Évtizedek óta uralják az utastájékoztatást – Így készül a papír menetrend

Modern technológia ide, okostelefonok oda, ügyfeleink még mindig ragaszkodnak a papíralapú, kézzelfogható menetrendekhez. A BKK munkatársai évente mintegy 30 ezer laptáblát cserélnek a fővárosban.

Budapesti Közlekedési Központ

Budapesti Közlekedési Központ

A BKK munkatársa mutatja a laptábla készítését a számítógépén

A BKK munkatársa összeállítja a laptábla grafikai tervét (Fotó: Nyirő Simon)

 

TARTALOM

Hogyan állítják össze a papír menetrendhez szükséges adatokat?
Mi az a laptábla és hogyan néz ki?
A menetrendi hirdetmények felépítése
A laptáblák készítésének folyamata
   A menetrendi adatok rögzítése és lekérdezése
   A grafikai alap elkészítése
   Az adatok beolvasása
Hol és milyen gyakran kell cserélni a laptáblákat?
Ideje váltanod!

 

 

Mindannyian utazunk valahová. Ha a statisztikáink nem csalnak, akkor naponta 4-5 milliószor indulunk útnak Budapesten. Legalábbis ennyien szállnak fel a BKK járataira a fővárosi megállóhelyeken mindennap.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy akik igénybe veszik Budapesten a közösségi közlekedést, naponta 4-5 milliószor találkoznak a megállókban kihelyezett menetrendekkel, vagy ahogy a szakemberek nevezik azokat: a laptáblákkal.

Gondolkodtál már azon, hogyan készülhet ez a rengeteg papíralapú menetrend? És hogy miként kerülnek ki a megállókba? Ha igen, akkor talán az is megfordult a fejedben, hogy ezt akár te is könnyen megcsinálnád. Végtére is csak egyszerű kis papírokat kell kinyomtatni, majd kihelyezni.

 

Ha tényleg így gondolod, akkor bizony tévedsz.

Mert ez az egész valójában sokkal bonyolultabb folyamat.

 

A BKK járatai több mint 5800 megállóhelyet használnak, ahol mintegy 30 ezer menetrendi tájékoztatót cserélnek évente. Nem véletlen, hogy a Budapesti Közlekedési Központban több szakterület számos szakembere dolgozik azokon az egyszerű kis nyomtatott papírokon, amelyekkel az utasok találkoznak a megállókban.

Hogy pontosan hogyan zajlik a papíralapú menetrendek tervezése, gyártása és a kihelyezés folyamata, arról a következő bekezdésekben részletesen írunk. Előtte azonban kanyarodjunk vissza pár mondat erejéig arra, hogyan állítják össze a szakemberek azokat az adatsorokat, amelyek végül a papírra kerülnek.

 

Hogyan állítják össze a papír menetrendhez szükséges adatokat?

Korábban egy részletekbe menő, igen alapos cikkben meséltük el a BKK blogján, hogy miként születik meg a mintegy 1200 autóbusz, valamint több mint 100 trolibusz, 165 villamos- és 61 metrószerelvény közlekedését szabályozó keretmenetrend.

A BKK szakemberei a keretmenterend összeállítása előtt először az indulási időpontokat határozzák meg, amelyeket a nagy csatlakozási pontokhoz kell igazítani. Ez a garanciája annak, hogy a fővárosban közlekedők a lehető legkevesebbet várakozzanak a kulcsfontosságú megállóhelyeken.

Ezután össze kell állítani a menetidőket. Napszakokra vonatkozóan külön-külön kell megtervezni azt is, hogy egy-egy jármű mennyi idő alatt tud végighaladni az adott vonalon. Hiszen más csúcsidőben közlekedni, és más a csúcsidőn kívül.

 

Egy ábra arról, miként zajlik a közösségi közlekedési szolgáltatások módosítása

 

De még ezzel sem ér véget a menetrend-kialakítás folyamata. A szakembereknek figyelembe kell venniük például

  • azokat a főváros területén ideiglenesen zajló munkákat, amelyek befolyásolják a közlekedési viszonyokat, illetve
  • figyelemmel kell lenniük a Volánbusz, a MÁV és a MÁV-HÉV közlekedésére is, amelyeknek a menetrendjét – bár részt vesznek a budapesti helyi közlekedésben, de – nem a BKK alakítja ki.

Ha a járatok indulását meghatározó keretmenetrend elkészült, akkor elkezdődhet a laptáblák készítése.

 

Mi az a laptábla és hogyan néz ki?

