Kíváncsi vagy, milyen lehet a most 75 éves Nagy-Budapest 25 év múlva?
1950-ben jött létre a Nagy-Budapest az akkori 22 kerülettel, és már azóta is sok változásnak volt a szemtanúja a város mind történelmileg, mind a fejlődését tekintve, de elképesztően izgalmasnak ígérkezik a következő 25 év is!
Csatlakozz hozzánk, hogy neves előadóinkkal, közlekedési szakértőinkkel és Veled együtt fogalmazhassuk meg,
◗ milyen fejlesztési irányokat látunk a világban és mik a lehetőségek a magyar fővárosban;
◗ hogy alapozhatjuk meg a következő 25 év fenntartható városi mobilitási ökoszisztémáját!
Várunk a BKK II. Balázs Mór Konferenciáján!
Tartalom az oldalon
◗ Kinek ajánljuk?
◗ Időpont, helyszín
◗ Program
◗ A konferencia karbonlábnyoma
◗ Regisztráció
◗ Kinek ajánljuk?
◗ Akik mindennapi munkája során vagy akár csak közvetve érintettek a város közlekedésének tervezésében és működtetésében.
◗ Akik figyelemmel kísérik, mit és hogyan tehetünk közösen az élhető budapesti jövő megteremtéséért.
A közlekedésszakmai kérdésekre van, hogy nem a közlekedésszakmán belül érkezik a legjobb válasz. Éppen ezért idén is célunk, hogy kinyissuk a konferencia részvételi és előadói körét a városi közlekedéshez kapcsolódó más ágazatok, tudományok szakemberei felé, akik új nézőpontokat adhatnak, ezzel is tágítva a mobilitás határait.
Nézd meg, milyen volt az I. Balázs Mór Konferencia:
A 2024-es konferencia oldala rengeteg fotóval ezen a linken, rövid beszámolónkat pedig itt olvashatod el.
◗ Időpont, helyszín
📅 2025. május 14., szerda, 9:30 – 17:00
📌 1051 Budapest, Nádor utca 15., Central European University [térkép]
◗ Program
A konferencia házigazdája
Kovács Bendegúz szakszóvivő és társadalmi kapcsolatok vezető, BKK
A közlekedés és a városfejlesztés megtervezése mellett legalább olyan fontos, hogy kivel, mikor és hogyan beszélünk ezekről a tervekről. Ezért dolgozunk – hogy a párbeszéd is építse a várost.
Kertész Anna kommunikációs vezető, BKK
10:00 // A BKK jövőképe és új középtávú stratégiája
📍 Auditórium
dr. Walter Katalin vezérigazgató, BKK
A Nagy-Budapest 75 éves múltja jól mutatja, hogy a város mindig képes volt alkalmazkodni a változó kor kihívásaihoz. A múlt tapasztalataiból kiindulva a közösen kijelölt városfejlesztési és közlekedési irányok mentén most kell meghoznunk azokat a döntéseket, amelyek a következő 25 évben élhető, fenntartható és innovatív Budapestet teremtenek.
10:30 // Úton a zöld város felé
📍 Auditórium
Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke
Egyre több olyan várost látok világszerte, ahol a dugó eltűnt. Fontos beszélnünk arról, mi mindent tudunk tenni, hogy Budapestet és városainkat még élhetőbbé tegyük, ugyanakkor megoldjuk az éghajlatváltozást, valamint a környezeti kríziseket is.
11:00 // A városszerkezet anatómiája - a közlekedésszervezés szimbiózisa Budapest gazdaságföldrajzával
📍 Auditórium
Hörcher Dániel, az Imperial College London és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatója és adjunktusa
Ahogy a tektonikus lemezek, úgy a város szerkezete is folyamatos mozgásban van; fel kell tárnunk, hogyan befolyásolják közlekedésszervezési döntéseink a városfejlődés dinamikáját.
