Nyári rendezvény az Andrássy úton (Fotó: BKK/Nyirő Simon)
TARTALOM
Mi a szerepe a BKK-nak a nagyrendezvényekkel kapcsolatban?
Mit nevezünk nagyrendezvénynek?
Milyen forgalmi változásokra számíthatunk a nagyrendezvények környezetében?
Közösségi közlekedés
Gépjárműforgalom
Aktív- és mikromobilitás
A BKK célja, hogy a gépjárműforgalom helyett más módokkal érkezzenek a látogatók
Milyen forgalom várható a nagyrendezvény előtt, alatt és után?
Hogyan változik a közlekedés az MVM Dome és a Groupama Aréna környékén, telt házas (kb. 20 ezer fős) nagyrendezvény idején?
M3-as metrópótló
1-es villamos
Gépjárműforgalom
Mikromobilitás
MOL Bubi
Megosztott roller
Összefoglalás
Budapest világvárosi mivoltából fakadóan számos hazai és nemzetközi nagyrendezvénynek ad otthont, amelyek száma folyamatosan növekszik. Ezeknek az eseményeknek a megrendezése során az egyik legnagyobb kihívást a helyszín megközelítésének és elhagyásának biztosítása jelenti. A nagyrendezvények idején a hirtelen és koncentráltan jelentkező utazási igények biztonságos, és lehető leggyorsabb levezetése a cél, ami kihívás elé állítja a közlekedésszervezőt. Ennek koordinálása Budapesten a Budapesti Közlekedési Központ feladata.
És mindezt hogyan csináljuk? Milyen megfigyeléseket végzünk? Ezek alapján milyen döntéseket hozunk? Milyen közlekedési változásokra számíthatunk, ha nagyrendezvényen veszünk részt? Az alábbi összefoglalóban választ adunk a kérdésekre.
Mi a szerepe a BKK-nak a nagyrendezvényekkel kapcsolatban?
Elkötelezettek vagyunk abban, hogy a látogatók minél kényelmesebben megközelíthessék, illetve elhagyhassák a rendezvények helyszínét. Ehhez különféle forgalomtechnikai és forgalomszervezési megoldásokat alkalmazunk, figyelemmel kísérve valamennyi közlekedési módot (közösségi közlekedés, gépjárműforgalom, aktív- és mikromobilitás). A legtöbb esetben ezek az igények nem a rendezvény szervezőjétől érkeznek hozzánk, ennek ellenére a BKK célja, hogy a közlekedés megfelelő módon legyen biztosítva.
Ahhoz, hogy a megfelelő döntéseket meg tudjuk hozni, folyamatosan figyeljük a közlekedési igények alakulását, amelyekre szükség esetén operatív beavatkozásokkal is tudunk reagálni. Az összegyűjtött adatokat utólagosan is elemezzük, hogy tudjunk tervezni a következő nagyrendezvényekre is, csökkentve ezzel a hirtelen beavatkozások számát, könnyítve a látogatók utazástervezését.
Mit nevezünk nagyrendezvénynek?
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mit nevezünk nagyrendezvénynek. Ennek definiálása részben szubjektív, azonban most tisztázzuk, hogy mivel is fogunk foglalkozni.
A vizsgálatok tárgyát olyan rendezvények képzik, amelyek egy adott helyszínen egy meghatározott időpontban kezdődnek, és megállapíthatók azok befejező időpontjai is, tehát ehhez igazodva részben előre tervezhető a közlekedés is.
Ilyen események például a nagyobb sportesemények (pl.: labdarúgó mérkőzések) vagy koncertek. Hogy mekkora látogatószámtól hívunk egy rendezvényt „nagy”-nak, arra nincsen pontos érték meghatározva, viszont egy legalább 10-15 ezer fős eseményt Budapesten a legtöbb esetben már nagyrendezvénynek nevezhetünk. Leginkább attól függ, hogy mennyi és milyen mértékű beavatkozást kell végrehajtani a rendezvény megfelelő megközelíthetőségének és elhagyásának biztosítása érdekében.
