Új intézményrendszer, rendeződő finanszírozás és fejlődő fővárosi tömegközlekedés

A Fővárosi Közgyűlés 2012. április 25-i ülésén számos kiemelkedő jelentőségű döntést is hozott: elfogadta a Kormánnyal kötendő közlekedési megállapodást, a Főváros és a BKK között kötendő feladat-ellátási szerződést. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a mai döntések nyomán még a héten megkötheti az új közszolgáltatási szerződést a BKV-val. A Közgyűlés az agglomerációs járatokra vonatkozó, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a települések és a BKK között kötendő háromoldalú megállapodásokat is jóváhagyta.

Megállapodás a Kormány és a Főváros között

A Fővárosi Önkormányzat vezetése a BKK szakmai közreműködése és támogatása mellett az elmúlt hónapokban tárgyalásokat folytatott Magyarország Kormányával a budapesti közösségi közlekedés fenntartható finanszírozásának biztosítása érdekében.

A tárgyalások sikeres lefolytatása alapvető fontosságú volt Budapest és közlekedési rendszere működőképességének és fejlődésének biztosításához, éppen ezért jelentős eredménynek tekinthető, hogy az egyeztetések eredményeként a megállapodás-tervezetet ma elfogadta a Fővárosi Közgyűlés és a Kormány is.

Az eredményes megállapodás amiatt volt elengedhetetlen, mert az elmúlt húsz év felelősnek igen nehezen nevezhető BKV-t érintő gazdálkodása oda juttatta a Fővárosi Önkormányzatot, hogy korábban soha nem látott koncentrációjú és mértékű probléma megoldására kényszerült a BKV működőképességének fenntartása érdekében:

• Elkerülhetetlenné vált a 2003 és 2009 között az akkor megrendelt szolgáltatások után elmaradt finanszírozás miatt felvett működési BKV-hitelek refinanszírozása, mivel a hitelek lejártak. A refinanszírozás csak a bankokkal való sikeres tárgyalások után vált elképzelhetővé és csak a Kormány kezességvállalása mellett várt lehetségessé. A banki Stand Still megállapodás megkötésével, a Kormány előzetes elkötelezettségét jelentő 1095/2012. (IV.3.) sz. Kormányhatározattal, illetve a mellékelt megállapodás megkötésével a hitelek középtávú átütemezése és a BKV fizetőképességének fenntartása megtörténhet.
• A folyó finanszírozás kapcsán az 1+1 forint finanszírozási elv alkalmazása, illetve a banki Stand Still megállapodás betartásához és az új közszolgáltatási szerződés megkötéséhez is elengedhetetlenül szükséges állami normatív támogatás (32,2 milliárd forint) feloldása és időarányos részének folyósítása szintén elengedhetetlen volt a működőképesség fenntartásához. Ezt a megállapodás szintén tartalmazza.
• Az elmúlt két évtized elmaradt beruházásainak pótlása, a közösségi közlekedés jelentős műszaki lemaradásának behozatala kiemelt célkitűzése a városvezetésnek. A Kormánnyal kötendő megállapodás, illetve a Széll Kálmán terv 2.0. közzétett tartalma egyaránt jelentős mértékű uniós támogatás bevonását teheti lehetővé, elsődlegesen az alábbi beruházásokra:
  • Járműpark fejlesztések, elsődlegesen például a BKK által indítandó és eddig  jóváhagyásra váró villamos és trolibusz járműbeszerzési program.
  • Kötöttpályás fejlesztések a következő 7 éves uniós ciklusban, első lépésként a BKK által benyújtott KözOP előkészítési programok támogatása révén:
    • Kisföldalatti akadálymentesítésének, járműcseréjének és esetleges zuglói meghosszabbításának előkészítése
    • 2-es metró és a gödöllői HÉV összekötésének előkészítése, benne a HÉV járműpark-cseréjével és infrastruktúra-rekonstrukciójával
    • 5-ös metró I. ütem, azaz a csepeli és ráckevei HÉV-ek belvárosi meghosszabbításának előkészítése, benne a HÉV járműpark-cseréjével és infrastruktúra-rekonstrukciójával
    • Komplex villamos és trolibusz hálózatfejlesztési program.
  • A fenti előkészítési programok segíthetik az alapos, műszakilag megvalósítható és finanszírozható projektek előkészítését a 2014-ben induló, következő 7 éves uniós finanszírozási ciklusra. Természetesen ma még nem látható, hogy mindegyik program megvalósítására lesz-e forrás 2014 és 2020 között, de a BKK arra törekszik, hogy minél több alaposan előkészített, előnyeit és kockázatait tekintve is ismert projekt közül lehessen választani.
  • Elektronikus jegyrendszer megvalósítása, melyhez uniós forrást biztosít a Kormány.
• A budapesti közösségi közlekedés kiszámítható finanszírozásához is szükséges volt a megállapodás megkötése. A megállapodás ennek jegyében egyrészt tartalmazza, hogy a Kormány Széll Kálmán tervben is szereplő célkitűzése a támogatások csökkentésére csak a pótlólagos források bevonásával együtt, ütemezetten történhet. Emellett a megállapodás a kedvezményes utazások utáni állami térítések megtartását, és új források bevonásának részbeni vizsgálatát, illetve Kormány általi az Országgyűlésnek történő javaslattételt (kerületek és agglomeráció finanszírozási szerepvállalása) is tartalmaz. A megállapodás így hátteret nyújt ahhoz, hogy az új közösségi közlekedés működését biztosító szerződéses rendszert, a BKK feladatellátási szerződését jóváhagyhassa a Közgyűlés, mely a mai napon meg is történt. Ennek révén pedig a Közgyűlés biztosította a BKV új közszolgáltatási szerződésének megkötését is. A fenntartható finanszírozás elemeként a 4-es metró uniós támogatásához hasonlóan a Kormánnyal kötendő megállapodásban is kötelezettségvállalást tesz a Főváros a személyforgalmi behajtási díj bevezetésére.

