Közlekedésbiztonsági stratégia

Tartalmak az oldalon: Helyzetértékelés ► Jövőkép A közlekedésbiztonságot befolyásoló tényezők Intézkedési javaslatok Elolvasom a teljes közlekedésbiztonsági stratégiát 

 

Budapest közlekedésbiztonsága közös ügyünk, mindannyiunk együttműködésére szükség van ahhoz, hogy elérhessük céljainkat. Ha szeretnéd megismerni a stratégiát, nézd végig a videót, görgesd végig rövid összefoglalónkat, vagy mélyedj el a részletekben az oldal alján letölthető teljes dokumentumban!

 

 

 

 

Miért foglalkozunk egyáltalán a közúti közlekedés biztonságával?

 

Az elmúlt 10 évben közel 500 honfitársunk halt meg Budapest útjain. Az áldozatok több mint fele a legvédtelenebb – úthasználók közül került ki, közülük sokan idősek vagy gyerekek, gyalog, vagy kerékpárral közlekedők. A sérüléssel járó esetek 90%-át járművezetők okozzák. Az okozott sérülések és halálesetek szinte kivétel nélkül megelőzhetők lennének szabálykövető, körültekintő és előzékeny közlekedési magatartással, korszerű járműparkkal, közterületeink, utazási szokásaink átalakításával.

471 személy halt meg a budapesti közutakon 2011–2021 között

Az alábbi ábrán a 2004-2021 közötti, személyi sérüléssel járó, Budapesten történt közlekedési események számát mutatjuk be. Jól látható, hogy 2010 óta a fővárosi gépjárműforgalom növekedésével sajnálatos módon a sérülések száma is folyamatosan növekedő tendenciát mutat.

 

Személyi sérüléses kimenetelű közúti közlekedési események száma Budapesten 2004-2021. között (darab)

forrás: BKK, a KSH adatai alapján

 

Európai összevetésben Budapesten a közúti közlekedés veszélyesebb, mint a hasonló méretű nagyvárosokban: a magyar fővárosban arányaiban ötször annyian halnak meg a közlekedésben, mint Bécsben, és tizennyolcszor annyian, mint Oslóban.

 

A közúti közlekedés halálos áldozatainak száma Európa nagyvárosaiban 2019-ben, 100.000 lakosra vetítve

forrás: BKK

 

Milyen Budapestet szeretnénk?  – Jövőkép és célok a biztonságosabb közlekedésért

 

Célunk, hogy Budapesten

  • 2030-ig 50%-kal,
  • 2050-re pedig nullára csökkenjen a közúti közlekedés halálos áldozatainak száma.
1 000 életet menthetünk meg ezzel 2050-ig

 

A cél eléréséhez a Vision Zero megközelítését használjuk fel. Ennek a skandináv kezdeményezésnek a célja az, hogy nullára csökkentse a közlekedés közben bekövetkező súlyos vagy halálos sérülések számát. A program fő üzenete, hogy az emberek hibáznak. Ezért azzal érvel, hogy az intézkedéseket több szinten kell ötvözni, így megelőzve, hogy a hibák miatt emberek haljanak meg. 

Ennek érdekében 

  • már a tervezéskor figyelembe veszük az emberi hibázás lehetőségét,
  • megosztjuk a felelősséget a közlekedők és tervezők között,
  • fejlesztésre ösztönözzük a közlekedési szektort.

 

HAGYOMÁNYOS MEGKÖZELÍTÉS




 
VISION ZERO
A halálesetek elkerülhetetlenek A halálesetek megelőzhetők
Tökéletes emberi viselkedéssel számol Számol az emberi hibával
Balesetek megelőzése Halálos, súlyos kimenetel megelőzése
Egyéni felelősség Rendszerszintű gondolkodás
Megmenteni az életet drága Megmenteni az életeket nem drága

 

 

Milyen tényezők befolyásolják a közlekedésbiztonságot? - emberek, járművek, infrastruktúra és intézmények

 

Akkor lehet csökkenteni a közlekedés veszélyeit, ha a legfontosabb szereplők: az emberek, a járművek, az infrastruktúra és az intézményrendszer is szorosan együttműködnek.

 

trolibusz előtt a zebrán áthaladó gyalogosok

 

Az emberek szerepe a közlekedésbiztonságban

Az élhető, biztonságos és egészséges város egyik alapfeltétele, hogy az emberek együttműködnek egymással – függetlenül attól, hogy épp milyen közlekedési módot használnak. Egy ilyen városban a közlekedők ismerik és betartják az egyes közlekedési módokra és eszközökre vonatkozó szabályokat.