Hogy melyek a leggyakoribb helyszínek, ahol általában szükség van beavatkozásra? Jellemzően a négy legnagyobb budapesti aréna sorolható ide: A Puskás, a Groupama, a Papp László és az MVM Dome, amelyek közül mindegyiket kiszolgálja nagy kapacitású kötöttpályás vasútvonal, az 1-es villamos, valamint az M2-es, az M3-as és az M4-es metró.
Az arénák elhelyezkedése, kapacitása és a megközelítésükhöz javasolt útvonalak
Milyen forgalmi változásokra számíthatunk a nagyrendezvények környezetében?
Közösségi közlekedés
A nagyrendezvények helyszínét érintő városi közösségi közlekedési járatok jellemzően menetrend szerint sűrűbben indulnak az eseményt megelőző időszakban (általában kapunyitástól kezdődően). A rendezvény ideje alatt a járatok normál követési idővel közlekednek, majd azt követően jelentősen sűrűbben indulnak, mint egy átlagos napon. Ennek a többletkapacitásnak a beiktatása részben előre tervezett menetrend szerint, részben pedig a létesítmény elhagyásának az ütemétől függően operatív sűrítő indulások alkalmazásával történik. Utóbbi beavatkozás tartalék járművek helyszínre küldésével valósítható meg, amelyek már a rendezvény vége előtt rendelkezésre állnak.
A legtöbb esetben – amennyiben lehetséges – a kötött pályás közlekedési eszközök használatát javasoljuk, hiszen ezek a járművek nagyobb kapacitásúak, valamint bizonyos esetekben az autóbuszok – a közúti lezárások miatt – terelt útvonalon közlekednek, ahol könnyeben alakulhatnak ki torlódások.
A változásokról minden esetben érdemes tájékozódni a BudapestGO alkalmazásban, hiszen a forgalmi rend a látogatók mozgásának biztonságos koordinálásától függően rövid időn belül is változhat.
Gépjárműforgalom
A nagyrendezvények kezdési időpontja előtt és után számos útlezárással találkozhatunk a környéken. Ez a látogatók által generált, megnövekedett gyalogosforgalom biztonságos levezetését segíti, hiszen bármivel is érkezünk, a közlekedési láncunk utolsó eleme szinte mindig a gyaloglás lesz.
A lezárások, a megnövekedett gépjárműforgalom és a parkolóhely-kereső forgalom miatt gyakran alakulhatnak ki torlódások. Sok esetben – például a Puskás Arénában rendezett események alkalmával – a rendezvényhelyszín közvetlen környezetében nem engedélyezett a közterületi parkolás, többek között a gyalogosforgalom előnyben részesítése miatt, valamint a torlódások csökkentése érdekében.
Aktív- és mikromobilitás
A nagyrendezvények helyszíne gyorsan megközelíthető mikromobilitási eszközökkel is (például kerékpárral vagy rollerrel). A Groupama Aréna és az MVM Dome környezetében több MOL Bubi gyűjtőállomás is található. Ezen kívül a különböző megosztott rollerek is megfelelő eljutási alternatívát jelenthetnek. A jelentősen megugró gyalogosforgalomra tekintettel a környéken útlezárásokkal segítjük a biztonságos közlekedést és a rendezvény helyszínének kényelmesebb elérését.
A BKK célja, hogy a gépjárműforgalom helyett más módokkal érkezzenek a látogatók
A Budapesti Közlekedési Központ, a város és a rendezvény szervezőjének közös érdeke az egyének gépjárműből történő átültetése más, fenntarthatóbb közlekedési módokra, mely az egyén számára is kedvezőbb lehet. A közösségi közlekedés – különösen a kötött pályás – rendszeres, kiszámíthatóbb, és az utazási időt tekintve kevésbé zavarérzékeny, mint a gépjárművel történő közlekedés, ezeken felül pedig parkolási díjat sem kell fizetni. Továbbá az alkoholfogyasztás is lehetséges, ha nem gépjárművezetőként érkezünk a helyszínre.
