Stratégia és innováció

Az átfogó városfejlesztési koncepció szerint Budapest 2030-ra élhető, vonzó, egyedi karakterű főváros lesz. Olyan település, amely az ország és a térség innovatív gazdasági és kulturális központjaként az európai városhálózat megbecsült tagja. Hogy ez a jövőkép valósággá váljon, ahhoz minden ágazatnak – így a közlekedésnek is – meg kell fogalmaznia saját céljait.

 

Céljaink

A fővárosi közlekedési rendszer stratégiai célja – az ITT és ITT olvasható Budapesti Mobilitási Tervben foglaltak alapján –, hogy javítsa Budapest és térsége versenyképességét, és hozzájáruljon a fenntartható, élhető, vonzó és egészséges városi környezet kialakításához

  • a közlekedési igények és a közlekedési mód választásának befolyásolásával,
  • a környezetterhelés csökkentésével,
  • az esélyegyenlőség erősítésével,
  • a biztonságos kiszámítható és integrált közlekedési rendszer kiépítésével és üzemeltetésével,
  • mindezt a térség közlekedési szereplőivel együttműködve.

A BKK közlekedésszakmai feladatai alapvetően két cél köré csoportosíthatók: „egyre jobban működjön minden, ami van”, valamint „legyen minden, ami nincs”.

 

Egyre jobban működjön minden, ami van

Budapest  közel 5000 kilométer hosszú úthálózattal rendelkezik. Ebből mintegy 1000 kilométer fővárosi tulajdonú, illetve a közösségi közlekedést lebonyolító kerületi tulajdonú főút. A BKK-nak egységes forgalomszervezési feladatai vannak ezeken az útszakaszokon. Ezeken kívül a Duna-hidak, a felüljárók és egyéb műtárgyak fenntartásáról is gondoskodnia kell.

 

Legyen minden, ami nincs

A közösségi közlekedési szolgáltatások megrendelésén kívül számos egyéb, legalább ennyire fontos feladatai is vannak a BKK-nak. Szükséges például

  • a kor igényeinek megfelelő műszaki megoldások bevezetése,
  • javuló közlekedési kapcsolatok és élhető közterületek kiépítése,
  • vonzó, környezetbarát és kényelmes közlekedési járművek beszerzése, illetve
  • ügyfélbarát aktív ösztönzőket és szemléletformálást tartalmazó szolgáltatások bevezetése egy hatékonyabban működő intézményrendszer keretein belül.

A BKK-nál körülbelül 100 ember dolgozik azon, hogy mindez megvalósuljon. Azaz a) megújuljon az a folyamatosan változó közlekedési rendszer, amely – bár komoly történelmi hagyományokkal rendelkezik, ugyanakkor – felhalmozott komoly hiányosságokat és technológiai elmaradottságot is, és b) hogy ez a megújulás a lehető leggyorsabban, leghatékonyabban megtörténjen. Lehetőség szerint úgy, hogy kihagyja a közbenső – máshol már túlhaladott – technológiai lépcsőket.

Minden esetben időigényes és alapos munka zajlik, mielőtt a fővárosban közlekedők használatba vennének egy új közlekedési rendszerelemet .

 

Stratégia és innováció, azaz irány és megújítás

A stratégiaalkotás ma már nem színes füzetek gyártását jelenti. Az Európai Unió Fenntartható Városi Mobilitás Tervezés (Sustainable Urban Mobility Planning, SUMP) módszertani útmutatója minden európai város számára kötelező iránytű.

 

Hogyan valósul meg egy projekt?

A BKK jelenleg több mint 80 projekt megvalósításán dolgozik, amelyek az előkészítés, a tervezés vagy már a kivitelezés szakaszában járnak. Megvalósításuk az alábbi menetrend szerint történik.

A folyamat a meglévő problémák elemzésével indul, majd a jövőképből, a vízióból, a lehetőségekből és az erősségekből összeállított célrendszer megalkotásával folytatódik. Ezután megfogalmazzuk a célokhoz igazodó közlekedésfejlesztési intézkedéseket.

