Szerte a világon számos nagyváros rendelkezik tervezési útmutatóval, arculati kézikönyvvel, amely rögzíti a közterületek kialakításával kapcsolatos elvárásokat, összegzi a nemzeti és európai szabványokat, jogszabályi előírásokat, kezelői-üzemeltetői elvárásokat és utasításokat. A BKK, mint stratégiai közútkezelő, illetve a közösségi közlekedés szervezője a felelősségi körébe tartozó beruházások egységesítése érdekében olyan segédletek létrehozásáról döntött, amelyek tematikusan tárgyalják az egyes részterületekhez tartozó, a város stratégiai céljainak elérését segítő szempontrendszert.
Az útmutatók alapvető célja, hogy valamennyi budapesti közterület esetében használhatóak legyenek. Ezáltal egységesítik a fővárosi közutakon, közterületen az egyes esetekben alkalmazott megoldásokat, hogy közútjaink önmagukat magyarázóak, megbocsátóak, zöldek, élhetőek legyenek. További cél, hogy kiszámíthatóbbá tegyék a tervezői, fejlesztői és üzemeltetési feladatokat. Emellett országosan is példát állítanak a jó gyakorlatok meghonosításával.
Tervezési útmutatóink számos, a szokványostól eltérő műszaki megoldást tartalmaznak, így alkalmazásukhoz meg kell érteni a közterületek felosztásának új rendjét. A korábban megszokott, gépjármű-kapacitásokat maximálisan kiszolgáló megközelítésmódról át kell váltani a komplex közterülethasználatot szolgáló tervezési módszertanra. Előbbi eredményeként az úttengelytől kifelé, a közterület határa felé a maradékelv alapján volt csak mód a gyaloglás, az aktív és mikromobilitási közlekedési módok, valamint zöldfelületek és rekreáció számára felületeket kijelölni.
Nemzetközi példák mutatják, hogy a közterületek, rajtuk keresztül pedig a városok élhetővé tétele nagyban függ az ingatlanok funkcióit kiszolgáló, kiegészítő közterületi funkcióktól. Alapelvünk, hogy a tervezési folyamat során a közterület határaitól az úttengely felé haladva alakítjuk ki a környezetet („faltól-falig”). Az ingatlanok jellemző földszinti funkciói határozzák meg a kapcsolódó járdaszakaszok berendezését, valamint a szegélyzónában elhelyezendő funkciókat. Ezt az elrendezést pontosítja tovább, és helyezi hálózati kontextusba a Budapest közúthálózati hierarchiáját bemutató közúthálózati tervből eredő útkategória, valamint a kerékpárforgalmi főhálózati terv szerinti kerékpáros közlekedési infrastruktúra.
A dokumentum alapjaiban támaszkodik a Budapesti Mobilitási Tervben megfogalmazott elvekre, az abban, valamint az ágazati tervekben, hálózati tervekben szereplő projektek és kisebb közterületi beavatkozások esetén definiálja azok konkrét megvalósításának eszközeit, tovább építve a hidat az átfogó SUMP és a konkrét projektek között.
A kötetsorozat kitér többek között a közterületek- és közutak, az akadálymentes környezet, a szegélyzóna és a speciális intézményi utcák, valamint a korábban készült villamos- és autóbuszmegállók, az ügyfélközpontok és gyalogos aluljárók tervezési előírásainak részletes bemutatására.
A tervezési útmutatók tartalmát igyekszünk folyamatosan fejleszteni, a felmerülő szakmai jellegű kérdéseket mihamarabb megválaszolni. Az észrevételeket a tervezesiutmutatobkk.hu e-mail-címen keresztül várjuk.
A tervezési útmutatók kötetei
Közterületek és közutak tervezési útmutatója
A kötet célja, hogy meghatározza a közterületek komplex tervezésének módszertanát, valamint bemutassa azokat a sémákat, amelyek szerint a közterületek berendezhetők. Az útmutató a fővárosi tulajdonú közterületek esetében kötelező érvényű, egyéb tulajdonú ingatlanok esetében ajánlásként kezelendő. A kötetben nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó jogszabályok és az ágazati szabványok szerint kell eljárni.
