Így szervezzük Budapest közlekedését

Budapesten egy átlagos munkanapon 1,3 milliónyian veszik igénybe a fővárosi közösségi közlekedési szolgáltatásokat. A budapesti utasforgalmat egy nap alatt összesen 2200 autóbusz, villamos, trolibusz, metró- és HÉV-kocsi szolgálja ki, amelyek több mint 43 ezerszer indulnak el végállomásaikról.


 

 

Ez az európai összehasonlításban is sűrű közösségi közlekedési hálózat nem működhetne a BKK mérnökeinek előkészítő munkája nélkül. A közlekedésszervező cég feladata, hogy felmérje az utazási igényeiteket, pontosan számontartsa a különböző szolgáltatóknál üzemelő járműveket, a járművezetői létszámot és minden olyan adatot, amelyek az egyes járatok útvonalának és menetrendjének kialakításához szükségesek.

 

Így közlekednek metrópótló járataink csúcsidőben:

 

 

 

Közösségi közlekedés

Budapesten a legnagyobb közösségi közlekedési szolgáltató ma is a BKV Zrt., de néhány éve más társaságok is bekapcsolódtak ebbe a tevékenységbe. A BKK felügyeli és ellenőrzi, hogy – szolgáltatója kilététől függetlenül – a minőség megfelelő és egyforma legyen, vagyis utazás közben ne vedd észre, hogy éppen melyik szerződött partnerünk járművén utazol. Munkatársaink az utcán, a megállókban és a járműveken is folyamatosan ellenőrzik az egyes szolgáltatásokat, és a nem megfelelően teljesítő partnereket kirívó esetekben a BKK kötbérezi.
 
A BKK FUTÁR-központjában napközben 31 munkatársunk felügyeli, irányítja a forgalmat. Itt egyetlen menetirányító diszpécser 70-80 felszíni jármű egyenletes közlekedéséért felel. Naponta 400 kisebb-nagyobb forgalmi zavar, késés, baleset, műszaki hiba keletkezik, de utazásod közben szerencsére ezeknek csak a töredékét érzékelheted. Ahol nagy a baj, a BKK zavarelhárító munkatársai a helyszínen gondoskodnak arról, hogy a lehető leggyorsabban helyreálljon a közlekedés rendje.
 
A közlekedési fennakadások csökkentése érdekében folyamatosan fejlesztünk, ezért álltak forgalomba a Solaris–Škoda trolibuszok, amelyek négy kilométert is képesek megtenni felsővezeték nélkül:
 
Az előre tervezett és a váratlanul bekövetkező évi mintegy 7000 közúti, közösségi közlekedési és kerékpáros közlekedési változásról a BKK Info tájékoztat az év minden napján a Facebookon, a webes és mobilalkalmazásokban, a járművek fedélzetén és a megállókban megszólaló hangos üzenetekben, valamint a budapesti rádióadásokban is.
 
Mindezeken kívül a BKK utastájékoztatásért felelős szakterülete évente 5600 megállóban mintegy 100 ezer menetrendet cserél ki, 80 ezer nyomtatott információs anyagot, több ezer térképet és utastájékoztató hangfelvételt készít el, hogy mindig időben értesülj az utazásodat érintő változásokról és fejlesztésekről.

 

A Solaris-Skoda trolibuszok négy kilométert is képesek megtenni felsővezeték nélkül:

 

 

 

Mikromobilitás a fővárosban

A BKK nemcsak a budapesti közösségi közlekedés megszervezéséért, hanem a főváros teljes közlekedési láncolatéért felel. A nálunk dolgozó szakemberek részt vesznek minden jelentős közlekedési változás, fejlesztés előkészítésében és megvalósításában. A tervek elkészítésekor talán az egyik legfontosabb szempont, hogy a különböző célú és sebességű közlekedési megoldások összehangolásával minél élhetőbbé váljon a város mindannyiunk számára. 
 
Budapesten, akárcsak más városokban, egyre növekszik a mikromobilitást használók aránya. A gyalogosközlekedés, a kerékpárok, a rollerek, a görkorcsolyák, az elektromos bringák, a hoverboardok és társaik kiegészítik a többi közlekedési formát. Olyan helyeket lehet könnyen elérni velük a városban, amelyeket autóval vagy tömegközlekedési eszközzel csak körülményesen tudnátok megközelíteni.

 

 

Ebben az évben (2020) négy fővárosi helyszínen alakítottak ki Mobilitási Pontot, ahol kerékpárkölcsönző, e-roller- és robogómegosztó, valamint elektromosautó-megosztó rendszerek szolgáltatásait vehetitek igénybe. A Szent Gellért téren,
az Egry József utcában, a Magyar tudósok körútján és az Infopark villamosmegállónál folyamatosan mérjük az egyes járműcsoportok kihasználtságát, hogy a lehető legjobb megoldások szülessenek a fővárosi közlekedés fejlesztésében.

A rendelkezésre álló utcai keresztmetszetek újragondolásával nagyobb teret kapnak a gyalogosok, a kerékpárral, a rollerrel és más megosztáson alapuló, lehetőség szerint elektromos közlekedési eszközzel utazók. A fővárosban az elmúlt években már több helyen bebizonyosodott, hogy a természetes és az épített környezetre is jótékonyan hat a közlekedés lelassítása, a korábban füstölő autókkal telezsúfolt utcák és terek tudatos szemléletű átalakítása. 
 
Bár az elővárosokból ingázók többsége ma még autóba ül, a fővárosban élők közül viszont egyértelműen többen választják a közösségi közlekedést, a gyaloglást, a kerékpározást és más alternatív megoldásokat az egyéni autós utazásokhoz képest.