A folyamat következő lépcsője egy hosszú projektlista összeállítása az intézkedések, illetve a műszaki-gazdasági realitások figyelembevételével. Ebben a listában megjelenik minden beruházás és fejlesztés, amelyek képesek a célokat előmozdítani, függetlenül azok műszaki tartalmától, a projektgazda személyétől vagy a beruházás nagyságrendjétől. Minden egyes projektről részletes projektlap készül, amelyek konkrét számításokat is bemutatnak a megvalósíthatóságukról (megvalósíthatósági tanulmány, költség-haszon elemzés).

A részletes szakmai és társadalmi egyeztetést követően a Fővárosi Közgyűlés véglegesíti és fogadja el mind a célrendszert, mind a beruházási programot. Az egyes projektek megvalósítása a pénzügyi lehetőségektől és a műszaki peremfeltételektől függően ütemezetten történik, figyelembe véve és betartva a jogi és a közbeszerzési előírásokat.

A beruházások lebonyolítását követően a stratégiai tervezési folyamat a visszaméréssel és elemzéssel kapcsolódik vissza a stratégiaalkotáshoz. Ennek során azt vizsgáljuk, hogy a megvalósított projekt valóban olyan mértékben hozzájárult-e a kitűzött célokhoz, amennyire azt a folyamat elején azonosítottuk, vagy esetleg szükséges a stratégia finomhangolása.

 

A technológiai fejlődéssel járó kihívások

A Budapesti Mobilitási Terv igen fontos, szakmailag alátámasztott keretrendszer, ugyanakkor mégsem egy kőbe vésett „nagykönyv”. Manapság a technológia sokkal gyorsabban fejlődik, mint ahogy a törvényi előírások betartásával egy-egy projekt megvalósul. Az infrastruktúra elemein helyet kérnek maguknak

  • az újszerű mobilitási eszközök,
  • a túlméretezett közlekedési felületek újraosztásával a zöldfelületek, a közösségi terek,
  • a folyamatosan fejlődő előírások a járművek kibocsátásáról és akadálymentességéről,
  • a szolgáltatások területén pedig fél-egy éven belül akár teljesen elavulhat egy korábban úttörő ötlet vagy megoldás.

Ebben a gyorsan változó közegben óriási a szerepük a nemzetközi és hazai közlekedésszakmai együttműködéseknek, illetve az úgynevezett kutatás-fejlesztési pilotprojekteknek, amelyek az egyes új megoldások kipróbálását teszik lehetővé. A K+F pilotprojektek olyan kisebb fejlesztések, amelyekkel nagyobb ráfordítások nélkül kipróbálhatunk egy javasolt rendszert. Ha mindez sikeres, akkor a pilotban megszerzett tapasztalatokat jól felhasználhatjuk az éles beszerzés és a megvalósítás során.

 

Nemzetközi feladataink

A BKK négy nagy közlekedésszakmai szervezetben rendelkezik tagsággal: UITP (Közösségi Közlekedési Világszövetség), EMTA (Európai Nagyvárosok Közlekedési Hatóságai), Polis (Európai városok és régiók hálózata az innovatív közlekedési megoldásokért) és EUROCITIES (Európai nagyvárosok hálózata).

Aktívan részt veszünk ennek a négy szervezetnek a munkájában. Figyelemmel kísérjük a nemzetközi jó gyakorlatokat és tapasztalatokat, illetve javaslatot teszünk azok beépítésére a hazai megoldásokba. Követjük az Európai Unió és az egyes tagállamok szabályozási gyakorlatát. Előzetesen véleményezzük a várhatóan Magyarországra is vonatkozó előírásokat, szabályokat, ajánlásokat. Figyeljük a kutatás-fejlesztési témákban kiírt pályázatokat, a hálózatokon keresztül keressük a pályázatra alakuló legerősebb konzorciumot. Pályázunk, az elnyert támogatásokkal pedig K+F projekteket valósítunk meg. (Budapest az elmúlt 10 évben több mint 2 millió euró forrást nyert K+F projektekre, többségében 100 százalékos vissza nem térítendő támogatás formájában).

A megszerzett ismereteket és tudást nemcsak alkalmazzuk, hanem a cégcsoporton belül és azon kívül is egyaránt megosztjuk a szakmai szervezetekkel, az oktatási intézményekkel és a civil társadalommal.