Az Újbuda–Újpest-villamostengellyel egy évtizedekkel ezelőtti döntést korrigál Budapest: a Deák Ferenc tér és a Lehel tér között visszaépülő vágányokkal újra megteremti a közvetlen felszíni, kötöttpályás hálózati kapcsolatot a belvároson keresztül Észak-Pest és Dél-Buda között. A villamosvonalak (vissza)építése a világ számos városában megfigyelhető trend, mert bizonyítottan hatékony eszköz a közösségi közlekedés utasszámának és népszerűségének növelésére és a közterület formálására. Egykor az autóforgalom növelése érdekében elbontották a villamosvonalakat, ma pedig a közterületek és a város élhetőségének megteremtése érdekében visszaépítik azokat.
Újjászülető kapcsolatok Észak-Pest és Dél-Buda között: a fejlesztés 7 legfontosabb előnye a közösségi közlekedés tekintetében
- A projekt legfontosabb fejlesztése, hogy közvetlen összeköttetést teremtünk a jelenleg Újpesttől csak a Lehel térig közlekedő 14-es villamos és az Újbuda felől csak a Deák Ferenc térig közlekedő 47-es és 49-es villamos között.
- Ezáltal csökken az átszállások száma és az utazási idő, javul a szolgáltatás kiszámíthatósága.
- A Bajcsy-Zsilinszky úti és belső Váci úti vágányok visszaépítésével összességében létrejöhet Budapest egyik legfontosabb villamostengelye.
- A metrónál sűrűbb megállóhálózatnak köszönhetően kevesebbet kell gyalogolni a belső Váci út és a Bajcsy-Zsilinszky út mentén a kötöttpályás közlekedés eléréséhez.
- A Bajcsy-Zsilinszky úton nem csak a villamosvágányok alkotnak majd egy összefüggő hálózatot,
- hanem megépül a trolibusz-felsővezeték ma még hiányzó szakasza, amely lehetőséget biztosít a környezetbarát trolifejlesztések további ütemeinek is.
- Mindezek együttes hatására pedig jelentősen növekedhet a közösségi közlekedés versenyképessége az Észak-Pest–Dél-Buda tengelyen.
Újjáéledő sugárutak és közterek: a Bajcsy-Zsilinszky út és a Váci út újjászületése
A fejlesztés lehetőséget teremt arra is, hogy faltól falig megújuljon a Bajcsy-Zsilinszky út és a belső Váci út. Ez a két fontos belvárosi sugárút ismét élettel teli, gazdaságilag és kulturálisan is pezsgő útvonal lehet, ahol minden korosztály számára jó élmény lehet időt tölteni, sétálni, kerékpározni, kényelmes lehet vásárolni, ahogy a már megújult Múzeum körúton és Károly körúton is az.
Hogyan lesz élhetőbb a Bajcsy-Zsilinszky út és a Váci út?
- Az érintett útvonalakon előnyben részesítjük a legtöbb embert érintő közösségi közlekedést;
- a gyalogosan és biciklivel közlekedők számára biztonságos és rendezett környezetet alakítunk ki védett infrastruktúrával;
- megújulnak az utat szegélyező fasorok;
- rendezzük a Nyugati pályaudvarnál található felüljáró helyzetét: elbontjuk az 1970-es években épített, mára már elavultnak számító felüljárót, így a megújuló tér sokkal szellősebb és átláthatóbb lesz;
- elvezetjük a tranzitforgalmat: ösztönözzük azt, hogy az átmenő forgalom ne erre, hanem a belvárost elkerülő útvonalakon haladjon, egyúttal segítjük azok közlekedését, akik célzottan a belvárosba érkeznek;
- a megújuló közterületek és a jobb kötöttpályás közösségi közlekedési kapcsolatoknak köszönhetően az érintett városrészek fejlődése új lendületet kaphat.
Kinek lesz mindez jó? Középpontban a lakosok és a közlekedők
A projekt közvetlenül érinti az Újpest és Újbuda közötti villamoshálózat mentén lakókat és közlekedőket, kiemelten azokat, akik ma a 12-es, a 14-es, valamint a 47-es és a 49-es villamos környezetében, vagy a Deák Ferenc tér és Lehel tér között a Bajcsy-Zsilinszky út és Váci út mentén laknak, dolgoznak, közlekednek, vagy intézik az ügyeiket. Az érintett szakaszon már megvalósult, illetve folyamatban lévő, tervezett lakás- és irodaépítéseknek köszönhetően ezeknek az embereknek a száma várhatóan továbbra is ütemesen növekszik majd a következő években. Csak 2030-ig várhatóan több, mint 10 ezer lakás épül a Fehérvári út, a Bartók Béla út, valamint a Lehel utca és a Váci útkörnyékén, így számukra kiemelten fontos a kötöttpályás, közvetlen közösségi közlekedési kapcsolatok megteremtése és a jelenlegi szolgáltatás fejlesztése.
Akadálymentes szolgáltatás
Kiemelt hangsúlyt kap a közlekedés- és területfejlesztésben a mozgásukban valamilyen módon korlátozott emberek közlekedésének segítése – legyen szó idősekről, kerekesszékes emberekről, valamint sérülés, babakocsi vagy nagyobb csomag miatt körülményesebben közlekedőkről. Őket nagyban segíti majd az alacsonypadlós járművek mellett a megállók akadálymentesítése, valamint az ezekhez kapcsolódó további gyalogátkelőhelyek létesítése is. A Bajcsy-Zsilinszky úton és belső Váci úton megépülő új villamosmegállók a jelenkor elvárásainak megfelelve mind akadálymentesek lesznek, továbbá a 12-es és 14-es villamos vonalán található többi megállóhelyi peron többségét is akadálymentesítjük a Lehel tér és Káposztásmegyer, illetve Rákospalota között.