11:30 // Az autózás helye a fenntartható városban
📍 Auditórium
Bodor Ádám, a BKK mobilitási vezérigazgató-helyettese
Az autós közlekedés sokak szerint alapjog, de fontos, hogy ne legyen senki számára kényszer. Legyen mindenki számára versenyképes alternatíva, és választhassa kompromisszumok és hátrányok nélkül a fenntarthatóbb közlekedési módokat.
13:00 // A fenntartható közlekedésről, komolyan
📍 Auditórium
Litkai Gergely Karinthy-gyűrűs humorista, a Dumaszínház művészeti vezetője
A Dumaszínház nézőit többféle módon igyekszünk rávenni, hogy közösségi közlekedéssel vagy más fenntartható mobilitási megoldással érkezzenek előadásainkra. Gondolkodunk azon is, hogy vidékre küldjünk buszokat, hogy azokkal gyűjtsük össze nézőinket. Gyere el, és beszélgessünk róla, hogy ez szerinted jó ötlet-e!
13:30 // Közterület-fejlesztés – érdekek ütközőzónájában
📍 101-es (Quantum) terem
Egyetlen városi közterület-fejlesztés sem lehet sikeres, ha a munkánk kimerül a térkövezésben és némi zöldítésben. A budapestiek visszajelzései is azt mutatják, hogy még a felújításoknál is többre értékelik a tiszta és rendben tartott közterületeket. De egyáltalán kik használják, milyen funkciót szánunk egy utcának, és milyen eszközeink vannak alakításukra az üzlethelyiségek használatán keresztül? Mi adhat egy főutcának karaktert, és táptalaj vagy inkább béklyó a jövő szempontjából a dicső vagy éppen dicstelen múlt? Ezeknek a szempontoknak az ütközéséről, illetve az együttműködésükről beszélgetünk „Pest főutcája”, a Nagykörút példáján keresztül.
Moderátor:
Balogh Samu közterületfejlesztési programvezető, BKK
A Nagykörút Budapesttel együtt született meg, és most a mi feladatunk, hogy felkészítsük a 21. század kihívásaira is. Egy olyan Nagykörútra van szükségünk, aminek a környékén jó élni, és ahova szívesen költöznek a budapestiek.
Vendégek:
Lukács Máté ügyvezető, Járókelő Közhasznú Egyesület
Ne fejlesszünk, ha nem tervezünk a fenntartással.
Molnár Berta mobilitásfejlesztési főmunkatárs, BKK
A cél, hogy a Nagykörút ne az átmenő gépjárműforgalmat szolgáló tengely, hanem Budapest kulturális, kereskedelmi, vendéglátó főutcája, zöld, árnyas korzó, a Hungária gyűrű és a Kiskörút közötti terület fő találkozóhelye legyen.
N. Kósa Judit újságíró, várostörténész
A Nagykörúton születtem, évek óta kutatom a történetét, de néha úgy érzem, sosem fogom igazán megismerni.
Ongjerth Dániel kulturális menedzser, Kulturális és Urbanisztikai Központ
Az összehangolt köz- és privát szolgáltatások, a megfelelő kulturális és közösségszervező munka, a közterület mindezeket integráló menedzsmentje és professzionális kommunikálása megteremti azt a kontextust, ami újra vonzóvá teheti a városi életet.
13:30 // Szétterülő város, összefüggő problémák - a kertvárosok közlekedési kihívásai
📍 Auditórium
Vajon a Budapestet, azon belül is a külső kerületeket jellemző közlekedési kihívásokra elsősorban közlekedési vagy inkább urbanisztikai válaszokat kell-e adnunk? A külvárosban megvalósuló közlekedési fejlesztések mennyiben járulnak hozzá a belvárosba irányuló utazások könnyítésével az ingázók számának további növekedéséhez, vagy épp ellenkezőleg: ezek a fejlesztések a kerületi alközpontok kialakítását segítik-e inkább? Lehet-e – és ha igen, milyen – urbanisztikai eszközökkel támogatni a kerületi alközpontok létrehozását és megerősítését, és vajon az alközpontok képesek-e átvenni kerületi szinten a belváros funkcióját?