Az együttműködés és a szabálykövetés azonban sehol nem alakul ki automatikusan, hanem csak akkor, ha a közlekedők 

  • az oktatás révén ismerik a szabályokat, 
  • a szemléletformálásnak köszönhetően tetteik és azok következményeinek tudatában vannak,
  • és betartják a szabályokat. Erre ösztönzi őket, ha a szabályok megsértése esetén magas a lebukási arány, azaz, ha gyakori a rendőri ellenőrzés, és ha nagy lefedettségű kamera- és sebességmérő-rendszerek működnek. 

 

A járművek szerepe a közlekedésbiztonságban

A közlekedésbiztonság javításához elengedhetetlen, hogy a járművek rendszeres megfelelőségi ellenőrzésen vegyenek részt, aktív – azaz a balesetek megelőzését szolgáló –, és passzív – azaz a balesetek következményeinek mérséklését szolgáló – biztonsági elemekkel legyenek felszerelve. 

A közlekedésbiztonsággal kapcsolatban is érdemes kiemelni, hogy a budapesti és Pest vármegyei járműpark egyre növekszik. 10 év alatt a fővárosban 25%-kal, míg a környező vármegyében 45%-kal növekedett a személygépjárművek száma. 

 

torlódás Budapesten
fotó: MTI

 

Ugyan a 2022-től újonnan forgalomba helyezett járművek az Európai Unió előírásai alapján a korábbiaknál több biztonsági felszereltséggel is rendelkeznek (intelligens sebességasszisztens, tolatóradar, vészfékjelzés és feketedoboz), a magyar járműpark átlagéletkora folyamatosan növekszik, így az újítások a hazai utakon csak hosszú átfutással jelenhetnek meg. Különösen fontos kérdés ez a nagyméretű gépjárművek esetében, amelyeken utólag elhelyezett aktív/passzív eszközökkel (pl. holttérfigyelő tükör) különösen a legvédtelenebb úthasználók veszélyei jelentősen csökkenthetők. Emellett az egyre népszerűbb, újfajta mikromobilitási eszközök (pl. elektromos rollerek) használatának kormányzati szabályozására is szükség lenne.  

 

Az infrastruktúra szerepe a közlekedésbiztonságban

A statisztikai mutatók alapján városi környezetben is egyértelmű összefüggés van a gépjárműforgalom sebessége,nagysága, és a közlekedési események következményei, számossága között.

A forgalom nagyságát és sebességét alapjaiban befolyásolja az infrastruktúra kialakítása. Komoly kockázatot és veszélyt jelent a közlekedők közötti jelentős sebességkülönbség: egy gyalogos elütése esetén radikálisan csökken a túlélés esélye a gépjármű sebességének növekedésével. 

 

 

Az elsőbbségadási viszonyok rendszerének észlelhetőségének, egyértelműségének és felismerhetőségének hiánya is komoly veszélyeket rejt magában, fontos, hogy minden közlekedő biztonsággal és magabiztosan tudja használni a csomópontokat. Az utcák és utak kialakítása a kihelyezett tábláknál is erősebben üzen a közlekedőknek, hogy milyen módon használják az adott szakaszt. A sávszélesség, az anyaghasználat, ívsugarak mérete maguk is sugallják a megfelelő sebességet, az elsőbbségi viszonyokat. 

A legvédtelenebb úthasználók védelme érdekében fontos, hogy megduplázzuk a 30-as zónával vagy lakó-pihenő övezettel védett lakóterületek nagyságát. Elsősorban ott van erre szükség, ahol kiemelten számítani kell a jelentősebb gyalogos és kerékpáros forgalomra, gyerekekre és lassabban közlekedő idősebb emberekre, mint például óvodák, iskolák, kórházak környékén vagy lakóövezetekben. A zónák kijelölése azonban csak az első lépés, mivel az utak kialakítását fokozatosan a megengedett sebességkorlátozáshoz kell igazítani és kiemelt figyelmet kell fordítani az ellenőrzésre is.

 

2030-ig javasolt 30 kilométer/órás sebességkorlátás alá eső és lakó-pihenő övezettel védett területek

 

Az intézményrendszer szerepe a közlekedésbiztonságban

A stratégia csak megfelelő szervezeti háttér segítségével valósítható meg, melynek lépései:  

  • legyen egyértelmű felelőse minden közlekedésbiztonsághoz kapcsolódó feladatnak,
  • álljanak rendelkezésre minőségi adatok, és 
  • széleskörű együttműködés legyen az érintett szereplők – a kormányzat, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a Fővárosi Önkormányzat és intézményei, a kerületi önkormányzatok, a szakmai és a civil szervezetek, valamint a piaci szereplők – között. 

