Busztender: nemcsak a BKK, de minden érdekelt és a Közbeszerzési Hatóság is biztosítottnak látta a szabad versenyt

Budapest, 2024. július 25. – A Budapesti Közlekedési Központ értetlenül áll a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) 200 millió forintos büntetést kiszabó július 22-i, hétfői határozata előtt, és megalapozatlannak tartja az abban foglalt megállapításokat. A KDB annak ellenére hozta meg a döntését, hogy az eljárás során nyilatkozattételre felkért valamennyi érdekelt – a KDB álláspontjával szemben – biztosítottnak látta az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát. A BKK 2013 óta lényegében azonos módon pályáztatott, és ebben eddig senki sem talált kivetnivalót, a Közbeszerzési Hatóság pedig a kiírást előzetesen megfelelőnek találta.

 

BKK logó.

 

A Közbeszerzési Döntőbizottság (KBD) 2024. július 22-én, hétfőn határozatot hozott arról, hogy 200 millió forintos büntetést szab ki a Budapesti Közlekedési Központra (BKK), egyúttal megsemmisíti az egész eljárást, lehetetlenné téve 50 új busz 2025-ben történő szolgálatba állását.

 

Közbeszerzési eljárások a lejáró szerződések pótlására

A BKK kiemelt célja a színvonalas közösségi közlekedési szolgáltatás biztosítása Budapesten, ezért 2023-ban összesen hat közbeszerzési eljárást indított közforgalmú autóbuszjáratok üzemeltetésére. Eredményes eljárások esetén az új megállapodások a 2025-től lejáró – jelenleg az ArrivaBus Kft. által teljesített – szolgáltatási szerződéseket váltják ki.

A szolgáltatási szerződés azt jelenti, hogy a közbeszerzés nyertese vállalja: a kiírásban szereplő mennyiségben és felszereltséggel szerez be (gyártat le) autóbuszokat, majd azokat a vállalt futamidőben teljeskörűen üzemelteti (például biztosítja a járművezetőket, szervizeli, karbantartja a járműveket stb.).

A gyártói kapacitások változása miatt az elmúlt években 6 hónapról akár 18 hónapra is nőtt az autóbuszok gyártásának ideje, ezért szükséges a tárgyalásos időszakban felmérni az ajánlattevők által reálisan megvalósítható buszbeszerzéseket.

Két eljárás már eredményesen zárult: az ArrivaBus Kft., mint a tenderek nyertese 50-50 csuklós dízelautóbusz üzemeltetésére írt alá szerződéseket. A KDB döntése a harmadik, 50 szóló dízelautóbusz üzemeltetésére indított tendert érinti. Ebben a tárgyalásos, kétfordulós közbeszerzési eljárásban öt részvételre jelentkező volt, amelyek közül három pályázó tett végső ajánlatot – az előzetes vitarendezési és hiánypótlási eljárások után az ArrivaBus Kft. lett a győztes.

 

Jogorvoslati kérelemtől az elmarasztalásig

Az eljárásban résztvevő egyik pályázó előbb előzetes vitarendezési kérelemmel élt, majd annak elutasítása után a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB) fordult, vitatva a BKK döntését.

A KDB a jogorvoslati kérelmet érdemben nem vizsgálta, azonban az eljárást hivatalból kiterjesztette senki által sem vitatott kérdésekre is. Ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a BKK több ponton megsértette a közbeszerzésekről szóló törvényt.

A BKK a döntést minden elemében megalapozatlannak tartja, és a bíróságnál megtámadja azt; határozott álláspontja, hogy mind a kiírás, mind pedig az eljárás lebonyolítása és a megkötött szerződés megfelel a hatályos jogszabályoknak, valamint a KDB, illetve a bíróságok gyakorlatának. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a vitatott kiírási elemek 2013 óta következetesen részei voltak az azóta lefolytatott hasonló köszbeszerzési eljárásoknak.

Volt olyan eljárás ezek között, amit a KDB vizsgált, és akkor nem tartotta indokoltnak a vizsgálat kiterjesztését.

A mostani kiírást előzetesen véleményezte a Közbeszerzési Hatóság, és nem jelzett semmilyen problémát. Jelzésértékű az is, hogy az eljárásban résztvevő pályázók egyike sem jelezte, hogy akár a verseny, akár az esélyegyenlőség sérült volna.

A BKK bízik abban, hogy a bíróság mihamarabb megállapítja: a BKK helyesen járt el, és forgalomba állhat Budapesten az 50 új autóbusz.

 

Autóbusz.