Műszeres adatok feldolgozása (Fotó: BKK/Nyirő Simon)
TARTALOM
Miért kell adatot gyűjteni?
Milyen adatok állnak rendelkezésre a BKK-nál?
Adatok típusa szerinti csoportosítás
Hogyan történik az adatgyűjtés?
Az adatgyűjtés módszertana szerinti csoportosítás
Az adatgyűjtés módja szerinti csoportosítás
Adatok forrása szerinti csoportosítás
Mire használja a gyűjtött adatokat a BKK?
Fejlődési irányok
Miért kell adatot gyűjteni?
A körülöttünk lüktető város állandó fejlődésen megy keresztül, amivel párhuzamosan a mobilitási igényeink is folyamatosan változnak, alakulnak, de a mobilitási szolgáltatások, az infrastruktúra és a mobilitási szokások is hatást gyakorolnak a települések és a környezet kialakítására, a városi közterületek arculatára, a lakókörnyezetek életminőségére. Ha ezeket a folyamatokat érteni és döntéseinkkel befolyásolni szeretnénk ahhoz adatokra van szükségünk.
A BKK által, használt és kezelt adatok többféleképpen kategorizálhatók:
- a közlekedési mód alapján: közösségi közlekedést használók, mikromobilitási eszközt használók (pl.: kerékpárral vagy rollerrel közlekedők stb.), gyalog közlekedők (aktív közlekedők), közúti közlekedést használók (egyéni gépjárművel közlekedők mellett a közúti közlekedés egyéb részvevői),
- az adat típusa szerint: kvantitatív (mennyiségi adatok, pl.: az áthaladó járművek száma) és kvalitatív (minőségi adatok pl.: az áthaladó járművek kategóriák szerint).
Az adatgyűjtési tevékenység is többféleképpen kategorizálható:
- az adatgyűjtés módszertana szerint, amikor a gyűjtött adat jellegére vagyunk kíváncsiak (keresztmetszeti vagy célforgalmi),
- az adatgyűjtés módja szerint, vagyis, hogy milyen eszközzel gyűjtünk adatot (megfigyeléses, műszeres, big data vagy kikérdezéses), és
- az adat forrása szerint (külső - belső),
A közlekedési módok alapján történő csoportosítás és az adatok típusa szerinti megkülönböztetés teljeskörűen ismerteti azt, hogy milyen adatokat gyűjt és kezel jelenleg a BKK, míg az adatgyűjtés módja alapján elválasztott kategorizálás pedig a hogyan kérdésre válaszol. A mit és a hogyan kérdés mellett elengedhetetlen körüljárni azt a kérdést, hogy a gyűjtött adatokat mire használja fel a BKK.
Milyen adatok állnak rendelkezésre a BKK-nál?
A BKK saját és külső partnere által végzett közlekedésforgalmi és közlekedésbiztonsági témájú adatgyűjtése során valamennyi közlekedési módról (a közösségi közlekedésről, a mikromobilitási eszközöket használókról, a gyalogosokról, a közúti közlekedésről) gyűjt adatot. Az egyes módok szerinti adatgyűjtés nem egyenlő elosztásban történik. Jellemzően a mérőműszerrel mérhető közlekedési módok (jelenleg autóbuszok és trolibuszok, egyes villamosok, továbbá kerékpáros- és közúti közlekedés) esetében végeznek rendszeres adatgyűjtési tevékenységet, a többi közlekedési mód esetében időszakos, megfigyeléses adatfelvétellel történő adatgyűjtés jellemző.
A jelenlegi gyakorlatban a mérőműszerrel történő adatgyűjtés is tartalmaz kompromisszumokat, amely a közösségi közlekedés esetében a mérőjárműállomány számából és állapotából, a többi közlekedési mód esetében pedig az eszközállomány véges számából adódik. A mérőműszerrel felszerelt közösségi közlekedési módok (az autóbuszok, trolibuszok és egyes villamosok) esetében egyszerre nem lehetséges minden viszonylatot mérni. A mérőeszközzel mért kerékpáros- és közúti forgalom vonatkozásában pedig a mérőműszerek helyhez kötöttsége miatt csak a város bizonyos pontjairól származó adatok ismertek.