Növekedő ügyfélkör, boldogabb szolgáltatók
A belső Váci út és a Bajcsy-Zsilinszky út faltól falig megújítása közvetlenül érinti az főutak mentén lévő vállalkozásokat és szolgáltatásokat is. A járdák és a zöldfelület megújulása és a metrónál jelenleg sűrűbben megálló villamosok miatt nagyobb gyalogos forgalomra, a kerékpározás feltételeinek javításával pedig további kerékpározókra lehet számítani, így az ott működő szolgáltatók számára is jelentősen növekedhet a potenciális vásárlók és ügyfelek száma. Átalakítjuk a koncentrált rakodók hálózatát is a térségben, hogy a jelenleginél is hatékonyabb legyen a kereskedelmi és szolgáltató létesítmények kiszolgálása.
Tervezett ütemezés
A fejlesztés tervezése az ahhoz szükséges európai uniós forrás rendelkezésre állása esetén kezdődhet meg.
Történeti kitekintés: hogyan épült, majd miért szűnt meg a villamosközlekedés a Váci út-Bajcsy-Zsilinszky út-Kiskörút tengelyen?
A Váci út-Bajcsy-Zsilinszky út-Kiskörút útvonal Budapest számára mindig is kiemelt észak-déli tengelynek számított. A város első lóvasútja is itt épült meg 1866-ban, a Kálvin tér és Újpest között. A pár évtized múlva villamossá alakított vonal folyamatosan bővült, új vonalak épültek többek között a Lehel tértől északra a Lehel utcán át Újpest és Rákospalota felé, valamint a Szabadság hídon át déli irányba Buda felé is.
Bár a Nyugati pályaudvarnál a Váci úti és Bajcsy-Zsilinszky úti oldal között már az M3-as metró építése előtt megszűnt a közvetlen villamos-összeköttetés – mind az észak, mind a dél felől érkező villamosok a Nyugati pályaudvarnál végállomásoztak –, a Rákospalotát és Újpestet északról, valamint Újbudát és Budafokot délről a belvárossal összekötő villamosvonalak között a metró átadását követően tűnt el végleg a közvetlen kapcsolat. A korabeli közlekedésfejlesztési elvek alapján ugyanis a villamosnak a metróra „ráhordó” szerepet szántak és feleslegesnek tartották a metróval párhuzamos járatni a villamosokat, akkor is, ha az csak pár megállónyi átfedést jelentett.
A valóság azonban rácáfolt a korabeli elképzelésekre. Például a Lehel utca irányából érkezőknek a Váci úton járó metró csak kis részben jelentett alternatívát, ellenben megnövelte az átszállások számát, növelve ezzel az utazási időt és jelentősen csökkentve a térségben a közösségi közlekedés versenyképességét. A nagykörúti 4-es és 6-os villamos, a Nyugati pályaudvar vagy az itt található szolgáltatások is csak kényszerű átszállással váltak elérhetővé, aki pedig Dél-Buda felé közlekedett tovább, annak akár kétszer is át kellett már szállnia az utazása során.
A metróval párhuzamos felszíni közösségi közlekedés részleges vagy teljes megszüntetésével ráadásul számos terület esetén jelentősen nagyobb távolságot kellett már megtenni a legközelebbi megállóhoz, hiszen a metró esetében az állomások jóval nagyobb távolságra esnek egymástól. A Lehel tér és a Nyugati pályaudvar között például több száz méterrel nőtt meg a gyaloglási távolság, bármiféle felszíni alternatíva nélkül, annak ellenére, hogy a területen rengetegen laknak és számos szolgáltatás is elérhető. Ezt a hiányosságot a mai napig csak nagyon minimálisan tudta pótolni a néhány éve már a Nyugati pályaudvar és Ferdinánd híd között közlekedő 73-as trolibusz. Emellett a Bajcsy-Zsilinszky út esetében is jól látható, hogy mekkora igény mutatkozik a felszíni – sűrűbben megálló – közösségi közlekedési vonalakra, hiszen mind a 9-es, mind a 72-es trolibusz jelentős kihasználtsággal közlekedik az adott szakaszon is.
Kapcsolódó fejlesztések
A budapesti villamoshálózat rengeteget fejlődött az utóbbi évtizedekben: létrejött a budai fonódó villamos és megvalósult az 1-es villamosnak – a város leggyorsabb villamosjáratának – a meghosszabbítása. A villamoshálózat fejlesztése nem csupán a járműpark megújításával és a hálózat hiányzó elemeinek beillesztésével, bővítésével jár, hanem zöldebb, élehetőbb és akadálymentes közterek létrehozásával és az autósfogalom csökkentésével is.
- Budai fonódó II. ütem
- CAF pályafelújítás és akadálymentesítés
- Trolibuszbeszerzés
- A 42-es villamos meghosszabbítása
- A 3-as villamos meghosszabbítása
- Az M1-es kisföldalatti felújítása és meghosszabbítása
- Rak-park projekt
- Bringasztráda nagykörúti szakasza
- Bringasztráda Váci úti és Üllői úti szakaszai
