Célunk, hogy a 2019-ben elfogadott stratégiai közlekedési terv (Budapesti Mobilitási Terv) szerint a város úthálózatát fokozatosan alkalmassá tegyük a gyorsabb, kiszámíthatóbb közösségi közlekedésre, illetve hogy biztonságos, valós alternatívát kínáljon számotokra a kerékpáros közlekedés. A BKK a Fővárosi Önkormányzat által megalkotott és elfogadott Hosszú távú városfejlesztési stratégia (Budapest 2030) és közlekedésfejlesztési stratégia (Budapesti Mobilitási Terv) alapján végzi az integrált kerékpárosbarát fejlesztéseket.

Közös érdekünk az élhető Budapest

Cél: A kerékpáros közlekedés arányának növelése

A Budapesti Mobilitási Terv egyik célja, hogy kerékpáros közlekedés aránya 2030-ra elérje a 10%-ot, a gyalogos közlekedésé a 20%-ot az utazások számát tekintve, de nem a közösségi közlekedés igénybevétele helyett, hanem azzal kombinálva. Az aktív mobilitás mind nagyobb arányú térnyerésével csökken a közlekedési eszközök által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége, a légszennyezés és a zajterhelés; javul a budapesti lakosok fizikai aktivitási szintje és testi-lelki egészségi állapota; emelkedik a közösségi funkciókat is betöltő utak, közterületek mentén a szolgáltatások, üzletek száma és minősége; csökken az utakon kialakuló dugók, forgalmi torlódások mértéke, vagyis Budapest vonzóbb és versenyképesebb világváros lesz.

Új kerékpársávok

A korábban kitűzött célokkal összhangban a Fővárosi Önkormányzat még 2020. március végén döntött arról, hogy új kerékpársávokat alakít ki Budapesten. A koronavírus-járvány idején a csökkent forgalom miatt – más nagyvárosok példáját követve – ideiglenes biciklisávokat alakítottunk ki a biztonságosabb kerékpáros közlekedés és a közösségi közlekedés zsúfoltsága és egyúttal a fertőzésveszély csökkentése érdekében. Ezek a szakaszok – az Üllői út kivételével, amely 2020 novemberétől a metrópótláshoz szükséges buszsávnak ad teret – mára a budapesti közlekedés részévé váltak anélkül, hogy az autós forgalom ritmusában különösebb fennakadást okoznak.

A forgalmi tapasztalatok, a reprezentatív felmérés és a BKK felületén elérhető kérdőívre érkezett véleményeknek eleget téve kompromisszumos megoldás született a járványügyi helyzetben kialakított nagykörúti kerékpársávokról:

• a Blaha Lujza tér és a Boráros tér között a gépjármű-kapacitás legkritikusabb szakaszain az irányonkénti 2 gépjárműforgalmi sáv mellett a parkolósáv helyén és néhol a járdán vezet a kerékpársáv;
• a legszűkebb szakaszokon a kerékpársáv a járdán halad;
• a Blaha Lujza tér és a Nyugati tér között alapvetően marad az utóbbi hónapokban megszokott forgalmi rend, kisebb beavatkozások történnek a gépjármű-kapacitás növelésére: rövidebb szakaszokon 2 sávos kialakítás, lámpahangolás, és megmarad a parkolás.

Fejlesztési javaslatok az élhetőbb fővárosért

A Budapesti Közlekedési Központ a budapesti aktív és mikromobilitás (gyaloglás, kerékpározás és egyéb kisjárművek – pl. rollerek) helyzetéről, jövőjéről és a lehetséges intézkedési területekről, illetve a bringasztráda-hálózatról készített vitaindító dokumentumot. Ennek alapján a Főpolgármesteri Hivatal és a BKK széles körű véleményezési és szakmai tervezési folyamatot indít el az aktív és mikromobilitási stratégia és cselekvési terv elkészítéséhez.