Forgalom a körúton (Fotó: BKK/Nyirő Simon)
- Közösségi közlekedést használók adatai
A közösségi közlekedésre vonatkozó adatgyűjtések során az utasforgalomra (fel- és leszállók, keresztmetszeti utasszám, járműkihasználtság), a lefutási adatokra (napi, csúcsórai, egyedileg meghatározott napszakban történő), az utazási szokásokra vonatkozó (utazás célja, térbeli és időbeli jellege, módválasztás indoka, utazóközönség demográfiai adatai) és a jegy- és bérletértékesítéshez, ügyfélelégedettséghez kapcsolódó adatokat gyűjti a BKK saját vagy külső partnertől származó adatszolgáltatáson keresztül.
- Mikromobilitási eszközt használók adatai
A mikromobilitási eszközöket használókra vonatkozó adatgyűjtések esetében a keresztmetszeti áthaladások számát, az utazás térbeli és időbeli jellegét, továbbá az utazási szokásokra vonatkozó adatokat (az utazás célját, a módválasztás indokát) gyűjti a BKK saját vagy külső partnertől származó adatszolgáltatáson keresztül.
A megosztáson alapuló mikromobilitási eszközök közül a MOL Bubi rendszeréből állnak rendelkezésre utazási adatok (utazás időbeli és térbeli jellemzője), flottaméretet leíró adatok, az eszközállomány aktuális helyzetét, állapotát ismertető adatok. Jelenleg a MOL Bubin kívül egyéb megosztott eszközök vonatkozásában a flottaméretnek csak a becsült nagysága ismert. A MOL Bubi rendszeréhez hasonló utazási adatok jelenleg nem ismertek a többi megosztott eszközt üzemeltető szolgáltatás esetében.
- Gyalog közlekedők adatai
A gyalogos forgalomra vonatkozó adatfelvételek a keresztmetszeti áthaladások számát, az áthaladás térbeli és időbeli jellegét, továbbá az utazási szokásokra vonatkozó adatokat (utazás célja, módválasztás indoka) gyűjti a BKK saját vagy külső partnertől származó adatszolgáltatáson keresztül.
- Közúti közlekedést használók adatai
A közlekedésre vonatkozó adatgyűjtések során a keresztmetszeti forgalomnagyságot, az áthaladás sebességét, az áthaladás irányultságát, az utazási szokásokra vonatkozó adatokat (utazás célja, térbeli és időbeli jellege, módválasztás indoka, utazóközönség demográfiai adatai), eseti jelleggel a járműkategóriák megoszlását gyűjti a BKK saját vagy külső partnertől származó adatszolgáltatáson keresztül. Továbbá eseti jelleggel adatot gyűjt állóforgalomra vonatkozó jellemzőkre (parkolási idő, kihasználtság), járműkihasználtságra és a gyűjtött adatokból következtet a károsanyag kibocsátás mértékére.
A megosztáson alapuló személygépjárművek és robogók utazási használatát leíró adatok jelenleg nem ismertek, de a BKK már tervezi egy olyan megállapodás megkötését, amely ezt lehetővé teszi a jövőben.
Adatok típusa szerinti csoportosítás
A kvantitatív (mennyiségalapú) adatgyűjtés során a forgalom mennyiségi jellemzőit bemutató adatokat gyűjtik, amellyel
- a forgalom nagyságára,
- irányultságára,
- időtartamára és
- az utazás során igénybevett közlekedési módra,
- viszonylatra és
- viszonylati adatokra vonatkozó részletes adatbázis építhető.
Kvalitatív (minőségi adatok) adatgyűjtés alkalmával
- az utazás és közlekedési módválasztás indokát,
- az utazás célját lehetséges vizsgálni, amelyből részletes, egymással összevetett elemzéseket követően az utazás részleteire és az utazási szokásokra lehet következtetni.
A BKK adatgyűjtési tevékenységében és külső partnereinek adatszolgáltatásában a két adatgyűjtési típus közül a mennyiségalapú (kvantitatív) adatgyűjtések az elmúlt négy évtized során rendszeresek voltak – így ezekről historikus adatok is rendelkezésre állnak. A kvalitatív adatgyűjtések korábban jellemzően eseti jelleggel háztartásfelvételek alkalmával, vagy különböző kutatások formájában történtek. A két adatgyűjtés közötti megoszlás jelenleg jelentősen eltolódik a kvantitatív adatfelvétel irányába.
Hogyan történik az adatgyűjtés?
Az adatgyűjtési tevékenységet többféle csoportosítás szerint lehetséges ismertetni.
