Ilyen Budapestet szeretnénk

A BKK jövőképe

A Budapesti Közlekedési Központot a Fővárosi Önkormányzat komplex szemléletű, integrált közlekedésszervező és közlekedésszakmai kompetenciaközpontjaként hozták létre 2010-ben. Ezzel a lépéssel a Fővárosi Önkormányzat átruházta a BKK-ra a főváros közlekedésével kapcsolatos feladatokat.

Bár a BKK-nak már megalapításakor is világos jövőképe volt, ezt azonban folyamatosan frissítenie kell a közlekedésszervezésre hatást gyakorló külső körülmények változása miatt. Ilyenkor fontos megvizsgálni azt is, hogy honnan akarunk eljutni a meghatározott célokig.  

 

 

Honnan indultunk? 

A BKK megalapítása előtt Budapesten nem működött dedikált közlekedésszervező. A fővárosi lakosok közlekedési igényeit alapszinten – hogy eljussanak a város egyik pontjából a másikba – a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat megbízásából különböző társaságok (BKV Zrt.) szolgálták ki.

Az utazáshoz kapcsolódó tájékoztatás ekkor még jellemzően egyirányú volt és írásban zajlott (pl. a megállóhelyeken elhelyezett, statikus információt tartalmazó táblázatok; járművek ablakaira ragasztott, jogi nyelvezetű utazási feltételek, stb.) Ez a tájékoztatás az utasoknak szólt, akiket a szolgáltató megállótól megállóig szállított meghatározott díjazás ellenében és az utazási feltételekben rögzítettek szerint.

 

Hol járunk most?

A Budapesti Közlekedési Központ megalapításakor felismertük, hogy a városban közlekedők az A-ból B-be eljutáson kívül igénylik a megfelelő, pontos és kiszámítható, naprakész és valós idejű információkat is. Ezért a főváros közlekedésszervező cége az „utasok” mellett az „ügyfelekkel” is  foglalkozni kezdett:

  • ügyfélcentrumok nyíltak, amelyek már a kétirányú, a személyes kommunikációnak is helyt adtak;
  • FUTÁR kijelzők jelentek meg a város több pontján, amelyek valós idejű információkat közöltek a járatokról, ennek köszönhetően az utasok a fel- és leszállóhelyek közötti térben és időn túl is a BKK ügyfeleivé váltak;
  • mindezek mellett elindult számos kényelmi szolgáltatás is (pl. a viszonteladóknál tapasztalt sorban állás helyett ma már jegy- és bérletkiadó automatákból is lehet vásárolni, sőt a megállóhelyi számolgatás helyett mobiltelefonon is megtervezhető az utazás).

A BKK hosszú távú céljait, jelenlegi jövőképét a Budapesti Mobilitási Terv foglalja össze részletesen. Ebben a dokumentumban van lefektetve a főváros 2030-ig szóló stratégiája, amelyben a közlekedési beruházások a városfejlesztési elképzelésekkel összehangoltan, egymás hatásait erősítve jelennek meg.

 

Hová tartunk?

A jövő BKK-ja szeretné a városban közlekedők legmagasabb szintű igényeit is kiszolgálni, amelyben mindenki megtalálja az önkifejezés, önmegvalósítás lehetőségét. A közlekedés résztvevőire nemcsak utasként és ügyfélként, hanem partnerként is szeretnénk tekinteni, ami időtől és tértől független, egymásrautaltságon és egymás elfogadásán alapuló együttműködést jelent mind formális, mind informális keretek között.

Egy fenntartható városi közlekedési rendszerben a mobilitási igények kielégítése mellett nem lehet megkerülni azok megváltoztatását sem. Ez viszont kizárólag párbeszéddel, társadalmi egyeztetéssel, nem utolsósorban közös erőfeszítéssel valósulhat meg. Ennek a jövőképnek számos elemét teljesítjük már ma is.

  • A stratégiai jelentőségű kérdésekben (ilyen volt maga a Budapesti Mobilitási Terv is) széles körű társadalmi egyeztetést tartunk, hogy minél jobban megismerjük az érintettek véleményét, amellyel csiszolhatjuk szakmai elképzeléseinket.
  • Törekszünk a transzparens, nyílt kommunikációra, a lehető legszélesebb nyilvánosságra. Ettől azt várjuk, hogy egyre többen támogassák törekvéseinket, melyeket Budapest közlekedési rendszerének működtetése és fejlesztése érdekében végzünk.
  • Olyan digitális megoldások bevezetésén dolgozunk, amelyek az élet számos más területén jól működnek, korszerűek, egyszerűen használhatók, és amelyek nélkül nem lehet kialakítani valódi interaktív partnerséget.

A fővárosban élő és az ott közlekedő emberek különböző igényekkel rendelkeznek, amelyeket kiszolgálni komoly és összetett közlekedésszervezői munka. A fentebb említett utas-ügyfél-partner megközelítés nem fejlődési irányt jelent, hanem egymás mellett létező, egymásra épülő igényszinteket jelöl. Tehát nem pusztán annyiról van szó, hogy az új szolgáltatások és tájékoztatási formák bevezetésével egyidejűleg az „utas” kifejezést „ügyfélre” cseréljük. Az egymás mellett létező, egymástól jól elkülöníthető igénytípusokra a BKK-nak külön-külön kell fókuszálnia, és jó válaszokat adnia. Egy sikeres közlekedésszervezőnek ezt a három szintet (utas, ügyfél, partner) egyszerre, párhuzamosan kell szem előtt tartania.

Az egymásra épülő igények és a közlekedésszervezői értékrend összefüggését legjobban azzal az ábrával lehet szemléltetni, amelyet Kerényi László Sándor, a BKK stratégiai igazgatója készített a sokak által ismert – az egymásra épülő emberi szükségleteket bemutató – Maslow-piramis alapján.

 

 

A BKK hosszú távú céljait, azaz a választ arra, hogyan képzeljük el a főváros jövőjét, a Budapesti Mobilitási Terv foglalja össze a legpontosabban. Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy hiába tervezünk meg évekre, évtizedekre előre egy projektet, a technológia ma már sokkal gyorsabban fejlődik, mint ahogy a törvényi előírások betartásával azok a tervek megvalósíthatók lennének. Ebben a gyorsan változó közegben bármikor megdőlhetnek akár a közlekedésszervezés – ma még stabilnak hitt – alapgondolatai is.

Azonban a közlekedőkhöz való viszonyt, a velük fenntartott kapcsolat módját még ezek a külső hatások sem képesek befolyásolni. Ezért a BKK a jövőben a budapesti közlekedőkért dolgozó, velük folyamatosan együttműködő közlekedésszervező szeretne lenni; olyan közösségi szemléletre építő társaság, amely a közlekedésfejlesztési célokat a fővárosban élők tapasztalatait felhasználva, velük közösen valósítja meg. A jövőben ez az egyedüli járható út, hogy együtt találjuk meg azokat a lehetőségeket, amelyekkel a budapesti közlekedés – így a város egésze is – jobbá válik.

Ebben a közös munkában számítunk a te segítségedre is.