TARTALOM
Elbontottuk a vasbeton útpályát, majd acélból újjáépítettük
Elvégeztük a bent maradó acélszerkezetek javítását
Rozsdásodás elleni védelemmel láttuk el a láncokat
Lézert is használtunk az oroszlánok megtisztításához
Felszínre hoztuk a Duna rejtett titkait
Próbára tettük a frissen aszfaltozott hidat
Tudtad-e? (Érdekességek a megújult Lánchídról)
Huszonöt hónap kemény munkája pontról pontra
A Széchenyi lánchíd felújításának jelentősebb mérföldkövei (Infografika)
Két év munkája két és fél percben – így újítottuk fel a Lánchidat
Kezdjük a végén: befejeződött a Lánchíd felújítása, ezzel Budapest méltó ajándékot kapott 150. születésnapjára! A hídhoz legutóbb a nyolcvanas évek végén nyúltak hozzá, felújítása már nem tűrt halasztást. A Lánchíd szerkezete több mint 100 éves volt, nem kímélte sem az idő, sem az időjárás.
Elsősorban a hőtágulási, azaz a dilatációs réseknél, valamint az elöregedett vasbeton útpálya szegélyei mentén viselte meg a hidat a szennyeződés és a nedvesség. Ezeken a pontokon az elmúlt évtizedekben nagy mennyiségű csapadék és sós hólé szivárgott a hídszerkezetre, emiatt a körülötte lévő elemek jelentősen rozsdásodtak. A bontás során kiderült, hogy nem csupán a rozsdával kell megküzdeni: volt olyan része a tartószerkezetnek, amely azért deformálódott, mert korábban egy hajó nekiütközött.
„Méltán állítható, hogy Magyarország legfontosabb műemléke a Lánchíd. Mérnöki és építészeti kvalitásai mellett létrehozásának folyamata és 175 éves története is ezt mutatja számunkra: a Lánchíd története az ország történetét jeleníti meg. 1849-es átadását követően az 1914-es rekonstrukciót és az 1949-es újjáépítést követően több alkalommal került sor a híd felújítására. A most befejezett felújítás azonban minden eddiginél gondosabb, körültekintőbb előkészítéssel és kivitelezéssel valósult meg. A felújításban részt vevők munkáját dicséri a tartószerkezetek és az útpálya átépítése éppúgy, mint a pilonok és az oroszlánok kőszobrász munkái, a kandeláberek restaurálása vagy pótlása, a hídfők műtárgyainak korszerűsítése. Éljen soká a felújított Lánchíd!”
– Erő Zoltán, Budapest főépítésze
Elbontottuk a vasbeton útpályát, majd acélból újjáépítettük
A forgalom elől 2021. június 16-án zártuk le teljesen a felújításra váró Lánchidat, a kivitelező A-Híd Zrt. szakemberei ekkor vették teljesen birtokukba a munkaterületet. A hídszerkezet bontását már aznap elkezdték. Elsőként leemelték a kandelábereket és felmarták az aszfaltot. Júliusban kezdődhetett a híd pályaszerkezetének bontása. Az elöregedett vasbetont, akárcsak a süteményt egy tepsiben, „felszeletelték” és darabonként kiemelték, különleges bakdaruk segítségével a hídfőkhöz vitték, majd onnan elszállították.
A kiemelt „szeletek” helyén hatalmas lyukak tátongtak, amelyeken keresztül feltárult a híd acél tartószerkezete, és a szakemberek meghatározhatták, milyen javítások, illetve cserék szükségesek a megmaradó vázon. Egyszerre zajlott a szeletelés és a vizsgálat, sőt ehhez jött az új acélpálya beépítése, amely a híd közepéről indult, és a partok felé két irányba haladt.
A régi vasbeton helyett Csepelen gyártott acél pályalemezeket építettek be. Egy átlagos pályatábla csaknem olyan hosszú, mint egy városi szóló autóbusz. Az elöregedett vasbeton szerkezet helyére kerülő, trapézbordákkal merevített – úgynevezett ortotróp – acéllemezeknek köszönhetően csökkent a híd önsúlya.
