Budapesti villamos- és trolibuszjármű-fejlesztés I. ütem (szakaszolt projekt)

Fő kedvezményezett: BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Projekt címe: Budapesti villamos és trolibusz járműprojekt I. ütem (szakaszolt projekt)
Fejlesztés tárgya: Jármű és infrastruktúra fejlesztések
Támogatási összege: 26.747.371.200 Ft
A BKK támogatási összege konzorciumi tagként: 26.747.371.200 Ft
Támogatás mértéke: 99.44%
A projekt tényleges befejezési dátuma: 2018. június 29.
A projekt azonosítószáma: IKOP-3.1.0-15-2016-00005

A projekt bemutatása

A járműbeszerzési projekt célja Budapest elöregedett villamos- és trolibuszállományának frissítése. A projektben két támogatási szerződésből, európai uniós támogatás terhére, összesen 47 villamost és 36 trolibuszt szereztünk be, amelyek mindegyike alacsony padlós, korszerű, energiafelhasználása hatékony.

A 2007-2013-as finanszírozási időszakban megkötött KÖZOP-5.5.0-09-11-2012-0009 azonosító számú támogatási szerződés keretében 25 db rövid CAF villamost, továbbá 14 db szóló és 10 db csuklós trolibuszt vásároltunk. Ezt követően a járműbeszerzési projekt szakaszolásának eredményeként megkötött IKOP-3.1.0-15-2016-00005 azonosító számú támogatási szerződésből további 12 db hosszú és 10 db rövid CAF villamost szereztünk be, illetve a már meglévő három – Hungária, Száva, Budafok – villamoskocsiszínt felújítottuk, hogy alkalmasak legyenek a korszerű alacsony padlós járművek üzemeltetési-karbantartási és tárolási feladatainak ellátására. Az érintett járatok megállóhelyeit is átépítettük, ezért a kötöttpályás útvonalakon akadálymentesen és kényelmesen lehet utazni.

12 db hosszú és 10 db rövid alacsonypadlós villamos beszerzése

A projektben 22 új, CAF Urbos3 típusú alacsony padlós villamos állt forgalomba,

12 db 56 méter hosszúságú jármű és
10 db 34 méter hosszúságú jármű.

A rövidebb villamos összesen 200 fő szállítására alkalmas és 46 ülőhellyel rendelkezik, míg a hosszabb 345 főt szállíthat 81 ülőhellyel. A villamosok utastere nyáron légkondicionált, télen fűtött, valamint felszerelték őket biztonsági kamerákkal is. A projektben vásárolt villamosok kialakítása megfelel a zavartalan, akadálymentes közlekedés feltételeinek a nagy forgalmú vonalakon. Az új járművek teljes hosszukban alacsony padlósak, és nem csak az ajtóknál csökken a padlószintjük.

Az új kivitelű járművekben nincsenek lejtős padlórészek sem, az utastér teljes hosszában átjárható.

A rövidebb villamosok a megújult 3-as vonalra, valamint a kiépült budai fonódó villamoshálózatra, azaz a 19-es és 61-es vonalra kerültek, a hosszú szerelvények az ugyancsak megújult 1-es villamos vonalán közlekednek.

Finanszírozás

Az alacsony padlós villamosok beszerzése mint a Fővárosi Önkormányzat és a BKK kiemelt közlekedésfejlesztési beruházása a „Budapesti villamos- és trolibuszjármű-fejlesztés I. ütem (szakaszolt projekt)” tárgyú, IKOP-3.1.0-15-2016-00005 azonosító számú projekt része. A teljes projektet az Európai Unió az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programból a Széchenyi 2020 keretében támogatta. A járműbeszerzési projekt 99,44%-os európai uniós támogatás, és 0,56%-os, a magyar állam központi költségvetéséből nyújtott támogatás felhasználásával valósult meg, összesen nettó 46 760 967 188 forint értékben. Ebből a villamosbeszerzésre jutó projektrész összege nettó 13 045 905 078 forint. A projekt kedvezményezettje a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

A Budafok kocsiszín felújítása

A XI. és a XXII. kerület határán, a Fehérvári út déli végén található Budafok kocsiszín 1899-ben épült a BBVV (Budapest-Budafoki Helyiérdekű Villamos Vasút) számára. A társaság első vonala a Gellért térről Nagytéténybe vezetett, melyhez 1914-ben csatlakozott a Budaörsön át Törökbálintra vezető szárnyvonal. A Budafok kocsiszínben HÉV-járművek állomásoztak, és itt készült el az első MIXA típusú HÉV motorvonat is. Ezzel a típussal a csepeli vonalon mindmáig utazhatunk. A BBVV vonalai 1963-ban kerültek végleg a villamosüzemhez, ekkortól a Budafok kocsiszínben villamosokat gondoztak. Elsősorban kéttengelyes 1000-es, 1900-as motorkocsik, majd UV-k és TatraT5C5 motorkocsik tartoztak a telep állományába. Ide érkezett 1980-tól a több mint 300 csehszlovák motorkocsi is.