Moderátor:
Kovács Bendegúz szakszóvivő és társadalmi kapcsolatok vezető, BKK
A közlekedés és a városfejlesztés megtervezése mellett legalább olyan fontos, hogy kivel, mikor és hogyan beszélünk ezekről a tervekről. Ezért dolgozunk – hogy a párbeszéd is építse a várost.
Vendégek:
Dományi Bálint építész, urbanista, a Rákosrendező projektiroda vezetője
Losonczy Anna településtervező, Pro Régió Kft., külsős oktató, BME Urbanisztika Tanszék
Budapest külső kerületeinek felértékelése nem csak a főváros, hanem a teljes budapesti agglomeráció léptékében is kulcsfontosságú. A kompakt várostest létrehozása érdekében a külső zónát a Budapest környéki településekre áramló lakosság számára is vonzó célponttá kell tenni.
Tóth Patrik adatelemzés és modellezés vezető , BKK
Hiszek abban, hogy a városi adatokból kiolvasható mintázatokra épülő innovatív megoldások hatékonyabbá tehetik Budapest közlekedését, és közelebb visznek egy emberléptékű, élhető város megvalósításához.
13:30 // Digitalizáció a mobilitásban – az ügyfélbarátabb és hatékonyabb működésért
📍 106-os terem
Hogyan teremthető valódi érték a digitalizáció segítségével? Hogyan alakulnak a hazai és nemzetközi trendek, mit várnak el valójában az ügyfelek, és milyen megközelítéssel érdemes végezni a digitális termékek fejlesztését? Gyakorlati példákkal mutatjuk be, hogyan teheti a digitalizáció egyszerre hatékonyabbá az üzemeltetést és ügyfélbarátabbá a szolgáltatásokat.
Moderátor:
Nagy Bence digitális csatornák üzletfejlesztése vezető , BKK
Az utasok közösségi közlekedésre való ösztönzésében az okos, ügyfélközpontú digitális megoldások jelentik a legköltséghatékonyabb és leggyorsabban megvalósítható fejlesztési irányt.
Vendégek:
Berkes Tibor termék és szolgáltatások vezető (Magyarország, Szlovénia), Mastercard
A városok tömegközlekedése új szintre emelhető az innováció és a digitalizáció eszközeivel. A zökkenőmentes, gyors és biztonságos elektronikus utazási jogosultságok és fizetési megoldások nemcsak egyszerűbbé teszik a mindennapi utazást vagy javítják az ügyfélélményt, hanem hozzájárulnak a fenntarthatóbb és élhetőbb városi környezetek kialakításához.
Csertán Ákos digitális termék szakértő és vezető designer
A város egy komplex kulturális, digitális, természetes és épített ökoszisztéma - ebben a rendszerben egy app nem csak egy app, hanem egy városi identitás része
Pőcze Balázs, társalapító, Mito Group
Egy digitális csatorna kialakítása, működése többet tud használni vagy ártani egy márkának, mint a legjobb vagy a legrosszabb reklámjai.
14:40 // Vonzóbb, gyorsabb, zöldebb – közösségi közlekedés: az alapértelmezett választás
📍 101-es (Quantum) terem
Milyen inspirációt meríthetünk a múltból a közösségi közlekedés fejlesztéséhez? Hogyan lehet vonzóbbá, hatékonyabbá és versenyképesebbé tenni a közlekedési szolgáltatásokat a városlakók számára? A közösségi közlekedés jövője azon múlik, képes-e versenyképes alternatívát nyújtani az egyéni gépjárműhasználattal szemben. Szekciónkban bemutatjuk a közösségi közlekedés jelenlegi helyzetét, azt vizsgálva, milyen tanulságokat vonhatunk le a múltbeli példákból, hogy a közösségi közlekedés a jövőben is vonzó megoldás maradjon.
Moderátor:
Vágány András mobilitásstratégia vezető, BKK
A városfejlesztés célja egy élhetőbb, zöldebb és mindenki számára befogadó város megteremtése. Ehhez a fenntartható közlekedés csak egy eszköz – a lényeg, hogy hatékonyan használjuk a rendelkezésre álló erőforrásokat a megfelelő cél érdekében.