A szerződés kitér arra is, hogy a Kormány és a Főváros között 2010-ben megkötött megállapodás megszűnt, tekintettel arra, hogy a Főváros új vezetésének javaslata nyomán a Közgyűlés racionális szakmai érvek mentén 2011-ben és 2012-ben sem alkalmazott tarifaemelést, melynek kedvező hatásai mára láthatók. Míg 2010-ben a korábbi városvezetés 4%-os tarifaemelése nyomán csökkentek, az elmúlt években az áremelés elmaradása mellett növekvő tendenciát mutatnak a jegybevételek. Így helyes döntés volt a korábbi megállapodás rendelkezéseivel ellentétben a jegyárak szinten tartása.

A szerződés szerint a kormány egyebek mellett vállalja, hogy továbbra is biztosítja az utazási kedvezmények ellentételezését a mindenkori szabályok szerint, illetve csak az új finanszírozási források megteremtése ütemében csökkenti, illetve szünteti meg az állami támogatást.

Budapest egyebek mellett azt vállalta, hogy az új autóbusz-üzemeltetési modell keretében megkísérli a külső szolgáltatók bevonását, illetve a közösségi közlekedés költségnövelő tényezőit és az inflációt figyelembe vevő, a bevételeket növelő üzlet- és tarifapolitikát alkalmaz – ahogy tette ezt eddig is például a közterület-felügyelők bevonásával. A főváros vállalja továbbá, hogy uniós támogatás esetén áttér az elektronikus jegyrendszerre, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a közlekedés szervezése és ellátása során kiemelt szempont legyen a gazdálkodói hatékonyság növelése.

A fentiekben bemutatott elemek és a megállapodás tervezete egyértelműen bizonyítja, hogy a Főváros vezetésének sikerült olyan megállapodást elérnie a Kormánnyal, mely a súlyos BKV-örökség legégetőbb problémáinak megoldását, helyes irányba állítását jelenti és szolgálja.

Feladatellátási szerződés és intézményrendszeri átalakítás

A Fővárosi Közgyűlés a Kormánnyal kötött megállapodás alapján jóváhagyta a BKK feladat-ellátási szerződését is, mely azt jelenti, hogy a BKK az eddig ellátott feladatain túl az eredeti koncepció szerint a közlekedésszervezési, tömegközlekedési megrendelői feladatokat is ellátja 2012. május 1-jétől.

A közgyűlési döntés értelmében a főváros a BKK-val feladatellátási szerződést köt, ez alapján pedig még a BKK megkötheti a BKV-val a közszolgáltatási szerződést. Ezzel a közgyűlés részéről minden olyan döntés megszületett, amely a szerződés aláírásához kell. A közszolgáltatási szerződésnek köszönhetően május 1. után is biztosított lesz a fővárosi tömegközlekedés jogszerű és kiszámítható működése. A korábbi BKV-val kötött szolgáltatási megállapodás április 30-áig érvényes.

Budapest a BKK-val a feladatellátási szerződést 15 évre kötötte, a központ ez alapján végzi minden tevékenységét. A BKK a BKV-val a közszolgáltatási szerződést a legtöbb ágazat vonatkozásában 8 évre köti meg. Ennek feltétele volt, hogy biztosítsák a közösségi közlekedés hosszú távú finanszírozását, erről a főváros és a kormány közötti megállapodás rendelkezik. A feladatellátási szerződés megkötésével lezárult a fővárosi közösségi közlekedés intézmény-átalakítási folyamata, mely a BKK létrehozásával az elmúlt 44 évben a legmélyrehatóbb és átfogóbb változást hozta a budapesti közlekedésszervezésben. A BKK létrehozása jelentős hatékonyságjavulást, 4 milliárd forint éves megtakarítást, több mint 50 milliárd forint új közlekedésfejlesztési uniós forrást és új, egységes közlekedési szemléletet hozott Budapest közlekedésének szervezésébe, fejlesztésébe.