Akik komolyabban érdeklődnek a közösségi közlekedés témái iránt, azoknak triviálisnak tűnhet a „laptábla” kifejezés magyarázata. Egy átlagos utazó nem feltétlenül tudja azonban, hogy mire kell gondolnia, ha ezt a szakkifejezést hallja. Az ő kedvükért tegyük most ezt egyértelművé.

Tehát. A szakemberek laptábláknak nevezik azokat a papíralapú menetrendeket, amelyek a megállóhelyek legfontosabb részei.

 

Egy laptábláról készült közeli kép, a háttérben egy elhaladó villamossal

Laptábla a 19-es és a 41-es villamos megállójában (Fotó: Nyirő Simon)

 

Ezekről a táblákról tájékozódnak a Budapesten utazók immár sok-sok évtizede. Egyszerűek, kicsik, napjainkig mégis az utastájékoztatás legfontosabb elemei.

 

A menetrendi hirdetmények felépítése

A laptáblák számos elemből állnak, amelyeknek az elhelyezkedését a laptáblákra vonatkozó arculati standard, a tartalmukat az adott járat menetrendjének információi határozzák meg.

A leghangsúlyosabb elem a fejlécben található járatszám, illetve az ahhoz tartozó ágazati piktogram. Ez utóbbi határozza meg a laptábla fő színeit, hiszen minden kiemelt elem (vonalcsík, blokkok fejléce) az adott ágazatnak megfelelően jelenik meg.

 

Egy menetrendről készült közeli kép

 

A buszok laptábláin a világoskék, az éjszakai buszokén a fekete, a trolikén a piros, a villamosokén a sárga, a metrókén és a HÉV-ekén pedig az adott vonal színe jelenik meg fő arculati elemként. Emellett a fejlécben található az aktuális megálló és a célállomás(ok) neve, a menetrend érvényességi ideje, valamint az ehhez tartozó kiegészítő tájékoztatás.

A második leghangsúlyosabb blokk a laptáblán a vonalcsík, amelyen a járat megállói és átlagolt menetideje jelenik meg. Ha az adott lapon több különböző járat adatai is szerepelnek, vagy egyes menetek az alapútvonaltól eltérően közlekednek ­– például nem érintenek egy megállót –, azt kiágazásokkal és inverz színnel jelzik a vonalcsíkon, az egyértelműség érdekében feltüntetik a járatszámokat is.

 

A menetrenden látható vonalcsík

 

A vonalcsík mellett – vagy tört vonalcsík esetén fölötte – találhatók a naptípusok. A könnyebb értelmezhetőség érdekében a naptípusokat a szöveges leíráson kívül színekkel is megkülönböztetik. A tanítási időszakban, hétfő és péntek között érvényes mezők szürke, a tanszüneti mezők kék, a szombati (vagy hétvégi) mezők zöld, a vasárnapi és ünnepnapi mezők rózsaszín, míg az év végi mezők lila színt kapnak. Egy-egy speciális naptípus (például az adventi hétvége) saját színnel rendelkezik.

 

A menetrenden látható naptípusok

 

A naptípusok között jelenítjük meg azokat az információkat is, amelyeket hangsúlyosabban szükséges kommunikálni. Ide kerül az első ajtós felszállást jelző blokk, a telebusszal kapcsolatos közlekedési tájékoztató, a figyelemfelhívó szövegek az esetleges forgalmi változásokra, továbbá a díjszabási tájékoztató is, ha agglomerációs járatról beszélünk. Egyes laptáblákon – egyelőre kísérleti jelleggel – itt kapnak helyet azok a QR-kódok is, amelyek telefonnal beolvasva arra az online felületre visznek, ahol a valós idejű indulásokat látjuk.

A laptábla alján – a vonalcsík és a naptípusok kialakításától függő elrendezésben – jelenik meg a járatinformációs blokk. Ebben az előző bekezdésekben említett tájékoztatás szerepel, minden esetben a BKK standardja szerinti egységes piktogramokkal kiegészítve.

 

A menetrenden látható járatinformációs blokk

 

A laptáblák készítésének folyamata

A megállóhelyi menetrendek 3 lépésben valósulnak meg:

  1. A Forgalomszervezés szakterület összeállítja az indulási időket.
  2. A Tájékoztatás – tervezés és ellenőrzés, elektronikus tájékoztatás (TÁJ–TEE) szakterület elkészíti a mentrendek grafikus változatát.
  3. Végül a Tájékoztatás – grafika és kivitelezés (TÁJ–GK) szakterület munkatársai legyártják és kihelyezik a laptáblákat.

 

A menetrendi adatok rögzítése és lekérdezése

A Budapesti Közlekedési Központ Forgalomszervezés szakterülete állítja össze – előzetes vizsgálatok után – a fővárosban közlekedő járatok pontos menetrendjét.