Egy nagyrendezvény esetén minimum 10-15 ezer fő helyváltoztatására kell tekintettel lennünk. Ha ennyi ember személygépkocsival érkezne a helyszínre, az nagyjából 7 500-11 500 gépjárművet jelentene, ha az átlagos 1,3 fő/autó telítettséget vesszük alapul. Ha esetleg 4-5 fős telítettségről beszélünk, akkor is több mint 2 500 gépjárművel kellene számolnunk.
Álló forgalom esetén ezeknek a járműveknek az elhelyezése az első esetben 2,5x5,5 m2/autó-val számolva körülbelül 80 ezer m2-nyi helyet foglalna el, amely körülbelül akkora terület, mint maga a Groupama Aréna. Második esetben ez, „csak” nagyjából 38 ezer m2-t foglalna el, amely az Egyetemisták parkjának területével egyenlő. Ekkora alapterületű hely a nagyrendezvények közelében nem található, mivel a rendezvények többsége a beépített, belsőbb városrészeken helyezkedik el.
Körülbelül 10 forgalmi sáv lenne elegendő 1 óra alatt, 60 km/h-s sebesség mellett ekkora gépjárműforgalom lebonyolításához.
Hasonló szempontok szerint megvizsgálva egy Puskás Arénában megrendezett eseményt, az alábbiak szerint alakulna a gépjárművek száma.
Telt házas (65 ezer fős) rendezvény esetén, átlagosan 2 fő/jármű kihasználtságot feltételezve, valamint azt, hogy mindenki személygépkocsival érkezne a helyszínre, körülbelül 180 km hosszú lenne a mozgó kocsisor hossza, ha egymás mögött egy sávban haladnának. Ez – szemléltetésképpen – gyakorlatilag megegyezik a Budapest – Miskolc közúti távolsággal.
Az alábbi ábra pedig azt szemlélteti, hogy mekkora kocsisorok alakulnának ki Budapesten, amennyiben csak a rendezvényre érkezőket vennénk figyelembe, a fenti feltételek mellett.
Érdemes tehát a közösségi közlekedést választani a nagyrendezvények megközelítéséhez, ami nem csak kisebb stresszel járó eljutást biztosít, hanem időben is előnyösebb alternatívát jelent az egyéni gépjárművekkel szemben. Mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy az utazási komfort is versenyképes legyen, de szerencsére egyre többen felismerik ennek fontosságát a BKK-tól függetlenül is.
Egyes sportklubok esetében például olyan kampánnyal is találkozhatunk, amelyekben ajándékban részesülnek azok a jeggyel rendelkező látogatók, akik kerékpárral érkeznek az esemény helyszínére.
Milyen forgalom várható a nagyrendezvény előtt, alatt és után?
Az alábbi diagramon egy normál nap és egy nagyrendezvény idején vizsgált nap lefutása látható az eseményt előtt, közben és után, a rendezvény közvetlen közelében.
Látható, hogy már a kapunyitást megelőzően (jellemzően 15 perccel) megnövekszik a forgalom egészen a rendezvény kezdete előtti, nagyjából 30-45 percig. Eddig az időpontig általában már elhelyezkednek a látogatók a létesítményben. Az ezt követő rövid időszakban, ami az esemény kezdetéig tart, megfigyelhető egy minimális forgalmi visszaesés a normál naphoz képest. Ez azzal magyarázható, hogy a közlekedők, akik nem vesznek részt a rendezvényen, megpróbálják elkerülni a helyszínt, tartva a megnövekedett forgalomtól.
Az esemény ideje alatt a forgalom nagyjából megegyezik egy átlagos napon mérttel. A záró időpontot követően körülbelül 15 perccel lökésszerűen megemelkedik a forgalom, ami nagyjából a rendezvény befejezését követően 30-45 perccel csúcsosodik, és jóval magasabb, mint a rendezvény előtti hullám, ugyanakkor hamarabb is csillapodik. A normál forgalom 60-90 perccel az esemény befejezését követően áll be (ami sportesemények alkalmával függhet a mérkőzés végeredményétől és rangosságától is).
Hogyan változik a közlekedés az MVM Dome és a Groupama Aréna környékén, telt házas (kb. 20 ezer fős) nagyrendezvény idején?