Az új acél útpálya rekordidő alatt, alig egy évvel a pályaszerkezet-bontás kezdete, és csupán 11 hónappal az első acélelem behelyezése után készült el. A behelyezett pályatáblák már 2022 nyarán teljes hosszában végigértek a Lánchídon.
Elvégeztük a bent maradó acélszerkezetek javítását
A kivitelező szakemberei több ezer ponton vizsgálták át a Lánchíd bent maradó acélszerkezetét, és egyedi tervek alapján végezték el rajta a szükséges helyszíni javításokat. A feltárt részeket előbb megtisztították, felmérték az állapotukat, ellenőrizték a lemezek vastagságát, majd részletes hibatérképet állítottak össze.
A munkafolyamatok összehangolása óriási mérnöki kihívást jelentett: módszeresen kellett haladni a munkaterületen, az acélszerkezeteket készítő gyárban és a tervezőirodában is.
„A Lánchíd felújításáról, a feladat végéhez érve kijelenthető, hogy igazi nagybetűs CSAPATMUNKA volt. Ez nem véletlen, hiszen az ország legismertebb szimbólumához több millió magyart köt egy-egy személyes emlék, és a nemzet valóban a sajátjának érzi. Mindenki, aki a felújítással valamilyen módon munkakapcsolatba került, tudatában volt ennek, és a tervezés 2013-as kezdetétől mostanáig ez a hangulat vonult végig. Az élet úgy hozta, hogy különböző feladatkörökben ugyan, de végigkísérhettem a rekonstrukció teljes időszakának a munkáit, és azt hiszem, összességében ez nagyon szerencsés dolog.”
– Horváth László, a BKK beruházási igazgatója
Rozsdásodás elleni védelemmel láttuk el a láncokat
Nem csak a pálya- és acélszerkezetre irányult a szakemberek figyelme; a láncokra függesztett és lefedett állványzatról folyamatosan haladt a láncok rozsdásodás elleni védelme is. Először a medernyílásban lévő elemeket látták el rozsdásodás elleni védelemmel, majd párhuzamosan haladtak a két part felé. Így 2021 őszén már megmutatkozott a Lánchíd „új” színe, amelyet igyekeztek úgy megválasztani, hogy az a lehető legjobban hasonlítson a régire.
A szakemberek lefedett, a láncokra függesztett állványról dolgozva szemcseszórással tisztították meg a tucatnyi lemezből álló láncszemeket és függesztőrudakat, majd több lépésben vitték fel az alapozó, a közbenső, végül a híd végleges, kékesszürke színét adó fedő festékréteget. A láncok csuklójánál különleges, rugalmas bevonatrendszert használtak, ami képes követni a láncszemek mozgását.
Lézert is használtunk az oroszlánok megtisztításához
Az oroszlánok restaurálása több mint egy évig tartott, a szakemberek egy újpesti műhelyben dolgoztak rajtuk műemlékvédelmi felügyelet mellett. Először megtisztították a szobrokat, és vegyszeres pakolásokat tettek azokra az elgipszesedett felületekre, amelyeken a környezeti szennyeződések még sötétebbé tették az oroszlánok felületét. A budai oroszlánok tisztításához korszerű orvosi lézert is bevetettek, hogy eltávolítsák a legmakacsabb szennyeződéseket.
A szakemberek azt is feltárták, hogy a szobrok hol tartalmaznak idegen anyagot, kőbetétet vagy egyéb korábbi pótlásokat. A javítás során a restaurátorok csak olyan részeket pótoltak, amelyek korábban is bizonyíthatóan léteztek, szénszálas csapolásra felépítették például az oroszlánok kitörött vagy elkopott fogait. A szobrok felszínéről nem tüntették el az idő valamennyi nyomát. Megtartották azokat az apró gödröcskéket, amelyek a mészkő felületén az elmúlt 170 esztendőben természetesen keletkeztek.
