A budai fonódó villamoshálózat a széttagolt budai villamosvonalak egységes hálózattá alakítását tűzte ki célul – erre is utal a nevében szereplő „fonódó” jelző –, hogy átszállás nélküli utazás valósuljon meg a budai városrészek között. A projektben a 17-es villamos vonala egyesült három budai járatéval, ezáltal hosszú, észak–déli irányban egész Budát átszelő vonalak jöttek létre: Óbudáról a Batthyány tér, a Széll Kálmán tér, a BAH-csomópont, a Móricz Zsigmond körtér, Albertfalva, valamint Kelenföld felé.
Ennek megfelelően a beruházás két fő eleme a Széll Kálmán téri és a Bem rakparti ág kialakítása volt. A budai fonódó villamoshálózat Széll Kálmán téri ágának megépítése közvetlen összeköttetést teremt Buda északi és déli része között. A fonódó villamoshálózat Bem rakparti ága a Margit hidat és a Batthyány teret kapcsolja össze egybefüggő villamosvonallal, mely közvetlenül köti össze Óbudát és Újbudát. Ennek érdekében egy új vonalszakaszt is kiépítettek a 19-es és a 41-es villamosnak egy közbenső megállóval a Bem József téren, amelyet a Margit híd alatt vágányfonódással vezettek át – ez a másik oka a projekt nevében szereplő „fonódó” szónak.
Az akadálymentes villamoshálózat kényelmesebb, gyorsabb, jobban tervezhető és kevesebb átszállással megvalósítható utazást tesz lehetővé. A peronszintet minden megállóban a járműfejlesztési projektben beszerzett új, alacsony padlós CAF villamosokhoz igazították, ezért kerekesszékkel és babakocsival is sokkal könnyebb utazni. Az egész Budát átszelő fonódó villamoshálózat kiépítésével csökkent az utazási idő, a menetrend kiszámíthatóbbá, az utazás körülményei színvonalasabbá váltak. Az új villamoshálózat az autós közlekedés reális alternatíváját jelenti.
Időszak
2014–2016
Fotók, videó
Főbb adatok és számok