A BKK megvizsgált több, a Népliget közelében található két arénában (Groupama, MVM Dome) rendezett teltházas nagyrendezvényt. Ezekhez az elemzésekhez az alábbi eseményeket vettük figyelembe:
- kézilabda-Európa-bajnokság nyitómérkőzés: Magyarország-Hollandia, 2022.01.13. (csütörtök) 20:30 (MVM Dome)
- OTP Bank Liga labdarúgó mérkőzés: Ferencváros-Újpest, 2022.04.24. (vasárnap) 17:30 (Groupama Aréna)
- Bajnokok Ligája selejtező mérkőzés: Ferencváros-Slovan Bratislava, 2022.07.20. (szerda) 20:00 (Groupama Aréna)
A forgalmi vizsgálatokhoz az alábbi helyszínekről gyűjtött adatokat és végzett megfigyeléseket a BKK:
Az elemzésekhez figyelembe vett megfigyelési pontok elhelyezkedése
M3-as metrópótló
A vasárnap 17:30-19:15 között megrendezett nagyrendezvény előtt magasabb forgalom látható, mint egy normál napon. Az esemény ideje alatt nagyjából azonos utasszámot mértünk, utána pedig jelentősen megnövekedett utazási igény jelent meg az M3-as metrópótló járművein, a népligeti megállók leszálló- és felszállószámait alapul véve. Látható, hogy a rendezvény napján és a normál napon a csúcsok más időpontokba tolódtak át.
Az M3-as metrópótló Népliget M megállóhelyének utasforgalma a Lehel tér felé a labdarúgó-mérkőzés idején és egy normál napon
1-es villamos
A diagramon összehasonlítható a rendkívüli mértékben kiugró utasforgalom az általában szokásossal. Az ilyen típusú vizsgálatoknak köszönhetően kiszámíthatóbbá válnak a sűrítések, kevesebb operatív, több menetrendi sűrítés és tervezhetőbb utazás lehetséges az utas részéről is. A rendezvény típusához hozzárendelhetők lesznek a menetrendi sűrítések, nagy pontossággal. Megállapítható, hogy mikor kezdődjenek, illetve mikor érjenek véget a sűrítések és menetrendi sűrítések esetén tervezhetőbbek a sűrítő indulások.
A rendezvényt megelőzően – a megnyitó ceremónia miatt – egy hosszabb, laposabb utasforgalmi növekmény jelent meg, már a kezdődobás előtt 2 órával. A rendezvényt követően pedig magasabb a csúcs, és rövidebb, mint előtte – az emberek lökésszerűen érkeztek a megállóba, és a kiugró igény a mérkőzés végét (kb. 21:55) követően kb. 1 óra 15 perccel szűnt meg. A lefutás hasonló, mint az M3-as metrópótló esetében.
Az 1-es villamos Népliget M megállóhelyének utasforgalma a kézilabda EB-nyitómeccs idején és egy normál napon (mérőjárművek, minkét irány)
Gépjárműforgalom
Az alábbi diagramról leolvasható, hogy a gépjárműforgalom a rendezvény napján, annak kezdetét megelőzően valamelyest megemelkedett az általában megszokotthoz képest. A mérkőzés alatt nagyjából megegyezett a forgalomnagyság a normál napokon tapasztalhatóval, ugyanakkor a rendezvény végét követően jelentősen, ugrásszerűen megemelkedett az utak terheltsége. Ez torlódás kialakulásához vezethet. A jelentősebb gépjárműforgalom a rendezvény végét követően 60-90 perccel oszlott fel.
Az Üllői út gépjárműforgalma a belváros felé a Nagyvárad tér előtt, a labdarúgó-mérkőzés idején és egy normál napon
Mikromobilitás
A nagyrendezvények helyszíne gyorsan megközelíthető mikromobilitási eszközökkel is (például kerékpárral vagy rollerrel). A Groupama Aréna és az MVM Dome környezetében több MOL Bubi gyűjtőállomás is található. Ezen kívül a különböző megosztott rollerek is megfelelő eljutási alternatívát jelenthetnek.