A világ progresszív nagyvárosaihoz hasonlóan Budapest több más eszköz mellett az aktív és mikromobilitás fejlesztésétől is reméli a város élhetőségének javítását. A gyaloglásra/kerékpározásra nyitott szemlélet nagy lehetőség, amit még nem használunk ki eléggé. A közlekedési egyenlőség megteremtése elengedhetetlen ahhoz, hogy Budapest élhető és sikeres város legyen. Fontos a gyalogos-kerékpáros útvonalak minőségének, közvetlen elérésének, a közterületek vonzerejének és a biztonságának javítása. A rekreációs aktív „utazások” felértékelődésével szükséges a megfelelő helyszínek biztosítása: „egészséges” utcák, zöldfelületekkel övezett utak kiépítése, hogy legalább a közeli kirándulásokra ne autóval induljanak a budapestiek. Nélkülözhetetlen az együttműködés a közösségi közlekedéssel, illetve a közösségi közlekedés mellett a kerékpározás, a gyaloglás, a mikromobilitás nagyobb aránya növelheti egy adott út kapacitását, áteresztőképességét, amely a gépjárműforgalom számára is megoldás, hogy a torlódások csökkenjenek.

A BKK 10 javaslata az aktív és mikromobilitás fejlesztésére

1. Megállítjuk/lassítjuk a városi és elővárosi utazások számának növekedését.
2. Átalakítjuk és újraosztjuk a budapesti közterületeket, közutakat, hogy egyre nagyobb teret kapjanak az aktív mobilitási lehetőségek.
3. Összefüggő, biztonságos, kényelmes, vonzó gyalogosforgalmi és kerékpárút-hálózatot hozunk létre, melyek versenyképes alternatívát kínálnak az egyéni motorizált közlekedésen kívül. A bringasztrádák kiemelt elemei ennek a hálózatnak.
4. Segítjük a közösségi közlekedéssel kombinált aktív és mikromobilitást.
5. Pénzügyileg is versenyképessé tesszük az aktív és mikromobilitást az árak, a feltételek (pl. a parkolási, a kölcsönzési, a használati) újraszabályozásával.
6. Megvalósítjuk az aktív és mikromobilitás teljes körű integrációját a saját (pl. BudapestGO) és a piaci alapon működő utazástervező és információs rendszerekbe.
7. Aktív szemléletformálást végzünk annak érdekében, hogy az utakon partnerként közlekedjünk együtt: oktatás és kampányok (az iskolákban és a járművezetőknek).
8. Szemléletformáló akciókat szervezünk, melyekkel népszerűsítjük az aktív és mikromobilitás előnyeit.
9. Javaslatot teszünk a hatékony szabályozásra és ellenőrzésre a biztonságosabb gépjárművek (különösen a főváros útjait használó tehergépjárművek), az elektromos rollerek és kerékpárok érdekében.
10. Olyan szervezeti rendszeren dolgozunk, amely biztosítja a fenti intézkedések hatékony végrehajtását és a létrejövő komplex szolgáltatáscsomag(ok) hatékony menedzselését, együttműködve a lakossággal, a civil szervezetekkel, a vállalkozásokkal, a kerületekkel és a kormányzati intézményekkel.

Budapest bringasztráda-hálózata 2030

A bringasztráda szélesebb útfelületekkel és biztonságosabb csomóponti átvezetésekkel gyors, közvetlen, akadálymentes, biztonságos, kényelmes kapcsolatot teremt a városközpontok, lakóterületek, munkahelyek között a korábbi kerékpárutakhoz, kerékpársávokhoz képest. A térképünkön szereplő útvonalak olyan tengelyek/folyosók, amelyek mentén a hosszabb kapcsolatok létrehozását tartjuk indokoltnak és hasznosnak, hogy azok érdemben növeljék a kerékpározás arányát a városi közlekedésben.

A most publikált aktív és mikromobilitási helyzet feltárása, a jövőkép és a bringasztrádatérkép kapcsán a budapestiek véleményét is kikérjük a fejlesztésekről.

Itt tudod elolvasni az Aktív és mikromobilitás Budapest 2030 anyagot.

A városi kerékpározás fejlesztésének koncepciója

A kerékpáros közlekedés részarányának növekedése hozzájárul a városi életminőség javulásához, a gépjárműforgalom egy részének kiváltásával csökkenhetnek a dugók, javulhat a levegő minősége, a több kerékpározással járó napi rendszeres testmozgás pedig hozzájárul az egészség megőrzéséhez. A főváros közlekedésbe integrált fejlesztések indítása a cél, amelynek eredményeképpen megvalósulhat az egyes közlekedési ágazatok optimális együttműködése. A közlekedési munkamegosztásban a kerékpár szerepe a városi rövid utazások kiváltásában, a munkába járók autóval ingázó forgalma alternatívájaként, a nagyobb utazási távolságoknál a közösségi közlekedéssel kombinálva és a B+R lehetőségek kihasználásával valósulhat meg. A kerékpárhasználat további elterjedésének fontos alapja, hogy növeljük a kerékpározás biztonságát és elfogadottságát.