A felújításról

Hosszú története alatt a kocsiszínt több alkalommal, sokszor ötletszerűen bővítették. Az épületek egyre rosszabb állapotba kerültek, felújításukat nem lehetett volna gazdaságosan elvégezni. A vágányhálózat a korábbi HÉV igényeit tükrözte: az eltúlzott méretű váltóknak rengeteg hely kellett, a telepet nem lehetett körbejárni villamossal, vagyis az üzemeltetés (napi átvizsgálás, mosás stb.) csak többszörös irányváltással, tolatással valósulhatott meg. A telepet nem lehetett bekeríteni, mivel a Fehérvári úti villamospályához csatlakozott, emiatt az utcáról bárki szabadon megközelíthette, tehát az őrzésére jelentős energiát kellett fordítani.

Teljesen megújult a Budafok kocsiszín

Mindezek miatt a járműtelep nagy részét elbontották, és teljesen új vágányhálózatot, több új csarnokot és irodaházat építettek. Azt követően a Fehérvári útról a villamosok már két helyen is beállhatnak a telepre. A vágánykapcsolatokat egyszerűsítették, a Forgalmi utcai deltavágányt (a 41-es villamos korábbi végállomását) pedig bekötötték a kocsiszín vágányhálózatába, hogy a villamosok irányváltás nélkül haladjanak végig, és irányváltás nélkül álljanak forgalomba.

A járművek javítására és a napi vizsgálatok elvégzésére egy-egy csarnok épült műhelyekkel és raktárakkal. A felsővezeték nélküli, darus javítócsarnokban két vágányon lehet megemelni a járműveket, egy további vágányon aknák és állványok segítségével a villamos valamennyi részén elvégezhetik a szükséges alkatrészcseréket, javításokat. A vizsgálócsarnokban két vágányon a gyakoribb rutinellenőrzés zajlik, itt töltik fel a járműveket csúszásgátló homokkal, és egy vágányon takarítják-mossák a villamosokat. A telepen a lehető legkorszerűbb, oldal- és homlokfali tisztítást is lehetővé tévő mosóberendezés épült, amely a keletkező szennyvizet szinte teljes egészében újrahasznosítja. Az új fényezőkonténer segítségével a BKV Zrt. saját maga is elvégezheti a sérült alkatrészek felületkezelését.

A régebbi épületek közül megmaradt a korábban raktárként funkcionáló III. számú csarnok, valamint a BKV-s lakóház. Ezt a teljesen megújult csarnokot – az eredeti szerkezetet megtartva – a későbbiekben a hóseprő gép és a nosztalgiajárművek tárolására használják.

A telep tervezésekor kiemelt figyelmet fordítottak a zajvédelemre is. A Forgalmi utcai új bekötés környezetében zajvédő fal épült, továbbá az összes vágányt kicserélték, a deltavágányba vágánykenő berendezéseket telepítettek, hogy csökkentsék a zajterhelést.

A kocsiszín átépítésekor felújították a közeli villamosmegállót. A peronokat a Forgalmi utcai deltavágány északi oldalára helyezték és akadálymentesítették. A panelházak felőli oldalon lévő peronon zajvédő funkciót is betöltő perontető létesült, melynek kialakítása megegyezik az 1-es és a 3-as villamosvonalon épült, úgynevezett sztenderd kivitelű megállókéival. Kapcsolódó beruházásként jelzőlámpás gyalogos-átkelőhelyet alakítottak ki a Mezőkövesd utca és a Fehérvári út kereszteződésénél, hogy a gyalogosok és a kerékpárral közlekedők átvezetése jóval biztonságosabbá váljék.

A felújítás ütemezése

A műszaki átadás-átvételre 2018. február 28-án került sor. A járműkiadás 2018. május 12. megkezdődött.