Az alábbi diagramon látható, hogy az Üllői úton a belváros felé vezető oldalon, a Népligetnél lévő kerékpáros számláló kiugró mikromobilitási forgalmat mért 16:15 és 17:15 között, de egészen a rendezvény kezdetéig magasabb volt a forgalom az ilyenkor megszokottnál.
A mikromobilitási forgalom nagysága a labdarúgó-mérkőzés idején és normál napokon (érkezők)
MOL Bubi
A diagramon látható a Groupama Arénában rendezett labdarúgó mérkőzés idején és normál napokon, a helyszín közelében lévő MOL Bubi gyűjtőállomások (0817-Nagyvárad tér – NKE, 0919-Nagyvárad tér M (Vágóhíd utca), 0910-Népliget M (buszpályaudvar)) forgalma – az esemény előtt a leadások, utána pedig a felvételek száma olvasható le az ábráról. Ezeket az értékeket összehasonlítva elmondható, hogy a mérkőzés előtt gyakorlatilag nem volt különbség a két adatsor között, ugyanakkor a rendezvényt követően több, mint ötször annyian használták a MOL Bubit, mint egy átlagos napon.
A MOL Bubi gyűjtőállomások forgalma a labdarúgó-mérkőzés idején és normál napokon (a rendezvény előtt a leadások, utána a felvételek száma)
Megosztott roller
Az esemény vége utáni két órában - 22-0 óra közötti idősávban - történő indulások térbeli eloszlását is vizsgáltuk. A késő esti indulások érthetően a belvárosi lokációkból (Nagykörúton belüli terület) történnek; vendéglátóegységek, szórakozóhelyek, színházak stb. által sűrűn átszőtt területről. A Nagyvárad tér és a Groupama Aréna környezete összesen 4 db indulást regisztrál a teljes városban történt 689-ből, egy normál napon.
A megosztott rollerek felvételének megosztása Budapesten a labdraúgó-mérkőzés idején és egy normál napon, a 22:00-0:00 időszakban, a mérkőzést követően (Forrás: Populus)
A július 20-i mérkőzést követő indulások jellemzően az Üllői úti tengelyen sűrűsödtek, ugyanakkor az eszközök térbeli eloszlása miatt a Könyves Kálmán körút felé is elnyúltak az indulási pontok. A vastagon kiemelt helyszínek adják a vizsgált időintervallumban megkezdett összes indulás 9,2%-át. Összesen 50 db indulás történt, amely vetekszik a legnépszerűbb - Erzsébet tér – Deák Ferenc tér – indulásaival ebben az időszakban.
Összefoglalás
Az alábbi táblázatban foglaltuk össze, hogy a Groupama Arénába szervezett rendezvény előtti és utáni időszakban mekkora a forgalmi növekedés mértéke egy normál naphoz képest, a különböző közlekedési módok esetében.
Egy összefoglaló ábra arról, hogy a Groupama Arénába szervezett rendezvény előtti és utáni időszakban mekkora a forgalmi növekedés mértéke egy normál naphoz képest, a különböző közlekedési módok esetében.
A közösségi közlekedési forgalom és a kerékpárral, rollerrel közlekedők száma nagyjából 1,5-szerese az általában megszokottnak, míg a gépjárműforgalom is közel ilyen arányban növekedett meg. Ezzel szemben a megosztott közlekedési módokat (MOL Bubi, megosztott roller) használók száma ennél jóval jelentősebb mértékben megugrott, ugyanakkor ezek aránya a többi közlekedési módhoz képest minimális a Groupama Aréna környékén.
A fentiek alapján tehát javasoljuk a közösségi közlekedés, valamint a mikromobilitási módok használatát az egyéni gépjárművek helyett a rendezvényhelyszín megközelítéséhez, hogy gördülékenyebb lehessen a közlekedés a nagykapacitású létesítmények környezetében, valamint, hogy városi szinten fenntarthatóbbá tegyük a mobilitást. A BKK arra törekszik, hogy ehhez a lehető legjobb mértékben igazítsa a közlekedés szervezését.