Budapest korszerű kerékpárosbarát fejlesztéséhez az alábbi tervezési és fejlesztési szempontok az irányadók

• A kerékpár legyen olyan utazási alternatíva, amelyet mindenki választhat. Általános cél, hogy kerékpárral is biztonságosan eljuthassunk mindenhonnan mindenhová.
• Legyenek biztosítva a gyors, kényelmes és biztonságos kerékpározás feltételei, és legyen sűrűn elérhető biztonságos közterületi kerékpártárolás.
• Alakuljon ki kapacitív, gyors, akadálymentes kerékpározást biztosító fő hálózat, valamint a lakóterületek, intézményi területek átjárhatóságát biztosító kerékpárosbarát úthálózat.
• Valósuljon meg a kerékpár előnyben részesítése mind a forgalmi helyzetekben, mind a döntéshozatalban, mind a szabályozásban és üzemeltetésben.
• A fejlesztések során a kerékpáros-szempontrendszer is érvényesüljön valamennyi útfelújításnál, közúti beavatkozásnál és közterület-rendezésnél. A közösségi közlekedés és a gépjárműforgalom igényeivel összhangban valósuljon meg a gyalogos- és kerékpáros-forgalom igényeinek színvonalas kiszolgálása.

A célok eléréséhez kijelölt intézkedési területek

• Szemléletformálás az intézményrendszer és a felhasználók körében egyaránt (a kerékpározás általános népszerűsítésével, a közlekedésbiztonság javításával, tájékoztatással, szakmai közvélemény formálásával).
• Vonzó kerékpárosbarát környezet létrehozása (összefüggő kerékpáros-főhálózat megvalósításával, kerékpárosbarát mellékúthálózat kialakításával és területi beavatkozások végrehajtásával. A kerékpártárolás és kiegészítő szolgáltatások fejlesztésével, a kombinált közlekedés támogatásával, a közösségi kerékpárrendszer működtetésével, a kerékpáros-infrastruktúra karbantartásával, a regionális és turisztikai kapcsolatok fejlesztésével).
• Partnerség és együttműködés (szakmai és civil szervezetekkel, a kerékpározás közlekedésszervezésbe integrálásával, finanszírozási háttér kialakításával).

Szemléletformálás

Jelszó: tolerancia.

Nézd meg a kerékpározás szemléletformáló tevékenységéhez kapcsolódó tájékoztató anyaginkat:

• Bringás tudástár (gépjárművezetők számára is fontos és hasznos)

• Tipikus közlekedési szituációk és a helyes közlekedés bemutatása

• KRESZ-film a szabályos közlekedésről

• MOL Bubi szolgáltatási terület zsebtérképe a kerékpárosbarát átalakítások jelölésével (rendszeresen frissítve)

• A kerékpározás előnyeinek bemutatása

• Lakatolási útmutató a kerékpárok közterületi tárolásához

Infrastruktúra-fejlesztések

A kerékpáros közlekedés fejlesztése szempontjából alapvető fontosságú, hogy minden közterületi beavatkozást figyelembe vegyen, sőt preferálja annak szempontjait, és valósítsa meg a beavatkozás területén ehhez szükséges átalakításokat. Ezek részben fővárosi, részben kerületi, illetve magánberuházásokat jelentenek. A fejlesztések során célunk a kerékpáros közlekedés számára is a lehető legjobb megoldást megtalálni, ezért más ágazati beruházások (pl. útfelújítás, villamoshálózat-fejlesztés, P+R fejlesztés, közösségi közlekedési szolgáltatások fejlesztése, közterület-megújítás) is tartalmaznak kerékpáros-szempontú fejlesztéseket.

Az infrastruktúra-fejlesztés főbb elemei

• Kerékpárforgalmi fő hálózat fejlesztése, kapacitív és biztonságos kiépítése

• A közúthálózat kerékpárosbaráttá alakítása

• Kombinált utazások (közösségi közlekedés és a kerékpár) támogatása

• Kerékpáros szolgáltatások fejlesztése és információs felületek kialakítása

• Közbringarendszer (MOL Bubi) továbbfejlesztése

Főbb fejlesztési projektek

Budapest belső városrészeinek komplex kerékpárosbarát fejlesztése

Budapest belső városrészeinek kerékpárosbarát fejlesztése szorosan kapcsolódott a budapesti közbringarendszer, a MOL Bubi bevezetéséhez. A MOL Bubi szolgáltatási területének kerékpárosbarát kialakítása érdekében történt a belváros komplex kerékpárosbarát fejlesztése, amelynek köszönhetően a MOL Bubi szolgáltatási területén a kerékpározás, az autóforgalom és a parkolás egyaránt biztonságosabbá vált.