A szerződés alapján 2012. május 1-től a BKK látja el a következő feladatokat:

• közösségi közlekedési szolgáltatászervezés, hálózat, járatok, menetrendek meghatározása;
• közszolgáltatási szerződések megkötése BKV-val és versenyeztetett szolgáltatókkal;
• viteldíj-rendszer fejlesztése, javaslattétel a változtatásra;
• jegy- és bérletértékesítés, ellenőrzés;
• forgalomirányítás, rendkívüli forgalomfelügyelet.

Részletes közösségi közlekedési feladatainkat a szerződés az alábbiak szerint tartalmazza:

• a lehető legmagasabb színvonalú helyi menetrend szerinti közösségi közlekedési személyszállítás megszervezése és biztosítása az utazási igények és a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek figyelembevételével;
• helyi személyszállítás helyközi (távolsági) járattal történő lebonyolítására, helyi járattal közigazgatási határon kívül végzett személyszállításra, helyközi (távolsági) járat közös üzemeltetésére megállapodás megkötése a közlekedésért felelős miniszterrel, az Önkormányzat előzetes jóváhagyásával;
• a helyi vasúti személyszállítási közszolgáltatásból a helyi érdekű vasúti személyszállítási közszolgáltatásnak az elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatás keretében történő lebonyolítása, a helyi vasúti személyszállítási közszolgáltatásnak az önkormányzat közigazgatási határán kívülre történő kiterjesztése, az elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatás közös működtetése feltételeinek biztosítására vonatkozóan megállapodás kötése a közlekedésért felelős miniszterrel, az Önkormányzat előzetes jóváhagyásával;
• a közszolgáltatási feladatok és az azokkal összefüggő követelmények meghatározása adott területre (területrészre, hálózatra, vonalcsoportra, vonalra vagy járatra) és a szolgáltatóval szemben, ennek keretében a közösségi közlekedési hálózat és menetrend meghatározása;
• a közszolgáltatási feladatok ellátására leginkább megfelelő, a legszínvonalasabb és a köz számára legkevésbé költséges szolgáltatást kínáló, az energetikai és környezeti hatások figyelembevételével legalkalmasabb szolgáltató kiválasztása és megbízása, a szolgáltató tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése és ellenőrzése; ennek keretében az új autóbusz-üzemeltetési modell előkészítése, bevezetése a 2255/2011. (08.31.) és a 2257/2011. (08.31.) Főv.Kgy. határozatban foglaltaknak megfelelően;
• társadalmilag indokolt utazási igények kielégítését szolgáló, de üzleti alapon jövedelmezően nem biztosítható szolgáltatás esetén a szolgáltató közszolgáltatási feladatra kötelezése és az ebből származó veszteségeinek kiegyenlítése;
• az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatásoknak az utazók számára – a technológiai, műszaki és költségvetési lehetőségek között – összehangolt, egységes feltételek mellett hozzáférhető szolgáltatási rendszer kialakításában való közreműködés;
• a közszolgáltatási kötelezettség körébe tartozó, helyi menetrend szerinti személyszállítást végző közszolgáltatók kiválasztása a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok, valamint az Európai Unió mindenkori rendeleteiben és hazai ágazati törvényekben meghatározott eljárások alkalmazásával;
• a Személyszállítási Rendelet 7. cikk szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítése és az éves összevont jelentés előkészítése az Önkormányzat számára;
• a közszolgáltatóval vagy közszolgáltatókkal az autóbusszal végzett menetrend szerinti helyi személyszállítási közszolgáltatási szerződés megkötése;
• a személyszállítási közszolgáltatási menetrendek egységes egyeztetési eljárásáról szóló miniszteri rendelet szerinti eljárásokban való részvétel;
• a helyi vasúti pályák, valamint a helyi vasúti személyszállítási közszolgáltatás fejlesztése;
• a helyi vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés megkötése;
• javaslattétel az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállítás viteldíjainak a megállapítására és a helyi vasúti személyszállítási közszolgáltatás viteldíjainak a feladat-ellátási szerződés mellékletében történő megállapítására;
• a közlekedési szolgáltatók által sztrájk esetére a BKK iránymutatása mellett kidolgozott, a még elégséges szolgáltatásokra vonatkozó menetrend-tervezet jóváhagyása;