Az adatgyűjtés módszertana szerinti csoportosítás
Keresztmetszeti adatgyűjtés során közúti, közterületi vagy közösségi közlekedési hálózat egy adott keresztmetszetén jelentkező forgalomnagyság adatainak vizsgálata történik. Az így nyert adatok információt nyújtanak a közúti vagy közterületi keresztmetszet utasforgalmi vagy forgalmi mód szerinti terheltségére vonatkozóan. Keresztmetszeti adatfelvétel történik a közösségi közlekedés utasforgalmi adatgyűjtése, a kerékpáros vagy a közúti forgalom mérőpontokon való forgalomnagyságának mérése során, illetve jellemzően a megfigyeléses forgalomszámlálás alkalmával.
A célforgalmi adatgyűjtés alkalmával egy adott utazás térbeli és időbeli jellegének vizsgálata valósul meg, amely adatfelvételek során a forgalmi áramlatok, a közlekedési szokások, valamint a módválasztás is azonosításra kerül.
A BKK, illetve adatszolgáltatást végző partnerei által jelenleg jellemzően keresztmetszeti adatfelvétel történik. Célforgalmi adatgyűjtés korábban – annak kapacitásigénye miatt – eseti jelleggel valósult meg, 2021-től azonban ezeket az adatgyűjtéseket új szintre emelte a BKK és kutatások alkalmával rendszeres időközönként mér célforgalmi adatokat és egyéb közekedési szokásokat.
Az adatgyűjtés módja szerinti csoportosítás
Az adatgyűjtés módja szerint különbséget tehetünk megfigyeléses, műszeres és kikérdezéses adatfelvétel között.
- Megfigyeléses adatfelvétel
A mérőműszerrel jelenleg nem mérhető közlekedési módok, vagy helyszínek esetében eseti jelleggel, egyedi időszakhoz vagy forgalmi változáshoz, menetrend-módosításokhoz kapcsolódóan helyszíni megfigyelésen alapuló adatgyűjtési módszer történik. A tervezett beavatkozásokat megelőzően, a beavatkozás ideje alatt és azt követően is történik megfigyeléses adatgyűjtés, annak érdekében, hogy a változtatások jól lekövethetők legyenek. Megfigyeléses módszert alkalmazott a BKK 2021-ben az M4-es metró teljeskörű forgalomfelvétele, és a Lánchíd rekonstrukciója miatt fennálló egyedi időszak hálózati átalakításainak utókövetése során, a műszeres adatgyűjtés kiegészítéseként.
A megfigyeléses módszer során – bár elavultnak tűnhet a műszeres adatgyűjtéssel szemben - számos érzékenyebb, műszerrel jelenleg nem mérhető adatokhoz lehet hozzájutni (pl.: nemek szerinti megoszlás, ágazaton belül megkülönböztetett egyéni vagy megosztott módok stb.).
- Műszeres adatfelvétel
Mérőműszerrel történő adatgyűjtés során lehetőség van egész napra, teljes utazási időre vonatkozó adatok felvételére, amelyek járművön vagy közterületen elhelyezett mérőkészülék alkalmazásával történhetnek. A közterületen elhelyezett mérőkészülékek telepítési helyük szerint lehetnek az útpályába épített szenzorok vagy kameraképet analizáló műszerek.
A műszeres gyűjtés során kapott adatokat az állandó adatszolgáltatásnak köszönhetően a napi forgalmi adatok elemzéséhez, menetrendi változtatásokhoz, hálózati fejlesztésekhez használja a BKK. A havi forgalmi riportok jellemzően ezen adatokon alapulnak, illetve az október 25-től sűrűbben járó 100E autóbusz igényére is többek között a műszeres adatok hívták fel a figyelmet.
Jelenleg a BKK és adatszolgáltatást végző partnerei napi szinten végeznek műszeres adatfelvételt. Ezzel az adatgyűjtéssel pillanatnyilag a közösségi közlekedés egyes formái (autóbuszok, trolibuszok és egyes villamosok) mellett, a kerékpáros és a közúti forgalom adatai mérhetők.
Infraérzékelős utasszámláló egy villamoson (Fotó: BKK/Nyirő Simon)
A közösségi közlekedésben – a pandémia előtti időszakban – keletkező körülbelül 4,23 millió munkanapi utazásnak csak egy hányadát lehetséges mérni a most üzemben lévő mérőműszer-állomány segítségével.