A projekt alapvetően egyszerű forgalomtechnikai beavatkozásai tették bringával átjárhatóbbá a várost. Ilyen a sebességcsökkentés, a forgalomcsillapítás, a csomóponti korrekciók, a konfliktuspontok kezelése, az egyirányú utcák megnyitása kétirányú kerékpározásra, közös busz- és kerékpársávok kialakítása, az előretolt és közvetett kerékpáros felállóhelyek kialakítása, a főútvonalak kerékpározhatóvá tétele, a közterületi kerékpártárolók kialakítása.

A projekt eszközeit, célrendszerét az alábbi poszterek szemléltetik:

• A belső városrész komplex kerékpárosbarát fejlesztése – Eszközök
• A belső városrész komplex kerékpárosbarát fejlesztése – Beavatkozások
• A belső városrész komplex kerékpárosbarát fejlesztése – Célkitűzések, koncepció

A projekt végrehajtása az alábbi ütemezés szerint zajlott:

MOL Bubi – kerékpáros közösségi közlekedési rendszer 

Más beruházásokba integrált kerékpáros fejlesztések

BKK-s nagyberuházásokba integrált kerékpáros fejlesztések:

• Széll Kálmán tér projekt (2016)
• Budai fonódó villamoshálózat (2016)
• 1-es villamosvonal felújítása (2015)
• 3-as villamosvonal felújítása (2015)

Integrált útfelújítási projektekben megvalósult:

• Kispest, Ady Endre u.
• Újpest, Tél utca (kerékpársáv kialakítása az útpálya újrafelosztásával) (2015)
• Csepel, Kossuth Lajos utca (kerékpársáv az útpálya újrafelosztásával) (2015)
• Kőbánya, Kőrösi Csoma Sándor út egy szakasza (2015)
• Újpest, Görgey Artúr utca (kerékpársáv) (2016)
• EU-finanszírozással megvalósult kerékpárosfőhálózat-fejlesztések: Pesti út, Bogdánfy út, Weiss Manfréd út
• Hősök tere, Kós Károly sétány–Hermina út csomópont kiskorrekciója

Más beruházók fejlesztéseibe integrált kerékpárosbarát fejlesztések:

• A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 2015 elejére elkészítette az EuroVelo 6 európai kerékpáros útvonal és a Budapest–Balaton kerékpáros útvonal budapesti szakaszainak (meglévők korszerűsítése és új szakaszok) megvalósíthatósági tanulmányát.
• A XVI. kerületi önkormányzat saját beruházásában megépült a Szilas-patak menti kerékpárút egy szakasza.
• A Várkert Bazár beruházásához kapcsolódóan az I. kerületi önkormányzat projektjében új kerékpárútszakasz épült a Rudas fürdőtől az Erzsébet híd felé.
• A X. kerületi önkormányzat saját beruházásában Bringapontot (önkiszolgáló szervizpont) hozott létre a Sibrik Miklós út–Harmat utca sarkán.
• Az Árkád bevásárlóközpont bővítéséhez kapcsolódva megvalósult az Örs vezér tere két oldalát összekötő kerékpáros átvezetés.

Nagyobb léptékű beruházások, melyekben a kerékpáros közlekedést is fejlesztettük:

• Róbert Károly körút felújítása

B+R kerékpártárolók tervezése Budapesten és környékén

Nagyobb távolságokra kiváló megoldás a közösségi közlekedés és a kerékpár kombinációja. Ezt szolgálják a metróállomásoknál és a HÉV-állomásoknál létesített (B+R) biciklitárolók is.

A B+R (bike & ride, bringázz és utazz) szolgáltatás lényege, hogy a megállóhelyeknél kialakított fedett és biztonságos tárolóhelyek segítsék az eljutást a nagy kapacitású, jellemzően kötöttpályás közösségi közlekedési vonalakhoz.

Kerékpár használatával az utazási idő csökkenthető.