Tőlük a BKK TÁJ–TEE szakterület munkatársai e-mailben kapják meg a már számítógépeken összeállított keretmenetrendeket. Az kapott adatsorokkal ezután ők dolgoznak tovább.

Ezekhez a „nyers” menetrendekhez külön azonosító szám, illetve érvényességi dátum tartozik. A BKK különböző területein dolgozó szakemberek ezek alapján tudják lekérdezni az erre a célra létrehozott informatikai rendszerből – az úgynevezett Forgalmi Teljesítménymérő (röviden: ForTe) rendszerből – az adatokat.

A rendszerben láthatják a járatok útvonalához tartozó adatokat (megállók, célállomás(ok), a teljes útvonaltól eltérő, rövidebb csonkamenetek), a napszaktól függően változó menetidőket, illetve az indulási időpontokat minden egyes megállóhelyre vetítve, naptípusonkénti bontásban.

A rendszer képes automatikusan egy Excel-fájlba exportálni az adatokat. Ennek a funkciónak a használatával készültek a régi típusú megállóhelyi hirdetmények.

 

A grafikai alap elkészítése

A megállóhelyi laptáblákat általában előre elkészített sablonokból állítják össze. De ha egy járat útvonala vagy menetrendje nagymértékben megváltozik, a naptípusok számát is érintve, a szakemberek teljesen új menetrendi képet állítanak össze meglévő grafikai alapok helyett. Éppen ezért lehet a laptáblák kinézete különböző. Íme három példa erre:

 

Egy ábra arról, miként készülnek a grafikai elemek

 

A tájékoztató grafikai tervezésének első lépése a megállók és a naptípusok számának meghatározása. Ezek alapján a laptáblákra vonatkozó arculati standard meghatározott szempontjai alapján döntenek arról, hogy a különböző vonalcsíktípusok (hossz, elrendezés, kiágazások), illetve naptípus-elrendezések közül melyiket kell használni. Tervezésük a járatinformációs blokk elhelyezését is érinti. Miután kiválasztották az adott menetrend adottságainak megfelelő sablont, a járatinformáció megtervezése következik.

Ebben a folyamatban a szakembereknek fel kell mérniük azt is, hogy az alapinformációk (alacsony padlós jelzés, jegyérvényesítési felszólítás) mellett milyen egyéb kiegészítő tudnivalókat szükséges megjeleníteniük. Ezek leggyakrabban a csonkamenetekre vonatkoznak, vagyis arra, ha az adott járat nem megy végig a vonalon, hanem csak bizonyos megállóig közlekedik. De idetartoznak például a tájékoztatók a kerékpárszállításról vagy a vonalközi várakozásról is.

Ha a paramétereknek megfelelő tervek elkészültek, vektorgrafikus szerkesztőprogramban összeállítják az adott menetrendhez tartozó sablonlapot.

 

Az adatok beolvasása

Bár a grafikai alap előállítását a meghatározott adottságok szerint manuálisan végzik, azonban a menetrendi adatok (a célállomás- és megállónevek, valamint az indulási időpontok) átemelését már automatizált folyamatok segítik.

A korábban exportált Excel-formátumú laptáblákból, illetve a ForTe-rendszerből automatizált makrók segítségével egy külön táblázatba kerülnek az adatok. Először a megállólistát, utána a hozzájuk tartozó menetidőket, végül az indulási időpontok adatait gyűjtik össze. Az így elkészült táblázatot a szakemberek egy grafikai szerkesztőprogrammal beolvassák, majd az automatizmus létrehozza az összes menetrendi lapot a szükséges darabszámban, adatokkal feltöltve.

Ne feledjük: ahány megállóhely, annyi különböző menetrend készül, hiszen minden felszállóhelyről más és más időpontban indulnak a járatok.

Ezt követi a laptáblák utólagos grafikai szerkesztése. Szerencsére ma már ezek egy része is automatizáltan, makrók segítségével történik. A szerkesztőprogram képes arra, hogy

  • automatikusan megjelenítse a laptábla fejlécében az aktuális megállóhelyet és a célállomást,
  • kiemelje az aktuális megállót sötétkék háttérszínnel,
  • elhalványítsa a vonalcsíkon azokat a megállókat, amelyeket a járat már elhagyott.

A TÁJ–TEE szakemberei az elkészült laptáblákat szétbontva, külön fájlokban másolják fel a BKK weboldalára, illetve összefűzve egy PDF-fájlban továbbítják a TÁJ–GK szakterület, tájékoztatás-kivitelezés csoportjának. Utóbbiak gondoskodnak a gyártás után arról is, hogy a friss menetrendek időben kikerüljenek a megállókba. Nekik köszönhető tehát, hogy a korábban összeállított adatsorok végül kézzelfogható, a BKK ügyfelei számára elérhető útmutatókká válnak.

