Közlekedésbiztonsági stratégia

Tartalmak az oldalon: Helyzetértékelés ► Jövőkép ► A közlekedésbiztonságot befolyásoló tényezők ► Intézkedési javaslatok ► Elolvasom a teljes közlekedésbiztonsági stratégiát 

Budapest közlekedésbiztonsága közös ügyünk, mindannyiunk együttműködésére szükség van ahhoz, hogy elérhessük céljainkat. Ha szeretnéd megismerni a stratégiát, nézd végig a videót, görgesd végig rövid összefoglalónkat, vagy mélyedj el a részletekben az oldal alján letölthető teljes dokumentumban!

Miért foglalkozunk egyáltalán a közúti közlekedés biztonságával?

Az elmúlt 10 évben közel 500 honfitársunk halt meg Budapest útjain. Az áldozatok több mint fele a legvédtelenebb – úthasználók közül került ki, közülük sokan idősek vagy gyerekek, gyalog, vagy kerékpárral közlekedők. A sérüléssel járó esetek 90%-át járművezetők okozzák. Az okozott sérülések és halálesetek szinte kivétel nélkül megelőzhetők lennének szabálykövető, körültekintő és előzékeny közlekedési magatartással, korszerű járműparkkal, közterületeink, utazási szokásaink átalakításával.

Az alábbi ábrán a 2004-2021 közötti, személyi sérüléssel járó, Budapesten történt közlekedési események számát mutatjuk be. Jól látható, hogy 2010 óta a fővárosi gépjárműforgalom növekedésével sajnálatos módon a sérülések száma is folyamatosan növekedő tendenciát mutat.

Személyi sérüléses kimenetelű közúti közlekedési események száma Budapesten 2004-2021. között (darab)

Európai összevetésben Budapesten a közúti közlekedés veszélyesebb, mint a hasonló méretű nagyvárosokban: a magyar fővárosban arányaiban ötször annyian halnak meg a közlekedésben, mint Bécsben, és tizennyolcszor annyian, mint Oslóban.

A közúti közlekedés halálos áldozatainak száma Európa nagyvárosaiban 2019-ben, 100.000 lakosra vetítve

Milyen Budapestet szeretnénk?  – Jövőkép és célok a biztonságosabb közlekedésért

Célunk, hogy Budapesten

• 2030-ig 50%-kal,
• 2050-re pedig nullára csökkenjen a közúti közlekedés halálos áldozatainak száma.

A cél eléréséhez a Vision Zero megközelítését használjuk fel. Ennek a skandináv kezdeményezésnek a célja az, hogy nullára csökkentse a közlekedés közben bekövetkező súlyos vagy halálos sérülések számát. A program fő üzenete, hogy az emberek hibáznak. Ezért azzal érvel, hogy az intézkedéseket több szinten kell ötvözni, így megelőzve, hogy a hibák miatt emberek haljanak meg. 

Ennek érdekében 

• már a tervezéskor figyelembe veszük az emberi hibázás lehetőségét,
• megosztjuk a felelősséget a közlekedők és tervezők között,
• fejlesztésre ösztönözzük a közlekedési szektort.

Milyen tényezők befolyásolják a közlekedésbiztonságot? - emberek, járművek, infrastruktúra és intézmények

Akkor lehet csökkenteni a közlekedés veszélyeit, ha a legfontosabb szereplők: az emberek, a járművek, az infrastruktúra és az intézményrendszer is szorosan együttműködnek.

Az emberek szerepe a közlekedésbiztonságban

Az élhető, biztonságos és egészséges város egyik alapfeltétele, hogy az emberek együttműködnek egymással – függetlenül attól, hogy épp milyen közlekedési módot használnak. Egy ilyen városban a közlekedők ismerik és betartják az egyes közlekedési módokra és eszközökre vonatkozó szabályokat.

Az együttműködés és a szabálykövetés azonban sehol nem alakul ki automatikusan, hanem csak akkor, ha a közlekedők 

• az oktatás révén ismerik a szabályokat, 
• a szemléletformálásnak köszönhetően tetteik és azok következményeinek tudatában vannak,
• és betartják a szabályokat. Erre ösztönzi őket, ha a szabályok megsértése esetén magas a lebukási arány, azaz, ha gyakori a rendőri ellenőrzés, és ha nagy lefedettségű kamera- és sebességmérő-rendszerek működnek. 