Kerékpárforgalom elemzése

2014-ben a BKK összefoglaló tanulmányt készíttetett Budapest kerékpáros-forgalmáról. Az elemzésekhez városszerte 31 helyszínen hajtottuk végre a kerékpárosok számlálását, 10 helyszínen pedig kérdőíves felmérést végeztünk. A budapesti kerékpáros-forgalomról 1994-től állnak rendelkezésre adatok a Fővárosi Önkormányzat megbízásából végzett felmérésekből. Budapesten jelenleg 7 helyszínen van régebben telepített, állandó automata kerékpárforgalom-számláló. Ezekhez elérhető a napi 24 órás folyamatos adatsor is. Az Egységes Forgalmi Modell projektben 2013 novemberétől a forgalmi felmérések a gépjárműforgalom számlálásával egyidejűleg a kerékpáros-forgalmat is rendszeresen érintik.

Cél, hogy olyan adattár alapja jöjjön létre, amely felhasználható Budapest kerékpáros-forgalmának meghatározására, illetve amely hasznos információkat nyújt nemcsak a tervezők és a döntéshozók, hanem a városlakók és a szakmai szervezetek számára is a kerékpározási szokásokról.

Partnerség

Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Kerékpárosklub és a Budapesti Közlekedési Központ a fővárosi kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása érdekében. Az együttműködés rendszeres szakmai konzultációt jelent többek között a kerékpáros fejlesztéssel kapcsolatos programokról, koncepciókról és projektekről. Együttműködnek továbbá a MOL Bubi, a B+R parkolók és más közterületi kerékpárparkolók fejlesztését célzó intézkedések előkészítésében, illetve a budapesti kerékpározás népszerűsítésében, továbbá oktatási kampányok-programok kidolgozásában és szervezésében, valamint az ezekhez kapcsolódó kiadványok tervezésében és készítésében. A partnerség együttműködést jelent a beruházásokat előkészítő különböző vizsgálatokban, például a forgalomszámlálásokban, baleseti elemzésekben, lakossági felmérésekben és a közvélemény-kutatásokban is.

A BKK elnyerte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Kerékpáros Magyarország Szövetség pályázatán a „Kerékpárosbarát munkahely 2015” és „Kerékpárosbarát munkahely 2016” címet.

A Fővárosi Önkormányzat közlekedésszervezőjeként a BKK nagy hangsúlyt helyez a nemzetközi együttműködésekre, aktív szerepet vállal különböző K+F projektekben. Közülük több is érinti a kerékpáros közlekedést, vizsgálja és elemzi azt. Ezek az alábbiak:

• Cities-4-People – A Fővárosi Önkormányzat, a Budapesti Közlekedési Központ és a Közlekedéstudományi Intézet partnerekként vesznek részt a 2017-ben indult 3 éves, Európai Unió Horizont 2020 keretprogramja által finanszírozott Cities-4-People (Városok az emberekért) című kutatás-fejlesztési-innovációs projektben. A projekt célja, hogy közösségi tervezéssel emberközpontú közlekedési fejlesztéseket támogasson a városi közlekedésben érintett szereplők (pl. lakosság, szállítmányozók) igényeinek figyelembevételével. A projekt 5 európai város (Trikala, Hamburg, Oxford, Isztambul – Üsküdar és Budapest) helyi, kerületi (neighbourhood) szintű közlekedéssel kapcsolatos kihívását szeretné megoldani tesztbeavatkozások tervezésével, megvalósításával és értékelésével. A projekt budapesti célterülete a Duna-part budai szakasza a Margit híd és Műegyetem rakpart között.