 

Hol és milyen gyakran kell cserélni a laptáblákat?

A BKK Gvadányi utcai telephelyén, házilag – tehát nem nyomdában – nyomtatják a laptáblákat speciális, az időjárás viszontagságainak ellenálló vízhatlan fóliára A3-as és A4-es méretben.

 

Frissen nyomtatott laptáblák látszanak egy íróasztalon

Frissen nyomtatott laptáblák (Fotó: BKK)

 

A BKK által üzemeltetett több mint 5800 megálló – ebben az agglomerációs kék buszok, illetve a HÉV-megállóhelyek is benne vannak – mintegy 25 ezer menetrendtartójába helyeznek ki rendszeresen laptáblákat. A társaság munkatársai a metró és a hajó kivételével valamennyi ágazat – tehát az autóbusz, a trolibusz, a villamos, a fogaskerekű és a HÉV – vonalaira kihelyezik az elkészült és kinyomtatott laptáblákat.

 

A BKK munkatársa menetrendet cserél az egyik megállóban

Menetrendcsere a 61-es vonalon (Fotó: Nyirő Simon)

 

Ezek a tájékoztatók lehetnek alapmenetrendi vagy ideiglenes menetrendi változások. Utóbbi esetben csak néhány napig van a laptábla a megállóhelyeken; ez a villamos- és a HÉV-vonalakra jellemző leginkább.

Ha egy vonalon megállónként csak egy laptáblát kell cserélni, akkor annak időtartama általában az adott vonal csúcsidei menetidejének kétszerese, ami függ a forgalomtól és a megállóban jelentkező hibáktól is.

Ilyen hiba lehet például, amikor cserélni kell – rongálás, vagy elhasználódás miatt – a menetrend keretét vagy azt a plexitasakot, amelyikben a laptábla található. Több laptábla cseréje, több keret nyitása-zárása jelentősen megnöveli a munkavégzés idejét.

Az esetek többségében csak egy-egy vonalon kell laptáblákat cserélni, de előfordul az is, hogy komplett járatcsaládok (pl. 161–162-es, 956–990-es) menetrendje módosul. Ilyenkor a laptáblák kihelyezése nagyobb szervezést igényel, főleg ha gyorsan kell utcára kerülniük az új információknak.

A menetrend olykor csupán egy-egy szakaszon vagy megállóhelyen változik. Ebben az esetben az érintett megállókban újabb érvényességi dátummal, a vonal további szakaszain pedig a korábbi érvényességgel jelennek meg a laptáblák.

 

A BKK munkatársai elvégzik a laptábla cseréjét az egyik megállóban

Laptáblát cserélnek a BKK munkatársai (Fotó: Nyirő Simon)

 

Csoportos cserék jellemzően az éjszakai vonalakon és a trolibuszvonalakon történhetnek, illetve a budai fonódó villamosait, a Rákóczi úti tengelyt vagy a rákoskeresztúri, a budaörsi és a törökbálinti járatokat érinthetik. Előfordul, hogy megállónként akár 14, egy műszakban 400-500 laptáblát is cserélni kell. Ilyenkor a hatékonyabb és gyorsabb munkavégzés érdekében nem vonalanként, hanem megállóhelyenként, illetve szakaszonként csomagolják a kihelyezendő laptáblákat, és autóval szállítják a legfontosabb csomópontokba a tetemes mennyiségű anyagot.

 

Ideje váltanod!

A papíralapú menetrendek tehát régóta velünk vannak, és jó eséllyel még egy ideig velünk is maradnak. Szeretjük őket, nosztalgikusan ragaszkodunk hozzájuk. Ám legyünk őszinték: ha kényelmes megoldást keresünk, mégiscsak érdemes inkább különböző online szolgáltatásokra váltanunk.

A váltásra a BudapestGO a legjobb választás. Ha letöltöd a telefonodra az alkalmazást, és bekapcsolod a készülékeden a helymeghatározást, akkor automatikusan megjelennek a környezetedben lévő járatok indulási időpontjai, valamint a környéken található megállók.

Ha pedig lemerülne a telefonod, még mindig számíthatsz a Budapesti Közlekedési Központ munkatársaira, akik ma is azon dolgoznak, hogy bármerre jársz Budapesten, megtaláld a régi, jól ismert papír menetrendet is.

Budapesti Közlekedési Központ

Budapesti Közlekedési Központ

Ajánló