A járművek szerepe a közlekedésbiztonságban

A közlekedésbiztonság javításához elengedhetetlen, hogy a járművek rendszeres megfelelőségi ellenőrzésen vegyenek részt, aktív – azaz a balesetek megelőzését szolgáló –, és passzív – azaz a balesetek következményeinek mérséklését szolgáló – biztonsági elemekkel legyenek felszerelve. 

A közlekedésbiztonsággal kapcsolatban is érdemes kiemelni, hogy a budapesti és Pest vármegyei járműpark egyre növekszik. 10 év alatt a fővárosban 25%-kal, míg a környező vármegyében 45%-kal növekedett a személygépjárművek száma. 

Ugyan a 2022-től újonnan forgalomba helyezett járművek az Európai Unió előírásai alapján a korábbiaknál több biztonsági felszereltséggel is rendelkeznek (intelligens sebességasszisztens, tolatóradar, vészfékjelzés és feketedoboz), a magyar járműpark átlagéletkora folyamatosan növekszik, így az újítások a hazai utakon csak hosszú átfutással jelenhetnek meg. Különösen fontos kérdés ez a nagyméretű gépjárművek esetében, amelyeken utólag elhelyezett aktív/passzív eszközökkel (pl. holttérfigyelő tükör) különösen a legvédtelenebb úthasználók veszélyei jelentősen csökkenthetők. Emellett az egyre népszerűbb, újfajta mikromobilitási eszközök (pl. elektromos rollerek) használatának kormányzati szabályozására is szükség lenne.  

Az infrastruktúra szerepe a közlekedésbiztonságban

A statisztikai mutatók alapján városi környezetben is egyértelmű összefüggés van a gépjárműforgalom sebessége,nagysága, és a közlekedési események következményei, számossága között.

A forgalom nagyságát és sebességét alapjaiban befolyásolja az infrastruktúra kialakítása. Komoly kockázatot és veszélyt jelent a közlekedők közötti jelentős sebességkülönbség: egy gyalogos elütése esetén radikálisan csökken a túlélés esélye a gépjármű sebességének növekedésével. 

Az elsőbbségadási viszonyok rendszerének észlelhetőségének, egyértelműségének és felismerhetőségének hiánya is komoly veszélyeket rejt magában, fontos, hogy minden közlekedő biztonsággal és magabiztosan tudja használni a csomópontokat. Az utcák és utak kialakítása a kihelyezett tábláknál is erősebben üzen a közlekedőknek, hogy milyen módon használják az adott szakaszt. A sávszélesség, az anyaghasználat, ívsugarak mérete maguk is sugallják a megfelelő sebességet, az elsőbbségi viszonyokat. 

A legvédtelenebb úthasználók védelme érdekében fontos, hogy megduplázzuk a 30-as zónával vagy lakó-pihenő övezettel védett lakóterületek nagyságát. Elsősorban ott van erre szükség, ahol kiemelten számítani kell a jelentősebb gyalogos és kerékpáros forgalomra, gyerekekre és lassabban közlekedő idősebb emberekre, mint például óvodák, iskolák, kórházak környékén vagy lakóövezetekben. A zónák kijelölése azonban csak az első lépés, mivel az utak kialakítását fokozatosan a megengedett sebességkorlátozáshoz kell igazítani és kiemelt figyelmet kell fordítani az ellenőrzésre is.

Az intézményrendszer szerepe a közlekedésbiztonságban

A stratégia csak megfelelő szervezeti háttér segítségével valósítható meg, melynek lépései:  

• legyen egyértelmű felelőse minden közlekedésbiztonsághoz kapcsolódó feladatnak,
• álljanak rendelkezésre minőségi adatok, és 
• széleskörű együttműködés legyen az érintett szereplők – a kormányzat, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a Fővárosi Önkormányzat és intézményei, a kerületi önkormányzatok, a szakmai és a civil szervezetek, valamint a piaci szereplők – között. 