• Catch MR (lezárult) – A projekt feladata volt az európai nagyvárosok és régióik területén a fenntartható közlekedési megoldások keresése, a forgalom csillapítása a mobilitás csökkentése nélkül, a környezetbarát közlekedés különböző megközelítési módjainak összegyűjtése, illetve innovatív megoldások kidolgozása. Az összegyűjtött jó gyakorlatokat és tanulságokat a projektben részt vevők európai tapasztalatcserén vitatták meg. Magyar részről Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala vett részt a 2012 végén zárult projektben. Feladata a 2-es számú tematikus blokk szakmai képviselete volt, azaz a közösségi közlekedés használatának ösztönzése, különös tekintettel az intermodalitás és a P+R témakörökre.
• STARS Europe (Sustainable Travel Accreditation and Recognition for Schools) ( lezárult) – A szemléletformáló program célja, hogy az általános és középiskolákban arra ösztönözze a diákokat, tanárokat, szülőket, hogy az iskolába járáshoz az autó használata helyett aktív és fenntartható közlekedési módokat válasszanak, elsősorban a kerékpározást, a gyaloglást. Ugyan a projekt csak 2 tanévet finanszírozott, a STARS 2015 szeptemberében a 3. tanévet is elkezdte köszönhetően az évről évre növekvő számú lelkes iskolai közösségeknek (diákok, pedagógusok, szülők). A projekt EU-s finanszírozási időszaka 2016. márciusban lezárult, de a budapesti partnerek a kedvező tapasztalatok alapján az elmúlt egy évben már a folytatás lehetőségeinek megteremtésén dolgoztak, amelynek eredménye a BKK és a Magyar Kerékpárosklub között létrejött együttműködési megállapodás. Ennek nyomán STARS–Uniqa program néven további legalább 2 tanéven keresztül folytatódik, és a programot Magyarország egész területére kiterjesztik.
• Kapcsolódó hírek:

Idén huszonnégy iskolával működik együtt a BKK a STARS projektben

A fenntartható közlekedés népszerűsítése mindannyiunk felelőssége

STARS projekt díjátadó és workshop

STARS

• FLOW (Furthering Less Congestion by Creating Opportunities For More Walking and Cycling) (lezárult) – A projekt nyitó konzorciumi találkozójának Budapest adott otthont 2015 júniusában. A FLOW projektben hat európai ország résztvevői arra keresik a választ, hogy a kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztése milyen hatású a közúti torlódásokra. A projekt célja, hogy felhívja a figyelmet az aktív közlekedési módok használatára, melyek hatásosan csökkentik a városi torlódások kialakulását, valamint hogy a kerékpáros és gyalogos közlekedést a többi közlekedési móddal azonos szinten szükséges figyelembe venni és kezelni. Miközben nyilvánvaló, hogy minél többen választják a városi közlekedésben autózás helyett a gyaloglást és a kerékpározást, annál kisebb lesz a közúti torlódások mértéke, mégsem áll rendelkezésre olyan általános módszertan, amely ezt a kapcsolatot számszerűen kimutatná és mérné. Ennek a hiányosságnak a pótlása a célja a FLOW projektben az Egységes Forgalmi Modell kerékpáros-fejlesztésének, valamint a MOL Bubi közbringa rendszernek a modellbe integrálása.

Üzemeltetés, hibabejelentés

Kerékpárszállítás

Szakmai és jogi háttér

Stratégiák, koncepciók

• Budapest 2030 Hosszú távú városfejlesztési koncepció (Budapest Főváros Önkormányzata, 2013)
• Budapesti Mobilitási Terv 

Jogi háttér

• 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről
  8. § (1a) A közutak tervezése, fejlesztése során úgy kell eljárni, hogy a biztonságos közlekedési feltételek valamennyi, a közúton közlekedni jogosult számára biztosítottak legyenek.
  12. § (6) A közúti forgalmi rend kialakításánál különös figyelmet kell fordítani (…) a gyalogos- és kerékpáros-forgalom biztonságára (…).
• 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről
  4. § (1) Az utak forgalmát úgy kell szabályozni (a forgalmi rendet úgy kell kialakítani), hogy a közlekedés résztvevői biztonságosan, gyorsan és zavartalanul közlekedhessenek.
  4. § (4) A forgalomszabályozás során kiemelt figyelmet kell fordítani
   a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedésére.
• 1486/2014. (VIII. 28.) Korm. határozat a Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégiáról
• 1968. évi Közúti Közlekedési Egyezmény (Bécsi Egyezmény, Convention on road traffic)
  I. fejezet 7.3 cikkely: „Drivers shall show extra care in relation to the most vulnerable road-users, such as pedestrians and cyclists and in particular children, elderly persons and the disabled.”
  „A járművezetőknek kiemelt figyelmet és gondosságot kell szentelniük a legsebezhetőbb közlekedők iránt (gyalogosok, kerékpárosok, de mindenekelőtt a gyerekek, idősek és a fogyatékkal élők).”

Műszaki előírások

• Útügyi Műszaki Előírás
  e-ÚT 03.04.13: 2019 Kerékpározható közutak tervezése

Tervezési útmutató

• e-ÚT 03.04.12 (25. TÚ): Kerékpárforgalmi létesítmények tervezési útmutatója