Vendégek:
Hörcher Dániel, az Imperial College London és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatója és adjunktusa
Ahogy a tektonikus lemezek, úgy a város szerkezete is folyamatos mozgásban van; fel kell tárnunk, hogyan befolyásolják közlekedésszervezési döntéseink a városfejlődés dinamikáját.
Kofrán Gergely mobilitásstratégia és -tervezés vezető, BKK
„A megfelelő fejlesztési célok azonosítása mellett kulcsfontosságú a költséghatékony elérésük is.”
Dr. Tóth János, a BME Közlekedéstechnológiai és Közlekedésgazdasági Tanszék vezetője, egyetemi docens
Nem elég tudni a mobilitási lehetőségek létezéséről, meg kell ismerni és ki is kell próbálni azokat.
14:40 // A közúthálózat pillérei – utak, hidak és aluljárók szerepe a városi mobilitásban
📍 106-os terem
Mekkora érték és vagyon Budapest közúthálózata és műtárgyai? Prioritások tekintetében hogyan hangolhatók össze a Budapesti Mobilitási Tervben lefektetett stratégiai célok eléréséhez szükséges nagyprojektek és a városi közúthálózat folyamatos és gazdaságos üzemeltetése, fenntartása? Hol fejlesszünk, és hol vegyünk vissza a közúti kapacitásból? Kell-e új Duna-híd Budapesten? Mindezek mellett arról is beszélgetünk, hogyan hozható egyensúlyba a város közúti közlekedési forgalma az új közúthálózati elemek építése mellett a forgalomcsillapító intézkedések bevezetésével.
Moderátor:
Bodor Ádám, a BKK mobilitási vezérigazgató-helyettese
Az autós közlekedés sokak szerint alapjog, de fontos, hogy ne legyen senki számára kényszer. Legyen mindenki számára versenyképes alternatíva, és választhassa kompromisszumok és hátrányok nélkül a fenntarthatóbb közlekedési módokat.
Vendégek:
Horváth László beruházási igazgató, BKK
A környezetünk nagy hatással van a közérzetünkre és így a viselkedésünkre is. A kiegyensúlyozott élethez hozzá tartozik a jól berendezett otthon és munkahely épp úgy, mint a közterek színvonala. A korszerű tervezés, vagy az építés minősége mellett ugyanolyan hangsúlyos a karbantartáshoz szükséges forrás megteremtése. Nem utolsó sorban a megfelelő üzemeltetés gazdaságosabb is, így több forrás juthat hosszú távon további fejlesztésekre.
Szabó Gábor műszaki vezérigazgató-helyettes, Budapest Közút
A közúti infrastruktúra fenntartása az évtizedek óta állandó kompromisszumkeresés az alapvető működőképesség fenntartása, valamint a kor színvonalának, tudásának megfelelő fejlesztések között. A forgalomszervezés egyensúlykeresés az igények kielégítése és alakítása között.
Varró Zsolt senior projektvezető, BKK
Nem szabad hagyni szerkezetileg leromlani a műtárgyakat, hanem végre kell hajtani a sűrűbb, de műszakilag kevésbé összetett felújítási munkákat. Ezek időszükséglete rövidebb, ára olcsóbb, így az élettartam költség csökken, valamint a szolgáltatási színvonal is javul a folyamatosan biztosított megfelelő műszaki állapot miatt. Erről szól a BKK és a Budapest Közút által készített Hídfelújítási program.
14:40 // Városi közlekedésszervezés – hatékony válaszok a helyi mobilitási kihívásokra
📍 Auditórium
Mik a budapesti közlekedésszervezési modell sajátosságai, és milyen válaszok születnek a hasonló közlekedési kihívásokra különböző földrajzi környezetben? Milyen jógyakorlatokat végeznek és tudnak megosztani az országban működő közösségi közlekedést szervezők? A szekcióban néhány magyar város közlekedési rendszerének gyakorlatait elemezzük, kitérve a közlekedésszervezői modellekre, az új technológiai megoldásokra – pl. a gumikerekes flotta elektrifikációjára –, az integrált közlekedésszervezésre, annak fontosságára és az alkalmazott minőségbiztosítási rendszerekre.