Akadálymentes környezet tervezési útmutatója
A kötet célja, hogy általánosságban meghatározza a felszíni rekonstrukciók, az építészeti, belsőépítészeti kialakítások, a közösségi közlekedés eszközeinek fejlesztési, valamint a BKK szolgáltatásainak, termékeinek akadálymentességi követelményeit. A tervezési útmutatóban foglaltakat a BKK hatáskörében megvalósuló létesítmények fejlesztésekor kötelező betartani. A kötetben nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó jogszabályok és az ágazati szabványok szerint kell eljárni.
Szegélyzóna tervezési útmutató
A kötet célja, hogy a szegélyzónához tartozó funkciókat számba vegye, és azok önálló vagy egymásra hatást gyakorló tervezési paramétereit, jogszabályi kötöttségeit, arculati elemeit meghatározza. A szegélyzóna (nemzetközi terminológiában „curbside”) az úttest (szélső járműforgalmi) közlekedési sávja és a járda közötti szegély menti terület, amely többféle, közlekedéshez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó funkció kiszolgálását biztosítja, kiemelten ezeket: parkolás-várakozás, citylogisztika, közösségi közlekedés, megosztott és mikromobilitás, vendéglátás, berendezési sáv közlekedési és egyéb funkciói.
Speciális intézményi környezet: a sulizónák tervezési útmutatója
A sulizónák kialakításának célja, hogy biztonságosabb környezetet teremtsen a legvédtelenebb úthasználóknak: javuljon a már önállóan közlekedő gyermekek biztonsága és biztonságérzete, valamint csökkenjenek az iskolák környezetében tapasztalható közlekedési veszélyek. A tervezési útmutatóban foglaltak segítséget nyújtanak a tervezőknek, önkormányzatoknak és iskoláknak a speciális környezet hosszútávon működő, funkcionális, városszerte egységes kialakításához.
Behajtásszabályozási és forgalomcsillapítási tervezési útmutató
kidolgozás alatt
Villamos- és buszmegállók tervezési útmutatója
A kötet célja, hogy általánosságban meghatározza a felszíni közösségi közlekedés megállóinak funkcionális, műszaki és esztétikai követelményeit. A gyakorlatban ez a villamos-, a trolibusz- és az autóbusz-megállókat jelenti, mivel a zárt jellegű metró- és HÉV-üzemeknek sajátos, erős jogszabályi követelményeknek kell megfelelniük. A tervezési útmutatóban foglaltakat a villamos- és autóbusz-megállók BKK hatáskörében megvalósuló építésekor kötelező betartani. A kötetben nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó jogszabályok és az ágazati szabványok szerint kell eljárni.
Ügyfélközpontok tervezési útmutatója
Az útmutató célja, hogy általánosságban meghatározza az ügyfélközpontok funkcionális, műszaki és esztétikai követelményeit, a további létesítmények tervezésekor pedig praktikus segédlet legyen a tervezők számára. Összeállításakor a korábbi, helyszínenként egyedi tervek alapján megvalósult ügyfélközpontok tapasztalataira támaszkodtunk. A tervezési útmutatóban foglaltakat a BKK hatáskörében megvalósuló ügyfélközpont-építéseknél kötelezően be kell tartani. A kötetben nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó jogszabályok és az ágazati szabványok szerint kell eljárni.
Gyalogos-aluljárók tervezési útmutatója
Az útmutató célja, hogy általánosságban meghatározza a gyalogos-aluljárók rekonstrukciója, építése során támasztott funkcionális, műszaki és esztétikai követelményeket. Az építészetileg átgondolt, időtálló műszaki megoldások és a magasabb szolgáltatási színvonal az aluljárók komplex rendezését teszi szükségessé. Cél az egységes, rendezett arculat megteremtése, az üzletek kulturált megjelenésének biztosítása, az azonos típusú és átlátható utastájékoztatás kialakítása, a közbiztonság feltételeleinek javítása, az akadálymentesítés. Nagyon fontos a meglévő és az újonnan kialakított szerkezetek állagának védelme is. Az útmutató az egységes szemléletű megvalósítás érdekében rögzíti a főbb alapelveket és elvárásokat. Azonban az adott helyszínek eltérő adottságai és sajátosságai miatt eltérések lehetnek, amelyekről minden esetben egyeztetni szükséges.
