, folyamatosan haladt a láncok rozsdásodás elleni védelme, sőt már az ősszel elkezdődött a festésük. Először a medernyílásban lévő elemeket látták el rozsdásodás elleni védelemmel és festették le, így megmutatkozott a Lánchíd „új” színe, amelyet igyekeztek úgy megválasztani, hogy az a lehető legjobban hasonlítson a régire.
„Elsőként tizennégy lánckötegen és a hozzájuk tartozó függesztőrudakon fejeződött be az aprólékos felújítás – tájékoztatott a kivitelező. – Lefedett, függesztett állványról dolgozva, szemcseszórással megtisztították az elemeket, majd több lépésben vitték fel az alapozó, a közbenső, végül pedig a híd végleges, kékesszürke színét adó fedő festékréteget.”
A láncok csuklójánál egy különleges, rugalmas bevonatrendszert használtak, amely követni tudja a láncszemek mozgását. A projekt során a tucatnyi lemezből álló láncszemek és a függesztőrudak esetében több mint 23 ezer négyzetméternyi festhető felület korrózióvédelmét végzik el.
Az utolsó láncszem az úgynevezett lehorgonyzó kamrában (Fotó: BKK/Nyirő Simon)
Az átkelő utolsó láncszemei olyan föld alatti kamrában futnak össze, amely teljesen rejtve van a fővárosban közlekedők elől. Éppen ezért avatatlan szemek észre sem vehették, milyen fontos munkák folynak a felszín alatt is. Március végére elkészült a pesti hídfőben a láncok föld alatti szakaszának, valamint a lehorgonyzó öntvények rozsdásodás elleni védelme.
Hónapokig dolgoztak a szakemberek a szűk lánccsatornában és a 14 méter mélyen lévő horgonykamrában, hogy felvigyék a szükséges korrózióvédelmi rétegeket a föld alatti láncszakaszra, valamint a lehorgonyzó öntvényre. A láncok végét a híd 1914–1915-ös átépítésekor a pesti és a budai horgonykamrákban is az eredeti hídfőtömbhöz képest további mintegy ötezer köbméter betonnal súlyozták le, ezek a hídfőtömbök tartanak ellent a láncokban keletkező húzóerőnek, és így tartják meg a hidat.
A történelmi lánckamrákban mindig is gondot okozott a beszivárgó talajvíz, ezért mindkét hídfőben igyekeztek megakadályozni az intenzív vizesedést. A lánccsatornákat, a lejáró aknákat és a horgonykamrákat negatív víznyomás elleni szigeteléssel látták el a szakemberek. Ahol az előzetes vizsgálatok szerint különösen erős lehet a vízbeszivárgás, injektálással töltötték ki a régi tégla- és betonszerkezetben lévő üregeket, illetve repedéseket. A befecskendezett anyag megakadályozza, hogy nagyobb mennyiségű víz szivárogjon a területre.
Már rügyezni kezdtek a fák idén, amikor a Lánchíd középső részén elkezdődött az új acél pályatáblák, a javított bentmaradó szerkezetek, valamint a láncok alsó szakaszának korrózióvédelme is.
„A medernyílás pályaszerkezetén végzett munkához festősátrakat állítottak fel a hídon, amelyeket folyamatosan mozgatnak a szakemberek, ahogyan haladnak előre a korrózióvédelmi bevonatrendszer felvitelével” – mutatott rá Puskár Anett.
A pályaszinten csak azután láthattak hozzá a rozsdásodás elleni védelemhez a kivitelező szakemberei, hogy az acélszerkezeti munkákat elvégezték, továbbá a híd középső szakaszán, a pilonok között elbontották a hatalmas elemeket mozgató bakdaruk különleges sínpályáját. A láncok többi szakaszához hasonlóan a ponyvával borított állványzat alatt ezúttal is szemcseszórással távolítják el a régi festékrétegeket, majd felviszik az újakat.
Nagyobb biztonságban az aluljárókban
Átalakult a régi aluljáró (Fotó: BKK/Nyirő Simon)
Kanyarodjunk vissza a hídfőkhöz, mert az ott lévő aluljáróknál is sok a tennivaló. Emlékezzünk csak: a pesti oldalon 2021. április 16-án zárta le a kivitelező a gyalogos-aluljárót, a budait azonban június közepéig még nyitva tartotta (és addig, ugye, a közúti forgalom is használhatta a hidat).
A hídfőknél lévő aluljárók átépítése ugyanúgy az ütemtervnek megfelelően halad, ráadásul ezek idén májusban már szerkezetkész állapotba kerültek. A kivitelező munkatársai a korábban kör keresztmetszetű aluljárókat a pesti és a budai oldalon is kiszélesítették: egyenes falakat építettek, illetve tágasabb, téglalap alakú keresztmetszetet alakítottak ki, ezért azok jobban beláthatók, és így biztonságosabbak lesznek az arra közlekedőknek.
- A budai hídfőben a három méter széles kerékpáros aluljáró helyén egy megváltozott vonalvezetésű, több mint négy méter széles átjáró készült, ennek köszönhetően a kétirányú kerékpárút mellett egy elválasztott járda is épülhet a gyalog közlekedőknek.
- A pesti oldalon a korábbi gyalogos-aluljárót 4,1 méteresre szélesítették ki, hogy tágasabb, beláthatóbb és világosabb legyen.
A szakemberek egyszerre mindig csak az aluljárók egyik felén dolgoztak, így tudták fenntartani a hídfők megfelelő terhelését, és biztosítani a gépek zavartalan behajtását a Lánchíd közepén folytatott munkákhoz.