A budai hídfőket díszítő kőoroszlánok tavaly októberben, a pestiek novemberben tértek vissza az eredeti helyükre. Ősszel – miután a budai szobrok visszatértek – egy titokzatos oroszlán jelent meg a pesti hídfőn: a több mint 850 ezer kocka felhasználásával épült LEGO oroszlán később a főváros több más pontján is megmutatta magát.
„Azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy Budapest létrejöttének 150. évfordulójára úgy adhassuk vissza a Lánchidat, hogy az ismét a régi fényében tündököljön. Rendkívüli teljesítmény a felújításon dolgozó csapattól, hogy a szerződés szerinti határidő előtt majd’ másfél hónappal átadhatjuk a hidat. Az útpálya téli megnyitása óta gőzerővel zajlott a munka a járdákon, a híd alatt, az üzemi terekben, valamint a hídfők gyalogos- és kerékpáros-aluljáróiban. Kiépült az új díszvilágítás, amely a mindennapok során műemlékhez méltó megvilágítást ad a hídnak, valamint a jeles napokon arra is alkalmas, hogy akár nemzeti színekbe öltöztesse azt. Büszkeséggel tölt el, hogy Magyarország egyik legjelentősebb jelképe, a Széchenyi lánchíd felújításán dolgozhattam. Köszönet illeti a sikeres megvalósításban részt vevő összes embert a lelkiismeretes munkáért!”
– Varró Zsolt, a BKK projektvezetője
Felszínre hoztuk a Duna rejtett titkait
A felújításhoz tartozott a Lánchíd vízi környezetének fém- és lőszermentesítése is, ezért búvárok vizsgálták át a hídnál a Dunát. A víz alatti munkák óriási felfedezéssel jártak: 2021 júniusában egy török kori ágyúgolyót találtak a szakemberek. Először óvatosan kiemelték a kavicságyból, a víz felszínére hozva hajóra helyezték, majd átszállították a pesti hídfőhöz, ahol toronydaru segítségével a Budapesti Történeti Múzeum teherautójára tették.
A budai oldalon korábban már kiemeltek egy teljesen ép, kőből faragott, 36 centiméter átmérőjű ágyúgolyót. A korabeli lövedékek általában darabokra estek a várfalba csapódásukkor, ezért ép állapotban csak ritkán kerülnek elő. A roncskutató és tűzszerészeti búvárok kétszer találtak második világháborús bombát is, míg a budai és a pesti oldalon felszínre kerültek középkori és török kori kerámiatöredékek.
Tavaly ősszel visszatértek a hajók az átkelőhöz, hogy kiemeljék a folyómederben addig rejtve maradt, többek között a II. világháború végén felrobbantott híd maradványait. Így került felszínre a Lánchíd régi korlátjának egy darabja, illetve az egyik kereszttartója is.
„Ahogy a tervezéstől a projektmegvalósításig minden résztvevő, úgy a kivitelező csapat is végig szakmai tudása legjavát nyújtotta, hogy méltó legyen a nagy elődökhöz. A műszaki kollégáktól az alvállalkozókon át a fizikai dolgozókig mindenki megkülönböztetett szakmai alázattal állt a megoldandó feladatokhoz a munkaterületen és a háttérben egyaránt – Varga Balázs projektvezetőnk biztos kezű, fáradhatatlan és a szó legnemesebb értelmében mélyen emberi irányításával. Ennek a szellemiségnek is köszönhető, hogy miközben jelentősen meg tudtuk növelni a Lánchíd szimbolikus, érzékeny szerkezetének az élettartamát, munkánkat a résztvevők megelégedésére határidő előtt fejezhetjük be.”
– Puskár Anett, a kivitelező A-Híd Zrt. kommunikációs vezetője
Próbára tettük a frissen aszfaltozott hidat
Tavaly szeptemberben egyetlen nap alatt felkerült a hídfők közötti útpályára a legfelső, úgynevezett kopóréteget jelentő hengerelt aszfalt. Ezután festették fel a széleket borító öntött aszfaltcsíkokat, alakították ki szegélyek bevonatrendszerét, valamint festették fel az útburkolati jeleket.
Miután elkészült a Lánchíd aszfaltozása, következhetett a próbaterhelés! A szakemberek sok más mellett azt mérték, milyen alakváltozásokat idéz elő a Lánchíd szerkezetében, ha annak meghatározott pontjain tehergépkocsik állnak. Ezenkívül azt is vizsgálták, hogyan viselkedik az átkelő, ha nagy tömegű jármű halad át rajta 5, 20 és 30 kilométer per órás, valamint a tehergépkocsival biztonságosan elérhető legnagyobb sebességgel.
A Lánchíd jól vizsgázott: a terhelés során mért értékek megegyeztek a szakemberek által számított értékekkel. Tavaly december 16-án – tizennyolc hónappal a teljes lezárás után – megnyílt a megújult útpálya a közösségi közlekedés autóbuszaival, taxival, motorral, kerékpárral, rollerrel, valamint a megkülönböztető jelzést használó járművekkel utazók számára. Az átkelő korszerűsítése többek között a járdaépítéssel folytatódott; gyalog 2023 augusztusától lehet átkelni a felújított Lánchídon.
Tudtad-e?
• Nemcsak az új rekonstruált, valamint a régi restaurált kandeláberekből álló közvilágítás újult meg a Lánchídon, hanem a díszvilágítást is energiatakarékos rendszer váltotta. A füzérvilágítást biztosító 1180 lámpatest helyére korszerű LED-technológiás égősor került. A rendszer lehetővé teszi, hogy a híd többféle színben ragyogjon, de tiszteletben tartva hazánk egyik legfontosabb jelképét, a füzér az év túlnyomó részében várhatóan egyszínű, melegfehér fénnyel világít majd.
• A Lánchíd felújításához kapcsolódva a szakemberek ideiglenesen átépítették a Clark Ádám téri körforgalmat, hogy az átkelő teljes lezárásakor ne okozzon fennakadást a közúti forgalom elterelése. A körforgalom 20 méter sugarú középszigete helyett egy 8 méter belső és 14,5 méter külső sugarú, szűkített körforgalmat alakítottak ki, melynek középpontját az eredetitől nyugati irányba, az Alagút felé tolták el. A „nagy” körforgalom eredeti nyomvonalát tavaly ősszel, még az útpálya decemberi megnyitása előtt helyreállították.
• Tágasabbak, beláthatóbbak és biztonságosabbak lettek a Lánchíd hídfőiben lévő átépített aluljárók. A korábban kör keresztmetszetű aluljárókat kiszélesítették, egyenes falakat húztak fel, illetve tágasabb, téglalap alakú keresztmetszetet alakítottak ki. A budai hídfőben egy megváltozott vonalvezetésű, több mint négy méter széles átjáró készült, ennek köszönhetően a kétirányú kerékpárút mellett egy elválasztott járda is épült a gyalog közlekedőknek. A pesti oldalon a gyalogos-aluljárót 4,1 méteresre szélesítették.
• A Lánchídnak is vannak titkai: a dunai átkelő utolsó láncszemei olyan föld alatti kamrában futnak össze, amely teljesen elrejtőzik a fővárosban közlekedők elől. Éppen ezért avatatlan szemek észre sem vehették, milyen fontos munkák folytak a felszín alatt. Hónapokig dolgoztak a szakemberek a szűk lánccsatornában és a 14 méter mélyen lévő horgonykamrában, hogy felvigyék a szükséges korrózióvédelmi rétegeket a föld alatti láncszakaszra, valamint a lehorgonyzó öntvényre.
• A Lánchíd 704 folyóméternyi korlátszerkezetének jelentős részét a rozsda okozta károsodás miatt újragyártották. A szakemberek ezeket kisebb – három-három andráskeresztet tartalmazó – elemekben szerelték fel a járdákra, hogy a korlátrendszer megfelelően kövesse a híd mozgását. A felszerelés után került fel minden negyedik oszlopra a díszöntvény. A korlátokat ütemezetten gyártották és festették a műhelyekben, így lehetett folyamatos a munkaterületen a felszerelésük.