Finanszírozás

A Budafok kocsiszín fejlesztése mint a Fővárosi Önkormányzat és a BKK kiemelt közlekedésfejlesztési beruházása a „Budapesti villamos- és trolibuszjármű-fejlesztés I. ütem (szakaszolt projekt)” tárgyú, IKOP-3.1.0-15-2016-00005 azonosító számú projekt része. A teljes projektet az Európai Unió az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programból a Széchenyi 2020 keretében támogatta. A járműbeszerzési projekt 99,44%-os európai uniós támogatás, és 0,56%-os, a magyar állam központi költségvetéséből nyújtott támogatás felhasználásával valósult meg, összesen nettó 46 760 967 188 forint értékben. Ebből a Budafok kocsiszínre jutó projektrész összege nettó 6 194 269 504 forint. A projekt kedvezményezettje a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

A Száva kocsiszín felújítása

A kocsiszín 1912-ben épült, műszaki színvonala korának megfelelő volt, az építést követően folyamatosan működött. A telepen csak egy csarnok üzemel, a szükséges javításokat aknás vágányokon végezték. A TW6000 (hannoveri) villamosok beszerzését követően a csarnok 2001-es évi részleges felújításakor új aknarendszer, tetővizsgáló pódium, forgódaru épült.

A telephelyet alkalmassá kellett tenni az új rövid, 34 méter hosszú CAF URBOS 3 villamosok napi üzemeltetésére és tárolására, valamint a meglévő TW6000 villamosok – eddig is itt végzett – karbantartására és tárolására.

A beruházás tartalma

A meglévő tetőszerelő pódiumot egy új lépcsővel kellett kiegészíteni, emellett az alapterületét bővíteni kellett, valamint szükség volt egy teljesen új szerelőpódiumra is.
Meg kellett duplázni a homokfeltöltő rendszer kapacitását.
A járművek megemeléséhez használatos mobil emelők számát, illetve a megfelelő teherbírású emelési zóna alapterületét is meg kellett kétszerezni.
Cserélni volt szükséges a járműmosó berendezést.

Finanszírozás

A Száva és Hungária kocsiszínek részleges felújítása mint a Fővárosi Önkormányzat és a BKK kiemelt közlekedésfejlesztési beruházása a „Budapesti villamos- és trolibuszjármű-fejlesztés I. ütem (szakaszolt projekt)” tárgyú, IKOP-3.1.0-15-2016-00005 azonosító számú projekt része. A teljes projektet az Európai Unió az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programból a Széchenyi 2020 keretében támogatta. A járműbeszerzési projekt 99,44%-os európai uniós támogatás, és 0,56%-os, a magyar állam központi költségvetéséből nyújtott támogatás felhasználásával valósult meg, összesen nettó 46 760 967 188 forint értékben. Ebből a Száva és Hungária kocsiszínekre jutó projektrész összege nettó 552 421 968 forint. A projekt kedvezményezettje a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

A Hungária kocsiszín felújítása

A kocsiszín 1912-ben épült, műszaki színvonala korának megfelelő volt, az építést követően folyamatosan működött. A telepen több csarnok üzemelt, a szükséges javításokat aknás vágányokon végezték. A kocsiszín utolsó felújítására 2005-ben, a Combino villamosok beszerzésekor került sor. A 2005-ös felújításkor az "A" csarnokban csak és kizárólag épületfelújítást végeztek, az üzemeléstechnológiai rekonstrukció nem történt meg. A csarnok mellett – szintén felújított – kiszolgáló műhelyek üzemelnek. Ebben a kocsiszínben is megjelennek az új CAF URBOS 3 villamosok.

A beruházás tartalma

Az "A" csarnok vágányait fel kellett újítani:
- ehhez teljes egészében el kellett bontani a meglévő acél és vasbeton aknás vágányokat, a használaton kívüli emelőket, járdákat. Az elbontott szerkezet helyére három, egyenként 123 méter hosszú, 306 darab 40×40 centiméteres, vasbeton pilléren álló, aknás vágányt kellett építeni.
- Az új vágányok mellett és azok végén az új és a régi járművek karbantartásához acélszerkezetű tetőszerelő pódiumokat kellett építeni, a szükséges lépcsőkkel, korlátokkal, reteszelő rendszerrel a feszültség alatti feljutás elkerülésére.
- Egy új, 500 kilogrammos forgódarut kellett építeni a csarnok közepén a 13. vágány mellett, amely a villamos tetejéről le- és oda felkerülő alkatrészek mozgatásához szükséges.
A felsővezeték-hálózat átalakítására, a meglévő elektromos kábelek mozgatására, a vészkapcsoló hálózat bővítésére volt szükség.
A szerkezet megépítését követően az összes betonfelületet műgyanta bevonattal kellett ellátni.