• az utasok számára elektronikus formában egységesen megismerhető közszolgáltatási menetrend és elektronikus utazásszervező működtetésére és fejlesztésére vonatkozó koncepció készítése és annak végrehajtása;
• az előre tervezett utastájékoztatás megvalósítása és a szolgáltatók tájékoztatási feladatainak elrendelése, a rendkívüli utastájékoztatási feladatok végrehajtása és a szolgáltatók kötelezése a szükséges tájékoztatási feladatok ellátására;
• a menetrend megtartását kizáró esemény esetén a tömegközlekedési forgalmi rend meghatározása, menetrendi és utastájékoztatási intézkedések megtétele, az intézkedések rendjének meghatározása, ennek keretében az előre látható ideiglenes tömegközlekedési forgalmi változások elrendelése, illetve a rendkívüli és előre nem tervezhető esetekben a tömegközlekedési forgalmi rend meghatározása, továbbá a szolgáltatók kötelezése a rendkívüli tömegközlekedési forgalmi rend és menetrend betartására;
• a helyi személyszállítást végző, valamint a helyi vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaság számára a megrendelt közszolgáltatás teljesítése során jelentkező zavarok elhárítása és rendkívüli igények teljesítése céljából az operatív lebonyolítás módjának, az alkalmazandó intézkedések meghatározása a Kijelölő Rendelet 9. §-ában meghatározottak szerint;
• a jegy- és bérletértékesítés, a jegy- és bérletellenőrzés, valamint a bevételek beszedése;
• a fogyasztói árkiegészítés igénylése;
• sztrájk és rendkívüli akadályoztatás esetére a jegyek és bérletek kölcsönös elfogadását érintő együttműködés általános kereteit meghatározó megállapodás megkötése az Önkormányzat előzetes jóváhagyásával más ellátásért felelősökkel, továbbá saját működési körében a BKK-val közvetlen szerződéses viszonyban nem álló közszolgáltatókkal;
• a bevételek és kiadások jogszabályoknak megfelelő nyilvántartása;
• javaslattétel az autóbusszal végzett különcélú menetrend szerinti szolgáltatóra vonatkozó járati engedély kiadását szabályozó fővárosi önkormányzati rendeletalkotás körében a Busztörvény 14. § (4) bekezdés szerinti feltételekre, továbbá az ilyen tárgyú fővárosi önkormányzati rendelet betartásának ellenőrzése;
• helyi közforgalmú vasúti társaság alapítása, az Önkormányzat előzetes jóváhagyásával;
• helyi közforgalmú autóbusz- és trolibusz-megállóhelyek és állomások üzemeltetése, továbbá a Busztörvény 5/D.§ alapján az együttműködési kötelezettség teljesítése;
• a fővárosi személyszállítási közszolgáltatás és az elővárosi személyszállítási közszolgáltatás igénybevételére jogosító egységes jegy- és bérletrendszer kialakítása az érintett ellátási felelősökkel együttműködve, majd a kialakítást követően a rendszer bevezetése és működtetése;
• olyan elektronikus alapú jegy és bérlet értékesítési és ellenőrzési rendszer kialakítása, majd működtetése, amely lehetővé teszi az ellenőrzött jegyek és bérletek számának járat és vonali kimutatását;
• javaslattétel Budapest közlekedésfejlesztési koncepciójára, a mindenkori költségvetési és támogatási lehetőségek figyelembe vételével, és a műszaki szükségszerűségekre és a környezeti, közlekedéspolitikai célokra tekintettel a megvalósítandó fejlesztések, beruházások prioritására, az elfogadott koncepció végrehajtása, a közlekedésfejlesztési projektekre vonatkozó stratégia kidolgozása, a vonatkozó előkészítési és végrehajtási feladatok ellátása. Az ezen belüli konkrét feladatokat a mindenkori Közlekedésszervezői Éves Melléklet tartalmazza.

Agglomerációs megállapodások

A BKK feladatul kapta a Fővárosi Közgyűléstől, hogy az elmúlt évek rendezetlen viszonyai után az agglomerációs járatok terén teremtsünk rendezett, jogszerű állapotokat. Ennek érdekében minden tárgyalást lefolytattunk, sikerült megállapodásra jutni Budakeszivel és Solymárral is, mely településekkel korábban vitás helyzet állt fenn vagy nem volt szerződés.

A Fővárosi Közgyűlés ma döntött az összes működő agglomerációs BKV-buszjárat jogszerű továbbműködtetésére vonatkozó szerződésről a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a települések és a BKK között. Ezen felül HÉV-járatok működtetésének hátterét biztosító kétoldalú megállapodások megkötéséről is, így hosszú évek után először májustól fog minden szempontból a vonatkozó uniós jogi előírások szerint közlekedni a HÉV a városhatáron kívül.

A Kormány és a Főváros közötti megállapodás szövege (letölthető PDF, 1,62 MB)