Moderátor:
Tarsoly András közösségi közlekedés forgalmi igazgató, BKK
A fővárosi közösségi közlekedés egy összetett rendszer, melynek szervezésében számos megoldás alkalmazható, eltérő hatásokkal. A közösségi közlekedés szervezése, a magas színvonalú közszolgáltatás megvalósítása folyamatos és széleskörű együttműködést igényel nem csak a közlekedésszervező és a szolgáltatók, hanem a társvállalatok vonatkozásában is.
Vendégek:
dr. Tóth Szabolcs vezérigazgató, DKV Debreceni Közlekedési Zrt.
A jövő városi mobilitásában a közösségi közlekedés növekvő szerepe megkérdőjelezhetetlen. Közös célunk a környezeti változásokhoz és a társadalmi kihívásokhoz innovatívan, gyorsan alkalmazkodó, emberközpontú, fenntartható szolgáltatás megteremtése.
Juhász János villamosközlekedési igazgató, vasútbiztonsági vezető, MVK Miskolc Városi Közlekedési Zrt.
Korszerű járművek, versenyképes utazási sebesség, megbízhatóság = visszatérő utasok, csökkenő légszennyezettség, élhető városok!
Hári Ernő ügyvezető, Kecskeméti Közlekedési Központ Kft.
A közlekedésszervező feladata egy többismeretlenes egyenletrendszer – lehetőleg hibátlan – alkalmazása a mindennapokban, melynek változói többek között: a hatékonyság, az ügyfélközpontú kiszolgálás, a minőség, a megbízhatóság, a kiegyensúlyozottság és a reális utazási igények ismerete.
16:00 // Budapest 75 - Beszélgetés várostérségünk döntéshozóival
📍 Auditórium
Moderátor:
Kovács Bendegúz szakszóvivő és társadalmi kapcsolatok vezető, BKK
A közlekedés és a városfejlesztés megtervezése mellett legalább olyan fontos, hogy kivel, mikor és hogyan beszélünk ezekről a tervekről. Ezért dolgozunk – hogy a párbeszéd is építse a várost.
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere
A fenntartható közlekedés szabadítja fel azokat a közterületeket, amelyekkel tudjuk zöldíteni a várost, és a jó minőségű közösségi közlekedés jelöli ki azokat a városfejlesztési célpontokat, ahol a lakhatási válságot kezelni lehet.
Vitézy Dávid
A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője, és a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság elnöke
A várostérségünk döntéshozóival közös kerekasztalnál többek között arról is beszélgetünk, merre halad Budapest közlekedésfejlesztése, és milyen megfontolások vezetik azt, hogy hogyan próbáljuk élhetőbbé, zöldebbé és fenntarthatóbbá tenni a budapesti közlekedési rendszert.
Soproni Tamás polgármester VI. kerület Terézváros
Arra vállalkoztam, hogy Terézvárost jobb hellyé teszem. Egy olyan kerületté, ahol egyaránt otthon érzik magukat az itt lakó idősek, fiatalok és családok, az ide érkező turisták, mindenki, akinek fontos a zöld környezet, a tisztaság és a rendezett utcák.
◗ A konferencia karbonlábnyoma
Az esemény szervezése és lebonyolítása során is fontos, hogy odafigyeljünk a fenntarthatóságra – a konferencia helyszínét is többek között ilyen szempontok figyelembevételével választottuk ki –, és arra kérjük a résztvevőinket is, hogy amennyiben tehetik, a helyszínre eljutáshoz válasszák a környezetbarát, fenntartható közlekedési módokat: érkezzenek közösségi közlekedéssel, kerékpárral, rollerrel vagy gyalog.
