A Budai fonódó villamosközlekedés megteremtése, Bem rakparti ág (Budai észak-déli villamos kapcsolat kialakítása)

Fő kedvezményezett: BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Projekt címe: A Budai fonódó villamosközlekedés megteremtése, Bem rakparti ág (Budai észak-déli villamos kapcsolat kialakítása)
Fejlesztés tárgya: Infrastruktúra fejlesztés
Támogatási összege: 3.427.125.462 Ft
A BKK támogatási összege konzorciumi tagként: 3.427.125.462 Ft
Támogatás mértéke: 68,30%
A projekt tényleges befejezési dátuma: 2015. december 31.
A projekt azonosítószáma: KÖZOP-5.5.0-09-11-2011-0015

A projekt bemutatása

A budai fonódó villamoshálózat projekt a széttagolt budai villamosvonalak egységes hálózattá alakítását tűzte ki célul (erre utal a nevében szereplő ’fonódó’ jelző), hogy a budai városrészek között átszállás nélküli utazás valósuljon meg.

A koncepció a főváros korábbi közlekedési rendszerét eleveníti fel, ugyanis Budapest az 1970-es évekig rendelkezett összefüggő villamoshálózattal. Az elmúlt évek fejlesztései azonban a gyorsvasutakra és az azokat kiszolgáló buszjáratokra fókuszáltak, ezek pedig apránként felszámolták a hálózatot. Ennek következtében egy időben a budai városrészek közötti forgalmat jellemzően autóbuszok látták el, de a járatok kapacitása elmaradt az optimálistól. A HÉV gyors és viszonylag nagy kapacitású ugyan, de a városrész szélén haladva nem érinti azok belső részeit. A térségben a közúti forgalom enyhítésének egyetlen módja a közösségi közlekedés fejlesztése volt: a fonódó villamoshálózat tehát a leghatékonyabb megoldás.

A projektben a 17-es villamos vonala egyesült három budai járatéval, ezáltal hosszú, észak–déli irányban egész Budát átszelő vonalak jöttek létre: Óbudáról a Batthyány tér, a Széll Kálmán tér, a BAH-csomópont, a Móricz Zsigmond körtér, Albertfalva, valamint Kelenföld is elérhetővé vált. Ennek megfelelően a budai fonódó beruházás három fő eleme volt:

a 17-es villamos felújítása,
a Széll Kálmán téri ág kialakítása,
és a Bem rakparti ág kialakítása.

A főváros kötöttpályás közlekedési rendszerének megújulási koncepciójába szorosan illeszkedett a Széll Kálmán tér rekonstrukciója, amelyet a villamoshálózat felújításával párhuzamosan végeztek, beleértve a tér teljes vágányrendszerének átépítését is. Mindezzel új, modern építészeti arculatú, magas szolgáltatási színvonalú, sokkal jobban használható tér jött létre, mely erősíti a közösségi, a gyalogos- és a kerékpáros közlekedés szerepét a térségben.

A budai fonódó villamoshálózat Bem rakparti ága

A fonódó villamoshálózat Bem rakparti ága a Margit hidat és a Batthyány teret kapcsolja össze egybefüggő villamosvonallal, mely közvetlenül köti össze Óbudát és Újbudát. Az akadálymentes villamoshálózat gyorsabb, jobban tervezhető és kevesebb átszállással megvalósítható utazást tesz lehetővé.

A villamosközlekedést érintő változások

A projekt egyik legfontosabb elemeként a Bem rakparton új vonalszakasz épült, amely a Margit híd budai hídfőjét köti össze a Batthyány térrel. Ennek eredményeként a régi 17-es, illetve a jelenlegi 19-es és 41-es villamosvonal összekötésével átszállás nélkül utazhatunk a Vörösvári úttól egészen Albertfalváig és Kelenföldig.

A Margit híd alatt áthaladva a vágányok egy rövid szakaszon egymásba fonódnak, nem vesznek el helyet a közúti közlekedéstől.

Az átalakított villamosvonalakon korszerű pályákat, felsővezetékeket, akadálymentes megállóhelyeket alakítottak ki, és korszerű, alacsony padlós járművek közlekednek.

A Bem rakpart – mint a budapesti városkép kiemelt része – szintén megújult. A kerékpárutat és a fasort még több növénnyel, új burkolattal és utcabútorokkal tették barátságosabbá és szebbé.

A Margit körút Török utca–Margit híd közötti szakasza teljesen megújult.

Újjáépült a Frankel Leó utca, a Bécsi út és a Vidra utca.

Átépült a Germanus Gyula park, a Zsigmond tér, megújultak a zöldfelületek.

Nagyobb lett a gyalogosok által is használható területek aránya, kialakításuk színvonalasabb, javult a gyalogosközlekedés biztonsága.

A projekt célja

A budai fonódó villamoshálózat kiépítésével a városrészek „összefonásán” kívül számos további célkitűzés is megvalósult.

Átszállások számának csökkentése

Az egységes hálózat egyik legfőbb előnye, hogy nagymértékben csökkent az átszállások száma, ezért gyorsabbá, kényelmesebbé, jobban tervezhetővé vált az utazás.

Akadálymentes közlekedés

A peronszintet minden megállóban a járműfejlesztési projektben beszerzett új, alacsony padlós CAF villamosokhoz igazították, ezért kerekesszékkel és babakocsival is sokkal könnyebb utazni.
A látásukban korlátozottakat vakvezető sáv segíti a közlekedésben.

Vonzó közlekedési alternatíva

Az egész Budát átszelő fonódó villamoshálózat kiépítésével csökkent az utazási idő, a menetrend kiszámíthatóbbá, az utazás körülményei színvonalasabbá váltak.

Élhetőbb főváros – csökkentek a káros környezeti hatások

Az új villamoshálózat az autós közlekedés reális alternatíváját jelenti. A kötöttpályás járművek igénybevételével jelentősen csökken a közúti forgalomból származó zaj- és légszennyezés, valamint kevesebb a forgalmi torlódás.