Milyen intézkedésekkel érhetjük el céljainkat? - intézkedési javaslatok

Tudatos, figyelmes és szabálykövető közlekedők

Célul tűzzük ki, hogy évente 50.000 gyerek és fiatal kapjon célzott közlekedésbiztonsági oktatást. Szemléletformáló kampányokat indítunk a felnőttek és gyerekek számára a közlekedésbiztonság javítása, a közlekedési veszélyek csökkentése érdekében. 

Célunk, hogy véget vessünk a gyorshajtásnak Budapesten, ezért 200 edukációs és 100 szankcionáló sebességmérőből (traffibox) álló hálózat kiépítését kezdeményezzük. 
 

Biztonságos járművek

Szabályozzuk a megosztott mikromobilitási szolgáltatásokat, többek között távveezérelt fedélzeti sebességkorlátozás előírásával. A járműbeszerzések során csak a megfelelő biztonsági felszereléssel ellátott autóbuszokat, trolibuszokat és tehergépjárműveket szerzik be a fővárosi cégek, a korábban beszerzett járműveket pedig utólag felszereljük ezekkel a biztonsági eszközökkel. Szabályozzuk továbbá a nehézgépjárművek városon belüli közlekedését is. Támogatjuk az EU-s szinten kötelező aktív és passzív biztonsági rendszerek elterjedését.

Biztonságos infrastruktúra

Kiemelten foglalkozunk a közlekedési csomópontokkal és a kereszteződések, utak és utcák városi szerepének megfelelő, önmagát magyarázó kialakításával, valamint a megbocsátó környezet megteremtésével. 

Biztonságos kereszteződések, önmagát magyarázó utcák és utak, megbocsátó környezet 

Biztosítjuk, hogy mostantól csak önmagukat magyarázó utcák és utak épüljenek, és megbocsátó környezet alakuljon ki Budapesten, ezzel javítva a szabálykövetést, és enyhítve a közlekedők hibáinak következményeit. Ehhez közúti biztonsági auditot végzünk minden új beruházás, felújítás és a legkritikusabb szakaszok esetében, illetve közútkezelőként csak ilyenekhez adunk engedélyt. Saját beruházás esetén független auditálást végeztetünk. A budapesti kereszteződések biztonságát kiemeléssel, jelzőlámpákkal, gyalogátkelőhelyek létesítésével javítjuk. 

Hatékony gyorsforgalmi és tranzitutakat jelölünk ki 

Minden közlekedési mód számára átjárhatóvá és hatékonnyá tesszük Budapest belterületén a gyorsforgalmi és térségi úthálózatot (pl. adaptív zöldhullám), ahol szükséges pótoljuk a hiányokat (pl. külső harántirányú utakat). Adaptív forgalomirányítás kialakításával egyensúlyt teremtünk a forgalmi igények és a város közúti kapacitása között, a különböző mobilitási módok hatékonyságának figyelembe vételével.

Biztonságos főutak 

Azon dolgozunk, hogy biztonságos, tiszta és élhető főutakat hozzunk létre, ahol az autóforgalom mellett a közösségi közlekedés, a gyaloglás, a kerékpározás és a városi élet is kellő teret kap. A belvárosi főutakat emblematikus tengelyekké alakító projekteket készítünk elő.

Helyi léptékű gyűjtőutak 

Kiszámítható, biztonságos gyűjtőutakat alakítunk ki, ahol közösségiközlekedés-barát eszközökkel korlátozzuk a nem kívánt átmenő autóforgalmat , szabályozzuk a parkolást és már itt is figyelembe vesszük az egészséges utcák alapelveit.

Védett helyi utcák 

Megduplázzuk a védett lakóterületek (30km/órás és lakó-pihenő övezet) területét és kezdeményezzük azok megfelelő kialakítását. Átmenőforgalom-mentes és csökkentett sebességű lakóutcákat hozunk létre. 

Támogató intézkedések

A BKK javaslatot tesz a hatáskörén kívül eső, de a közlekedésbiztonságot alapjaiban meghatározó szabályozások (KRESZ, Útügyi Műszaki Előírás) felülvizsgálatára. Együttműködünk minden civil, szakmai és kormányzati szervezettel – különösen a rendőrséggel –, valamint a kerületekkel a stratégia megvalósítása érdekében.   

Megismernéd a teljes stratégiát?

A Budapesti Közlekedési Központ közlekedésbiztonsági stratégiáját teljes egészében is elolvashatod, ehhez koppints ide.