Fotókat és cikkeket is segítségül hívtak a helyreállításhoz
A felállványozott dunai átkelő (Fotó: BKK/Nyirő Simon)
Ahhoz, hogy a Lánchíd ismét régi fényében pompázzon, a kivitelezőre jelentős örökségvédelmi feladatok vártak, amelyek részeként például a pilon körül egy hajóról bontották a mellvédeket és a konzolokat. Nem csak a munkaterületen, valamint az acélszerkezeteket készítő és festő gyárakban haladtak a munkák, a kő- és fémrestaurátorok a műhelyeikben is dolgoztak a kandeláberek, illetve a korlátok felújításán.
Gondos és aprólékos munkával rekonstruálják és restaurálják a szakemberek a Lánchíd történelmi, díszes világítóoszlopait. Mivel a kandeláberekről részletes szakmai dokumentáció nem állt rendelkezésre, állapotfelméréssel kezdődött a munka.
Az eredeti közvilágítási oszlopokból négy nagy, három lámpatesttel felszerelt Széchenyi-korabeli bronzkandeláber maradt meg. A két világháború között (amikor a közvilágítás korszerűsítése miatt sűrűbben kellett elhelyezni az oszlopokat) már vasöntvények kerültek a hídra, és szintén vasöntvényeket használtak a Lánchíd 1949-es helyreállításakor is. Ilyen vasöntvény az egy lámpatestes, 12 darab parti és a 8 pilonkandeláber, valamint a 32 egyágú hídkandeláber is.
„A mostani felújítás során a szakemberek a hídkandeláberek 1914-es megjelenését vették alapul – emelte ki az A-Híd kommunikációs vezetője. – Korabeli fotók, dokumentumok és cikkek segítségével a híd múltjához méltó és a hiteles továbbélését szolgáló állapot kialakítását tűzték ki célul.”
Ezért örökségvédelmi szakértők bevonásával és felügyeletével 32 oszlopot rekonstruálnak, és háromágú kandeláberként újra legyártják őket, 24 kandelábert pedig (köztük a négy Széchenyi-korabelit) gondosan restaurálnak. A díszes világítóoszlopok technikailag is megújulnak: az eddigi nátriumlámpás világítás helyett valamennyi kandeláber korszerű és energiatakarékos LED-fényforrással kerül a Lánchídra.
A kőrestaurátorok nemcsak a műhelyben, hanem a helyszínen is dolgoztak (Fotó: BKK/Nyirő Simon)
A kutatások eredményei alapján aprólékos munkával tervezték meg és készítették el a kandeláberek öntőmintáit, amelyek felhasználásával a mohácsi öntödében gyártották a világítóoszlopok vasszerkezetét. A vasöntödében a korabeli technológiához hasonlóan, de modern eszközökkel folyt a munka. A kész vasöntvények felülettisztítás után hagyták el a gyárat. Összeállításuk után a restaurált és az új vasöntvény kandelábereket is a Lánchíd kékesszürke színére festve helyezik vissza, míg a négy Széchenyi-korabeli nagy kandelábereknél az eredeti bronzfelületük látszik majd.
Jelentősebb helyszíni kőmunkák folynak az átkelő tartószerkezeti elemein: a jelenleg messziről is jól látható, hálóval borított állványszerkezetek lehetővé teszik a Lánchíd pilonjainak teljeskörű megközelítését. Erre azért van szükség, hogy a szakemberek a két kapuzaton elvégezhessék az összesen mintegy 4400 négyzetméter gránit- és mészkőfelület állapotfelmérését, tisztítását, valamint a készülő hibatérképen megjelölt részek javítását.
A pilonokon lévő, összesen 52 darab nagyobb díszöntvényt és 120 kis rozettát (vagyis a rózsaszirmokat formázó fém épületdíszeket) leszerelték. A kapuzatokat ékesítő négy oroszlánfejen, továbbá a címereken a helyszínen dolgoznak a kőfaragók. Munkájukat restaurátorok és műemlékvédelmi szakemberek irányítják, illetve felügyelik.
Ez is azt mutatja, hogy nehéz, aprólékos munkát végeznek a kivitelező szakemberei. A tervezési, gyártási és kivitelezési feladatok összehangolása embert próbáló feladat. Az időzítésnek nagy szerepe van abban, hogy az útpálya már idén év végén elkészüljön, jövőre pedig méltó ajándékot kapjon Budapest a 150. születésnapjára – a megújult Lánchidat!
Ez esetben mindenki elégedetten csengethetne.
Bocsánat, csettintene.
Horváth László: „Nem kellett újratervezni a beruházást”
Horváth László, a BKK beruházási igazgatója a munkaterületen (Fotó: BKK/Nyirő Simon)
„A Lánchíd felújítása továbbra is a Fővárosi Önkormányzat által a teljes feladatra biztosított költségkereten belül, a szerződésben meghatározott időkeret szerint, a tervezett ütemezésnek megfelelően halad – mondta Horváth László, a BKK beruházási igazgatója. – Ez egy ilyen idős, műemléki szerkezetnél és egy ennyire összetett feladatnál nem annyira magától értetődő, de az előkészítést és tervezést, valamint a kivitelezést, illetve a műszaki ellenőrzést végző szakemberek alapos munkájának, illetve egy kicsit a szerencsének is köszönhetően több mint egyévnyi munka után is kijelenthető: nem kellett újratervezni a beruházást. Bízunk benne, és azon dolgozunk, hogy a kivitelezés az eddigiek szerint, ütemtervnek megfelelően haladjon. Ez azért nagyon fontos, mert a szerződés szerint az útpályát a kivitelezőnek idén év végén át kell adnia.”
A korszerűsítéssel kapcsolatos hírek, információk és aktualitások ezen az oldalon folyamatosan nyomon követhetők, a felújítás eddigi jelentősebb eseményei pedig idővonal formájában érhetők el.