A jelenlegi mérőjármű-állomány az autóbuszok, trolibuszok és villamosok egy részét fedi csak le, amelyek összesen 728 járművet jelentenek. A meglévő műszeres eszközökkel a 190 viszonylatot számláló autóbuszhálózat jelentős részét lehet mérni. A 15 viszonylatot számláló trolibuszhálózat közel fele mérhető, a 34 vonalból álló villamoshálózatnak pedig a CAF típusú járművekkel közlekedő járatait lehet mérni.
Az utasszámláló műszerekkel felszerelt járművek a BKK teljes hálózatán szétosztva és folyamatosan változtatva közlekednek, szem előtt tartva, hogy a lehető legszélesebb körű adatgyűjtést biztosítsák. A közösségi közlekedés mellett a többi közlekedési mód forgalomnagyságáról, azok szokásairól jóval kevesebb információ áll rendelkezésre. A kerékpáros – kerékpársávban közlekedő egyéb mikromobilitási eszközt használók – és a közúti forgalomhoz tartozó adatok mérhetők mérőműszerrel, a rolleres (vagy egyéb mikromobilitási eszközt használók) és a gyalogos forgalom vonatkozásában nem állnak rendelkezésre műszeres adatok.
A kerékpáros, illetve egyéb mikromobilitási eszközöket használók mértékét 14 db fix helyszínen – többek között az Árpád híd, Bem rakpart, Hungária körút és Weiss Manfréd út, Népfürdő utca, Műegyetem rakpart, Batthyány utca, Jászai Mari tér, Városmajor utca, Múzeum körút, Teréz körút – Szondi utca kereszteződésben – telepített detektorral lehetséges mérni.
A megosztáson alapuló kerékpáros és egyéb mikromobilitási eszközöket használók közül a MOL Bubi adatait ismeri a BKK, a külsős, piaci szolgáltatókhoz tartozó adatok viszont egyelőre nem állnak a társaság rendelkezésére.
Kerékpáros forgalmat mérő hurokdetektor a Bem rakparton (Fotó: BKK/Nyirő Simon)
A közúti közlekedésről 704 útpályába épített hurokdetektor és 47 kamera szolgál információkkal. Ezeknek az eszközöknek az üzemeltetése nem a BKK-hoz tartozik, de az adatok ismertek a társaság számára.
A detektor és a kamerakép elemzésén alapuló műszer azonos adatokat mér: az adott keresztmetszeten elhaladó forgalomnagyságot, illetve a foglaltságból származtatott átlagsebességet. A két műszer között a kameraképes feldolgozás a pontosabb, ugyanakkor a kamerák érzékenyebben reagálnak a környezetük változásaira és drágábbak, mint a hurokdetektoros műszerek.
- Kikérdezéses adatfelvétel
A kikérdezéses adatgyűjtés lehetőséget nyújt célforgalmi adatok mellett egyéb – elsősorban kvalitatív – adatok megismerésére. A módszer alkalmazásakor fókuszcsoportos interjúk, háztartásfelvételek történnek. Ezek során az utazási szokásokra és módválasztásokra - amelyek a mikor? merre? miért azzal a móddal? kérdésekre válaszolnak – vonatkozó információk mellett szubjektív észrevételekre, tapasztalatokra, javaslatokra és építő kritikákra is szert lehet tenni, amelyek hasznosak a közlekedés szervezésében és fejlesztésében. Rendszeres kikérdezéses adatgyűjtésre jó példa a főváros és az agglomeráció forgalmát elemző és előremutató, egységes forgalmi modell paraméterezéseihez készített háztartásfelvétel.
Adatok forrása szerinti csoportosítás
A BKK-nál koncentrálódó adatvagyon nem csak a vállalat által gyűjtött információkból áll, hanem a különböző adatszolgáltatást nyújtó külső partner által mért adatok is ide tartoznak. Éppen ezért az adatok forrása szerinti csoportosítás alapján megkülönböztethetjük a BKK által és a külső partner által gyűjtött adatokat. Külső partnernek tekinthető a Budapest Közút – aki a közúti útpályába elhelyezett hurokdetektorokat (704 db) és a kamerákat (47 db) is üzemelteti -, a közösségi közlekedési járműveket üzemeltető BKV, ArrivaBus és Volánbusz, valamint minden olyan cég vagy szervezet, ami adatszolgáltatást végez a BKK felé.