Finanszírozás

Peronfelujítás

Megújult a villamosvasúti infrastruktúra azokon a vonalakon, amelyeken az új, alacsony padlós CAF villamosok közlekednek. A Bartók Béla úton, a Fehérvári úton, az Alkotás utca–Villányi úton akadálymentessé váltak a peronok, illetve megújult az áramellátási rendszer is. Az európai uniós forrásokból megvalósult projekt célja az volt, hogy a Bartók Béla úton 8, a Fehérvári úton 9, az Alkotás–Villányi úton pedig 10 megállóhely kényelmesebbé váljon. A felsorolt megállóhelyeken összesen 16, 17, illetve 20 peron újult meg. Az átépített villamosperonok egységesen 26 cm magasak és legalább 35 méter hosszúak, környezetükben nőtt a zöldfelület nagysága, az utasvárók korszerűbbé váltak, illetve új hulladékgyűjtő edényeket helyeztek ki. Az összes peronba védőcsövek kerültek, amelyek a jegyautomaták és az egyéb elektromos berendezések ellátását biztosítják. A peronok arculata egységessé vált, mindegyik térkő borítást kapott. A projekt részeként több helyszínre új FUTÁR kijelzők kerültek.

Akadálymentes közlekedés

A peronszintet minden megállóban a járműfejlesztési projektben beszerzett új, alacsony padlós CAF villamosokhoz igazították, ezért már kerekesszékkel és babakocsival is akadálytalanul be lehet jutni a villamosokba. A gyalogos-átkelőhelyeknél rámpák könnyítik meg a feljutást, a látásukban korlátozottak közlekedését pedig vakvezető sáv segíti. Ott, ahol az akadálymentes megközelítés jelenleg nem megoldott – például a Déli pályaudvarnál –, új gyalogátkelőhely létesült.

Vonzó közlekedési alternatíva

Az egész Budát átszelő fonódó villamoshálózat kiépítésével növekedett az utasok száma, csökkent az utazási idő, a menetrend kiszámíthatóbbá vált, a szolgáltatás színvonala növekedett. A szerződés nemcsak a villamosperonok átépítésére vonatkozott, hanem az érintett vonalszakaszok egyes részein a vágány- és egyenáramú kábelek építésére, a felsővezeték-építési, váltóállítási munkákra és a váltófűtés megvalósítására is. Hogy a villamosok áramellátása jobb legyen, kábeleket építettek a földbe. A munkák elvégzése után elkezdődött a Fehérvári út Lecke utca és Csurgói út közötti szakaszának felújítása. Eltűnt az Albertfalva kitérő környezetéből a használaton kívüli betétjárati végállomás, a villamosvágányokat átépítették és új kitérőkkel bővítették.

Élhetőbb főváros – a káros környezeti hatások csökkentése

Az új villamoshálózat alternatívája lehet az autós közlekedésnek. A kötöttpályás járművek használatával jelentősen csökken a közúti forgalom zaj- és légszennyezése, valamint a forgalmi dugók száma. A megállóhelyek és peronok átépítésével kényelmesebben és biztonságosabban utazhatnak a közösségi közlekedést igénybe vevők.

A felújítás ütemezése

2017. március végén zárult le az utolsó peron műszaki átadás-átvétele.

Finanszírozás

A Dél-budai peronok felújítása mint a Fővárosi Önkormányzat és a BKK kiemelt közlekedésfejlesztési beruházása a „Budapesti villamos- és trolibuszjármű-fejlesztés I. ütem (szakaszolt projekt)” tárgyú, IKOP-3.1.0-15-2016-00005 azonosító számú projekt része. A teljes projektet az Európai Unió az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programból a Széchenyi 2020 keretében támogatta. A járműbeszerzési projekt 99,44%-os európai uniós támogatás, és 0,56%-os, a magyar állam központi költségvetéséből nyújtott támogatás felhasználásával valósult meg, összesen nettó 46 760 967 188 forint értékben. Ebből a Dél-budai peronokra jutó projektrész összege nettó 2 233 794 982 forint. A projekt kedvezményezettje a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság.