Mit köszönhet a COVID-nak a közösségi közlekedés? Igen, van ilyen.

A közösségi közlekedést súlyosan érintette a koronavírus-járvány. Az utasforgalom jelentősen csökkent, a közlekedési társaságok bevételei drasztikusan visszaestek. A járvány azonnali hatásai rávilágítottak városi életünk számos kritikus pontjára. Azonban észre kell vennünk egy-egy olyan pozitív változást is, amire a járványidőszak nélkül nem biztos, hogy azonnal lett volna esélyünk. Összegyűjtöttük, hogy pontosan mik ezek.

Budapesti Közlekedési Központ

Budapesti Közlekedési Központ

A 4-es villamos áll az egyik megállóban

Maszkos Combino 2020 nyarán (Fotó: BKK/Nyirő Simon)


TARTALOM

Elkezdődött a közlekedési területek újraosztása
Aktívabbak lettünk, többet gyalogolunk, többet kerékpározunk
Hatalmas figyelmet kapott a biciklizés, mint alternatív közlekedési mód
Már minden tizedik bérletet a mobiljegyben vásárolnak
A tisztaság és biztonság fontosabbá vált az életünkben
Járművezetők a szuperhősök – ezt most már mindenki elismeri
Nem magyar sajátosság
Összegzés
5 tipp, hogyan utazz járvány idején

 

 

A koronavírus-járvány fenekestül felforgatta a világgazdaságot – és ezzel együtt a közlekedést is. A pandémia szinte a teljes ágazatra kedvezőtlen hatással volt:

  • drasztikus mértékben csökkent a buszon, metrón, villamoson, vagy vonaton utazók száma;
  • globálisan csökkent a légiközlekedésben dolgozók száma;
  • a folyamatosan változó szabályozások, határzárak nehéz helyzetbe sodorták az áruszállítással foglalkozó kamionos cégeket, valamint
  • világszerte visszaesett a hajóforgalom.

A helyzet kétségtelenül lelombozó. De vess egy gyors pillantást az elmúlt időszak statisztikáira! Észre fogsz venni valami érdekeset a városi közlekedéssel kapcsolatban.

Röviden: a lakosság – ha óvatosan is, de – elkezdett új, fenntarthatóbb közlekedési módokat és vásárlási lehetőségeket keresni. És úgy tűnik, hogy megtalálta azokat.

A bezárkózás, az otthoni munkavégzés növekedése, ezzel együtt a mobilitás csökkenése természetesen a mindennapi rutinunkra is hatással volt. Hiába húzták le azonban egymás után a rolót a különböző kereskedelmi egységek, hiába váltak szellemvárossá a korábban nyüzsgő forgalmú közterületek, valójában nagyon sok embernek továbbra is el kellett járnia a munkahelyére, az orvoshoz, vagy épp a szeretteihez. Ehhez pedig megbízható és megfizethető eszközökre volt szükségük.

Számos tanulmány elemezte a mobilitási mintákat, a közlekedési módok trendjeit a járvány alatt. Bár az elmúlt években leginkább zuhanórepülést ábrázoltak a különböző grafikonok görbéi, egyértelműen voltak nyertesei is ennek a kétségtelenül nehéz időszaknak.

Ebben a cikkben összefoglaljuk, hogy melyek is ezek közlekedési szempontból.

Elkezdődött a közlekedési területek újraosztása

Az infrastrukturális beruházások kulcsfontosságúak a közlekedés szempontjából. Az új vagy továbbfejlesztett, jó minőségű úthálózat biztonságosabbá teszi a közlekedést. Erre pedig nagyon jó alkalmat biztosított a koronavírus-járvány időszaka. 

A lecsökkent gépjárműforgalmat kihasználva a Fővárosi Önkormányzat még 2020-ban döntött úgy, hogy Budapest nagyobb fokozatba kapcsol a kerékpársávok kialakításában. Új útvonalakat nyertek a biciklivel közlekedők többek között

  • a Bartók Béla úton,
  • a Tétényi úton,
  • a Nagykörúton és
  • a Villányi úton.

Sőt! A főváros elérkezettnek látta az időt arra, hogy napirendre vegye a budapesti bringasztráda-hálózat kérdését. Tervek szerint a főhálózati fejlesztésekkel együtt összesen 200 kilométer hosszú új vagy megújult kerékpáros főútvonalat vehetnének birtokukba a fővárosiak 2030-ig.

Aktívabbak lettünk, többet gyalogolunk, többet kerékpározunk

Az elmúlt másfél évben felértékelődött a lakókörnyezethez közeli célpontok gyalogos vagy kerékpáros elérése. Ezekkel a mikromobilitási eszközökkel néhány kilométeres távolságot gyorsan meg lehet tenni anélkül, hogy más emberrel érintkeznénk. Volt időszak, amikor a legpraktikusabb program az volt, hogy felfedezzük a tágabb lakókörnyezetünket.

A rendkívül sokáig tartó pandémiás időszakok hosszabb távon is hatással vannak az utazási szokásokra. Kutatások szerint 21 nap alatt már megváltoznak a korábbi szokásaink, így akit a koronavírus-járvány változtatásra ösztönzött, valószínűleg később is megtartja az új szokásait.

Az emberek egyre szívesebben tettek meg néhány megállónyi távolságot gyalog vagy kerékpárral, hiszen megtanulták, hogy az egészség és annak megőrzése kiemelten fontos. A gyaloglás vagy a biciklizés könnyű sporttevékenység, ráadásul fizikai érintkezést sem igényel.

Egy korábbi cikkünkben összegyűjtöttünk néhány nagyszerű példát arra, hogy milyen megoldásokkal próbálták a világ nagyvárosaiban biztonságosabbá és vonzóbbá tenni a történelem legősibb közlekedési formáját, a gyaloglást.

Hatalmas figyelmet kapott a biciklizés, mint alternatív közlekedési mód

A közbringaszolgáltatás 2021. májusi újraindulása várakozáson felüli népszerűséget hozott a MOL Bubinak, amely mostanra elérte az 1,3 millió utazást. A felhasználók körében végzett felmérés alapján elsősorban munkába járáshoz és szabadidős tevékenységekhez használják a közbringát. A válaszadók legfőbb érve a MOL Bubi mellett, hogy a kerékpározás egy egészségesebb utazási mód.

Egy ábra, melyen a MOL Bubi havi utazások száma látszik darab szerint, 2020 és 2021-re vonatkozóan

Legmenőbb állomások:

  • Jászai Mari tér. Miért? Mert a Margit szigetre sokan járnak futni, és az otthonuktól Bubival tekernek ki a futópályáig.
  • Egyetemek környéke: Műegyetem, Kálvin tér és Fővám tér.

Hiba lenne azt gondolni, hogy a biciklizésnek szóló kiugró érdeklődés csak ideiglenes és pusztán a megújult szolgáltatásnak köszönhető. A kerékpáros forgalmat mérő eszközök a város több pontján is emelkedő adatokat mutattak az elmúlt hónapokban. Az új Bubira csaknem annyian regisztráltak – 95 ezer regisztrált Bubi felhasználó van jelenleg – az elmúlt 8 hónapban, mint előtte összesen a 7 év alatt.

Egy ábra, melyen a MOL Bubi utazások száma látszik 2021 negyedik negyedévére vonatkozóan

Már minden tizedik bérletet a mobiljegyben vásárolnak

Ma már nem kell elmenni sehova csak azért, hogy bérletet vásároljunk, hiszen a megoldás szó szerint a kezünkben van. Statisztikák szerint naponta átlagosan 2-3 órát nyomkodjuk a telefonunkat. A pandémia ezt még tovább fokozta, hiszen az életünk számtalan eseménye az online térbe vándorolt. Mobilon intézzük a bevásárlást, a parkolást, a mozijegyünket, így foglalunk időpontokat, és számos egyéb ügyünket is az okostelefonok segítségével rendezzük.

Ma már minden tizedik BKK-bérletet is mobilon vásárolnak meg a budapesti közösségi közlekedést választó utasok,

hiszen így a legkényelmesebb és legegyszerűbb hozzájutni a legnépszerűbb napijegyekhez, bérletekhez. Sőt hamarosan a vonaljegy is elérhető lesz a mobiljegy applikációkban!

Az elektronikus értékesítési csatornák térnyerésével sajnos a személyes értékesítőhelyek nem tudják felvenni a versenyt, ez utóbbiak forgalomcsökkenése miatt öt BKK értékesítési pont megszűnt 2021 tavaszán.

A tisztaság és biztonság fontosabbá vált az életünkben

Járványügyi szempontból is átértékelődött a biztonság szerepe az életünkben. Közelebbről is megismerkedtünk a maszkhasználattal, és akaratlanul is kialakult bennünk egy bizalmatlanság, ha valaki túl közel lépett hozzánk. Ma már sokkal jobban figyelünk a higiéniára, ha buszra szállunk, és akkor is felvesszük a maszkot, ha csupán influenzásnak érezzük magunka. Erősebb lett az egymás iránti felelősségérzet.

Pedig nemzetközi felmérések alátámasztják, hogy a közösségi közlekedés járművei, területei járványügyi szempontból nem tartoznak a rizikós övezetek közé. Ennek ellenére természetesen a maszk használata a járványügyi helyzet fokozódásával erősen ajánlott, ezért 2021. november 1-től ismét kötelező a szájat és az orrot eltakaró maszk használata a közösségi közlekedés járatain

A BKK felelős szolgáltatóként kiemelt figyelmet fordít arra, hogy elmondja az utasoknak, milyen szabályokat érdemes betartani annak érdekében, hogy a lehető legkörültekintőbben járjunk el az utazás során.

Csaknem másfél év volt szükséges ahhoz, hogy 2021 októberére a BKK utasforgalma, illetve az ezzel együtt mozgó jegyárbevétele megközelítse a 2019-es szintet. Az emberek már-már megtanultak együtt élni a járvány tudatával, ezért ahogy növekszik a napi fertőzöttek száma, úgy növekszik a távolságtartás és a maszkviselési hajlandóság is. Az emberek már óvatosabbak lettek, és maguktól is hordják a maszkot, amelynek a téli időszakban extra komfortnövelő szerepe is van, mert a hideg ellen is védelmet nyújt.

Járművezetők a szuperhősök – ezt most már mindenki elismeri

Felértékelődött a járművezetők szerepe – ők a mi mindennapi hőseink, akiknek minden körülmények között munkába kell állniuk. Számukra nem létezik az otthoni munkavégzés lehetősége.

Az ArrivaBus, a BKV, illetve a Volánbusz által foglalkoztatott járművezetők ezrei számára a munkába állás azt jelenti, hogy hosszú órákat töltenek el egy olyan zárt helységben, ahol idegen emberekkel kell találkozniuk, érintkezniük. Nem tudhatják, hogy az utasok közül ki milyen mértékben figyel saját és mások egészségére. Nem véletlen, hogy a BKK és szolgáltatói több lépést is tettek a járművezetők védelmében, és a jövőben is megteszik, ha az szükséges.

Ahogy számos egyéb területen, úgy a közlekedésben is egyre nagyobb a munkaerőhiány. A magyar munkaerőpiaci nehézségek már a koronavírus-járvány előtt is jelentkeztek, ezért komoly elismerés illeti azokat a járművezetőket, akik ma is a közlekedési társaságok kötelékében dolgoznak.

Nagyon sokan – jogosan – hősöknek nevezik az egészségügyi dolgozókat vagy a tűzoltókat. Igen, ez így helyes. De a covid mindenkit rádöbbentett, hogy a villamos- és buszvezetők is ugyanilyen hősök. Ők azok, akik a legnagyobb nehézségek közepette is mozgásban tartják a várost.

Nem magyar sajátosság

A felsorolt változások nem magyar jellemzők. Nem arról van szó, hogy a magyar döntéshozók, vagy a hazai szakemberek lokális érdekek miatt új irányt szabnának a városi közlekedésnek. A koronavírus-járvány drámai módon megváltoztatta nemzetközi színtereken is az emberek közlekedési szokásait. Új-Zélandtól kezdve Amerikán és Kínán át Európáig szinte a világ összes országában újszerű megoldásokkal alkalmazkodtak a vírus okozta megváltozott élethelyzethez.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, közismert nevén: OECD) keretein belül működő Nemzetközi Energia Ügynökség (Agence internationale de l'énergie, röviden: IEA) korábbi összefoglalója szerint a járvány a közlekedés minden formáját érintette nemzetközi szinten is az autóktól a városi közösségi közlekedésen át a távolsági buszokig, vonatokig és repülőkig. A járvány idején például

90%-kal csökkent a metróvonalak forgalma az Egyesült Királyságban, 
50%-kal csökkent globális szinten a közúti közlekedés aktivitása, 
75%-kal esett vissza a kereskedelmi célú légiforgalom.