Mire használja a gyűjtött adatokat a BKK?
A BKK által gyűjtött, illetve adatszolgáltatás során a BKK által hozzáférhető adatok felhasználási köre összefüggésben áll azzal, hogy az adatok melyik közlekedési módhoz kapcsolódva tartalmaznak információkat. A BKK egyik fő profilja a közösségi közlekedés színvonalának folyamatos fejlesztése, ezzel együtt az utaskomfort konstans, magas minőségben való biztosítása. Éppen ezért a közösségi közlekedéssel kapcsolatban a BKK saját adatgyűjtő tevékenységével, illetve az adatszolgáltatás során kapott adatok felhasználásával elsősorban az alábbiakat szolgálja:
- a valós igényekhez tervezett operatív kapacitástervezést,
- a közösségi közlekedés működésének és az utazási szokásoknak folyamatos monitorozását,
- hálózati fejlesztéseket vagy menetrendi változtatásokat megelőző és követő időszakok forgalomfelvételét.
Összességében tehát saját szolgáltatásának javítását és az utasélmény növelését kívánja elérni.
Erre remek gyakorlati példa többek között a Lánchíd lezárásához kapcsolódó hálózati átalakítás, illetve annak utókövetése során mért 8E, 105-ös, 110-es, 110E, 112-es, 178-as járatok utasforgalmi változása, továbbá a Normafa kiszolgálásának bővítése érdekében 2021 nyarán mért 21-es, 21A és 212-es viszonylatok.
Az M3-as metró felújítását megelőzően és a rekonstrukció alatt is többször monitorozták a metrópótló, valamint valamennyi metrópótlásban érintett ráhordó és alternatív irányba nyitott, sűrített viszonylat utasforgalmát annak érdekében, hogy a metró pótlása a lehető legzökkenőmentesebb legyen.
A BKK az elmúlt időszakban egyre több vonalon bevezette az első ajtós felszállási rendet. Ezeket a viszonylatokat a változtatások miatt esetlegesen fellépő utascsereidő-növekedés miatt folyamatosan figyelemmel kísérjük.
Első ajtós felszállás a 155-ös buszon (Fotó: BKK/Nyirő Simon)
A BKK közlekedési és közterületi fejlesztőként az összegyűjtött adatokat felhasználja a forgalom alakulásának elemzéséhez, az aktuális közlekedési trendek megismeréséhez, valamint a forgalmi változások által indukált eltérő helyzetek vizsgálatához. A felsorolt adatok rámutathatnak – felesleges kapacitás, vagy éppen kapacitáshiány esetében – az infrastruktúra-fejlesztés követendő irányaira, beavatkozási lehetőségeire.
Például havi rendszereséggel közlekedési- és kerékpárforgalmi riportokat készít a BKK, amelyek ismertetik az egyes közlekedési módok forgalmi jellemzőit, illetve ezeket idősorosan is bemutatják. A közeljövőben a BKK szeretné, ha az infrastruktúra-fejlesztési projektek előkészítési munkáiba a gyűjtött adatok és azokból származó következtetések figyelembevétele rendszeresen megtörténne.
Fejlődési irányok
Az adatgyűjtésnek és adatfeldolgozásnak a jövőbeli lehetséges irányairól és a témát érintő elképzelésekről közlekedésforgalmi adatokkal foglalkozó adatstratégiát kíván létrehozni a BKK. Ennek a stratégiának az lesz a feladata, hogy az adatok gyűjtésének és feldolgozásának témájában egy egységes – jelenlegi állapot erősségét és gyengeségét figyelembe vevő – vízió mentén kijelölje a legfontosabb célokat és hozzárendelje a beavatkozási lehetőségek eszközrendszerét. A gyakorlatban mindez arra irányul, hogy a közlekedési szokások és alapadatok lehető legszélesebb köre rendelkezésre állhasson, így biztosítsa az adatalapú döntéshozatalt, amely az utazási élmény és a közlekedési módok hatékonyságának növekedésével, a környezetterhelés és a közlekedésből származó további káros hatások csökkentésével hozzájárul a kiegyensúlyozott, környezettudatos és élhető városi lét biztosításához.
Az adatstratégia készítésének előrehaladtával, az adatgyűjtés és adatfeldolgozás jövőképéről, az elérni kívánt célokról a továbbiakban is beszámol majd a BKK blogja.