• A híd teljes megnyitása után is marad a jelenlegi forgalmi rend a Lánchíd útpályáján. Karácsony Gergely főpolgármester június 20-i bejelentése szerint a buszok továbbra is sűrűn és forgalmi dugók nélkül járhatnak az átkelőn annak köszönhetően, hogy a híd útpályáján a közösségi közlekedés autóbuszaival, taxival, motorral, kerékpárral, rollerrel, valamint a megkülönböztető jelzést használó járművekkel utazók közlekedhetnek. A BKK közlekedési szakemberei a vizsgálati eredmények alapján a forgalmi rend fenntartását javasolták májusban.
• Csak úgy lehetett a szerződést hatályba léptetni a kivitelezővel, hogy a teljes fedezet a rendelkezésre áll Lánchíd felújításához. A Fővárosi Önkormányzat – a kivitelezés mielőbbi elkezdése érdekében – a megvalósításhoz szükséges teljes összeg biztosítását vállalta. A Fővárosi Önkormányzat a teljes összeg biztosítására a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa 2020. februári határozatában foglalt azon kormányzati ígéretben bízva vállalt kötelezettséget, hogy a kivitelezési feladathoz a központi költségvetés 6 milliárd forint támogatást biztosít. Ezt a vállalását a Kormány eddig nem teljesítette.
Huszonöt hónap kemény munkája pontról pontra
A kivitelező A-Híd Zrt. szakemberei
• még a teljes lezárás előtt, illetve a lezárást követően kiépítették az ideiglenes és a felújítást kiszolgáló infrastruktúrát;
• elbontották az elöregedett vasbeton pályát;
• egyedileg gyártott acélelemekből újjáépítették a közúti pályalemezt és -szegélyt;
• az új szerkezetet korrózióvédelemmel és szigeteléssel látták el, majd aszfaltozták;
• teljesen elbontották a vasbeton gyalogosjárdákat, majd acélelemekből újjáépítették azokat;
• átépítették a pilonok körüli vasbeton járdaszakaszokat;
• javították a megmaradó acélszerkezeteket, és gondoskodtak a rozsdásodás elleni védelmükről;
• elvégezték a láncok helyszíni korrózióvédelmét a pályaszint felett és a lánccsatornákban, valamint a föld alatti lánckamrákban;
• szélesebbé és biztonságossá tették a hídfők gyalogos-aluljáróját;
• a hídfők megmaradó szerkezetein felújították a szigetelést;
• restaurálták a pályaszint feletti összes kőfelületet, a rozettákat és a kőoroszlánokat;
• restaurálták a pesti oldal zászlótartó bástyáinak kőfelületeit;
• átépítették a budai hídfő lépcsőit;
• teljeskörűen felújították a koronasaru-termeket és a pilonok tetejét;
• új, de korhű kandeláberekre szerelt korszerű és energiatakarékos LED-technológiás közvilágítást építettek ki;
• kiváltották és átcsoportosították a hídon és a hídfők mögötti területeken lévő közműveket;
• a Duna medrében teljes körű fém-, lőszer- és roncsmentesítést hajtottak végre;
• elkészítették a járdák burkolatát;
• felújították és restaurálták a gyalogosokat védő műemléki korlátokat;
• kiépítették a lehorgonyzókamrák dunai árvízi védekezési rendszerét;
• belülről szigetelték a föld alatti lehorgonyzókamrákat, új gépészetet, lejáróhágcsókat építettek;
• korszerűsítették a hajózási jelzéseket;
• befejezték a belső hídfőhelyiségek és aluljárók, illetve azok környezetének felújítását;
• visszaépítették a hiányzó műemléki elemeket, öntvény mellvédeket, -konzolokat, járdakandelábereket;
• restaurálták a pályaszint alatti kőfelületeket;
• változtatható színképű díszvilágítást szereltek fel;
• megépítették a járdaelválasztó korlátokat;
• gyalogos-átkelőhelyet létesítettek a pesti hídfő északi és déli járdája között;
• kialakították az építmény villamossági és monitoringrendszerét;
• elvégezték a kisebb hibák javítását, például a pályaszint alatti festéseknél;
• elbontották a hídra függesztett állványzatot, végül
• helyreállították a felvonulási területet.