 

a Budapesti Közlekedési Központ székháza

 

 

Milyen intézkedésekkel érhetjük el céljainkat? - intézkedési javaslatok

 

Tudatos, figyelmes és szabálykövető közlekedők

Célul tűzzük ki, hogy évente 50.000 gyerek és fiatal kapjon célzott közlekedésbiztonsági oktatást. Szemléletformáló kampányokat indítunk a felnőttek és gyerekek számára a közlekedésbiztonság javítása, a közlekedési veszélyek csökkentése érdekében. 

Célunk, hogy véget vessünk a gyorshajtásnak Budapesten, ezért 200 edukációs és 100 szankcionáló sebességmérőből (traffibox) álló hálózat kiépítését kezdeményezzük. 
 

Biztonságos járművek

Szabályozzuk a megosztott mikromobilitási szolgáltatásokat, többek között távveezérelt fedélzeti sebességkorlátozás előírásával. A járműbeszerzések során csak a megfelelő biztonsági felszereléssel ellátott autóbuszokat, trolibuszokat és tehergépjárműveket szerzik be a fővárosi cégek, a korábban beszerzett járműveket pedig utólag felszereljük ezekkel a biztonsági eszközökkel. Szabályozzuk továbbá a nehézgépjárművek városon belüli közlekedését is. Támogatjuk az EU-s szinten kötelező aktív és passzív biztonsági rendszerek elterjedését.

 

Biztonságos infrastruktúra

Kiemelten foglalkozunk a közlekedési csomópontokkal és a kereszteződések, utak és utcák városi szerepének megfelelő, önmagát magyarázó kialakításával, valamint a megbocsátó környezet megteremtésével. 

 

Biztonságos kereszteződések, önmagát magyarázó utcák és utak, megbocsátó környezet 

Biztosítjuk, hogy mostantól csak önmagukat magyarázó utcák és utak épüljenek, és megbocsátó környezet alakuljon ki Budapesten, ezzel javítva a szabálykövetést, és enyhítve a közlekedők hibáinak következményeit. Ehhez közúti biztonsági auditot végzünk minden új beruházás, felújítás és a legkritikusabb szakaszok esetében, illetve közútkezelőként csak ilyenekhez adunk engedélyt. Saját beruházás esetén független auditálást végeztetünk. A budapesti kereszteződések biztonságát kiemeléssel, jelzőlámpákkal, gyalogátkelőhelyek létesítésével javítjuk. 

 

Népszínház utca – Kiss József utca kereszteződés

 

Hatékony gyorsforgalmi és tranzitutakat jelölünk ki 

Minden közlekedési mód számára átjárhatóvá és hatékonnyá tesszük Budapest belterületén a gyorsforgalmi és térségi úthálózatot (pl. adaptív zöldhullám), ahol szükséges pótoljuk a hiányokat (pl. külső harántirányú utakat). Adaptív forgalomirányítás kialakításával egyensúlyt teremtünk a forgalmi igények és a város közúti kapacitása között, a különböző mobilitási módok hatékonyságának figyelembe vételével.

 

Biztonságos főutak 

Azon dolgozunk, hogy biztonságos, tiszta és élhető főutakat hozzunk létre, ahol az autóforgalom mellett a közösségi közlekedés, a gyaloglás, a kerékpározás és a városi élet is kellő teret kap. A belvárosi főutakat emblematikus tengelyekké alakító projekteket készítünk elő.

 

biciklis az újbudai Október huszonharmadik utcában

 

Helyi léptékű gyűjtőutak 

Kiszámítható, biztonságos gyűjtőutakat alakítunk ki, ahol közösségiközlekedés-barát eszközökkel korlátozzuk a nem kívánt átmenő autóforgalmat , szabályozzuk a parkolást és már itt is figyelembe vesszük az egészséges utcák alapelveit.

 

Védett helyi utcák 

Megduplázzuk a védett lakóterületek (30km/órás és lakó-pihenő övezet) területét és kezdeményezzük azok megfelelő kialakítását. Átmenőforgalom-mentes és csökkentett sebességű lakóutcákat hozunk létre. 

 

Támogató intézkedések

A BKK javaslatot tesz a hatáskörén kívül eső, de a közlekedésbiztonságot alapjaiban meghatározó szabályozások (KRESZ, Útügyi Műszaki Előírás) felülvizsgálatára. Együttműködünk minden civil, szakmai és kormányzati szervezettel – különösen a rendőrséggel –, valamint a kerületekkel a stratégia megvalósítása érdekében.   

 

 

Megismernéd a teljes stratégiát?

A Budapesti Közlekedési Központ közlekedésbiztonsági stratégiáját teljes egészében is elolvashatod, ehhez koppints ide.

Letölthető dokumentumok(1)

Közlekedésbiztonsági stratégia [PDF, 8,066 MB]pdf7.88 mb2023.07.05. 14:26