Ezzel párhuzamosan pedig megjelentek ugyanazok a pozitív trendek, amelyek Budapesten is.

 

New Yorkban és Philadelphiában (USA) a kerékpározás jelentős növekedéséről számoltak be, utóbbiban a kerékpárosok száma több mint kétszeresére nőtt. A járvány kezdetén olyan mértékben megugrott a biciklik eladása, hogy az Egyesült Államok egyik legnagyobb kerékpárszállítója kifogyott a legkeresettebb modellekből.

Vuhanban (Kína), ahol a járvány először bukkant fel, a MOL Bubihoz hasonló kerékpármegosztó szolgáltatásokkal folytatott utazásszámok szinte tízszeresére nőttek a válság előtti szinthez képest.

Bogotában (Kolumbia) 80 kilométernyi kerékpárutat alakítottak ki, Limában (Peru) pedig 100 napon belül 300 kilométer hosszú kerékpárutat építettek. Párizsban (Franciaország) 650 kilométernyi kerékpárutat hoztak létre, amely összeköti a városközpontot a külvárosokkal.

Oakland (USA) utcáinak 10 százalékát úgynevezett lassú utcákká alakították át, amelyek el voltak zárva a motorizált forgalom elől.

 

Budapesthez hasonlóan a világ más pontjain is egyre többen kezdtek gyalog közlekedni az úti céljuk eléréshez. 2020 tavaszáig több mint 150 városban alakítottak ki speciális kerékpáros és gyalogos infrastruktúrát, sok városban kiszélesítették a járdákat, hogy több gyalogos használhassa azt biztonságosan.

Összegzés

A városok világszerte arra kényszerültek, hogy a körülmények miatt megváltoztassák a közlekedési mobilitásról alkotott elképzeléseiket. Egyre több helyen ki merték mondani, hogy bár az autók rendkívül hasznosak a mindennapjainkban, de az utak és a városok nem az autóknak épültek. Egészségügyi biztonságunk sokunkat arra késztetett, hogy új utazási módokat keressünk, nagyobb figyelmet fordítsunk a higiéniára, embertársainkra, újragondoljuk a köztereink felhasználását, illetve éljünk a technika nyújtotta nagyszerű lehetőségekkel.

Kizárólag rajtunk múlik, hogy mindezekre lehetőségként, vagy ideiglenes nehézségként tekintünk.

5 tipp, hogyan utazz járvány idején

Egy maszkot viselő utas ül az ablaknál az egyik járaton

(Fotó: BKK/Nyirő Simon)

  • Viselj maszkot, amely az orrodat és a szádat is eltakarja, és nem csak a covidtól, hanem számtalan más fertőzéstől is megvéd!
  • Ha teheted, akkor ne csúcsidőben utazz, így elkerülheted a zsúfoltságot.
  • Csak ahhoz nyúlj hozzá, amihez feltétlenül szükséges! Sokan gondolkodóba esünk, hogy melyik a kevésbé rossz megoldás. Leüljek, vagy fogjam a kapaszkodót? Ha elérhető a szabad ülőhely akkor javasoljuk, hogy foglalj helyet, hiszen így elkerülheted a kapaszkodók érintését!
  • Kerüld el, hogy az orrodhoz vagy a szádhoz érj!
  • Moss kezet, mihelyst teheted, vagy használj kézfertőtlenítőt!

Ha beteg vagy, ne használd a közösségi közlekedést, és gyógyulj meg mihamarabb az otthonodban! Hidd el, nincs annál fontosabb, mint hogy újra egészséges legyél. Ezzel nemcsak magadra vigyázol, hanem másokra is.

Budapesti Közlekedési Központ

Budapesti Közlekedési Központ

Ajánló