A főváros 2030-ig szóló közúthálózati tervét 2023 márciusában, a Közlekedésbiztonsági stratégiával egy időben, annak mellékleteként fogadta el a Fővárosi Közgyűlés. A terv összesen 13 kategóriába, a sétálóutcáktól a az autópálya-bevezetőkig osztályozza a főváros közúthálózatát az egyes útszakaszokat gépjárműforgalmi hálózati és közterületi szerepe szerint.
A gépjárműforgalmi szerepet elsősorban az határozza meg, hogy az adott útszakasz célja a helyi forgalom, vagy a tranzitforgalom kiszolgálása. Minél inkább a helyi forgalom áll a fókuszban, annál kevesebb átmenő forgalom engedélyezett. Ez alapján beszélhetünk:
- lokális,
- városrészi,
- városi,
- és agglomerációs jelentőségű útszakaszokról.
Ez alapján könnyen belátható, hogy Budapesten belül az autópálya-bevezető utak rendelkeznek a legnagyobb, míg a sétálóutcák a legkisebb tranzitszereppel. Az egyes útkategóriákhoz a hálózati tervben becsült forgalomnagyság alapján lehet meghatározni az elvárt haladási sebességét és sávszélességeket, valamint azt, hogy hol és mely közlekedési módok élveznek prioritást.
A közterületi szerepet ezzel szemben a gépjárművek közlekedésen túlmutató funkciók jelenléte, így
- az aktív közlekedési módok (gyaloglás, kerékpározás, mikromobilitás),
- a helyi üzletek, munkahelyek, vendéglátási funkciók;
- a zöldfelületek, játszóterek, a városi élet köztereinek elvárt mennyisége és minősége határozza meg.
- Az ábrán a bal felső sarokban helyezkednek el az autópálya-bevezető szakaszok, amelyek kizárólagos célja a gépjárműforgalom kiszolgálása, és semmilyen egyéb közterületi funkcióval nem rendelkeznek.
- A szintén a legfelső sorban szereplő térségi jelentőségű utak szintén országos, illetve agglomerációs közlekedési kapcsolatokat biztosítanak, de ezek esetében már – helyszíntől függő mértékben – számolnunk kell a közterületi funkciók megjelenésével is (gyalogátkelőhelyek, a városi szövethez kapcsolódó gyalogos és kerékpáros felületek).
- A városi főutak csoportjába tartoznak azok a főutak, ahol a közterületi szerep csekély, a forgalomnagysághoz képest alárendelt szerepben található.
- Városközponti főutak esetében a közterületi funkció összevethető a közlekedési szereppel, tehát egyfajta egyensúlyra kell törekednünk, szem előtt tartva a kiemelt közlekedési szerepet a városi és élhetőségi funkciókat is.
A Budapest belvárosában található emblematikus főutak esetében bár jelentős hálózati szerepről beszélhetünk, a kiemelt közterületi (turisztikai, műemlékvédelmi / világörökségi, kulturális stb.) funkció miatt a közterületi igényeket priorizáló kialakításokra van szükségünk.
A gyűjtőutak kategóriája igen heterogén, mivel ezek kialakítását nagyon meghatározza a környezetük, azonban általánosan elmondható, hogy a helyi utcák forgalmát gyűjtik össze és vezetik rá a városi főutakra. Több gyűjtőúton jellemző a közösségi közlekedési hálózat jelenléte, mely hálózati szerepükből adódik. A lakott területeken kívüli bekötőutak esetében minimális közterületi (gyalogos) funkció jelentkezik, míg a kerületi gyűjtőutak esetében érzékeny egyensúlyt kell találnunk a lakófunkció védelmével, a közösségi közlekedés biztosításával és az átmenő forgalom korlátozásával. A kerületközponti utcák azok a kis forgalmú, jelentős közterületi használatú utcák, amelyek egy-egy városi alközpont főutcáiként működnek (üzletek, kávézók, intézmények helyszínei).
A helyi utcák között a környezet funkciói alapján megkülönböztetünk a lakófunkciótól mentes területeken ipari utcákat, a lakózónákra jellemző lakóutcákat, valamint olyan kiemelt közterületeket, ahol a gépjárművek csak célforgalomban jelennek meg.
A gépjárműforgalomtól mentes utcák esetében megkülönböztetjük azokat az utcákat, ahol mikromobilitási eszközökkel szabad közlekedni, valamint a klasszikus sétálóutcákat, ahol a kiszolgáló, kommunális és elsőbbségi gépjárművek jelenhetnek meg.
A fenti mátrixban az elmozdulás stratégiai céloknak megfelelő iránya a balról jobbra történő „humanizálás”, amely a „nem közlekedési” funkcióknak és a fenntartható közlekedésnek nemcsak több teret ad, de ideális esetben magasabb építészeti, városképi minőséget is létrehoz. Elmozdulás nem csak a soron belül lehet azonban, hanem a sorok között is.
Ismerd meg a főváros 2023-as, és 2030-ra kitűzött közúthálózati tervét, valamint a tervezett forgalomcsillapított zónák térképét.
További részletekért látogass el a fővárosi Közlekedésbiztonsági stratégia oldalára is!
