Jelentős előrelépés a Duna-partok fejlesztésében

A Duna és partjai Budapest egyik legjelentősebb értékét jelentik, látványuk méltán világhírű. A vízpart megközelítése és használata azonban évtizedek óta megoldatlan, a kikötők működése rendezetlen, a belvárosi rakpartokon a közúti forgalom dominál, a parti közterületek használatából befolyó bevételek pedig a Főváros saját kiadásait sem fedezik. A parthasználat problémáit megelégelve a Fővárosi Önkormányzat megbízta a BKK-t a Duna-partok átfogó fejlesztési koncepciójának kidolgozásával – e munka eredményét a Fővárosi Közgyűlés 2013. március 27-i ülésén fogadta el.

A kétkötetes tanulmány az új városfejlesztési koncepció aktualizált helyzetelemzésén alapul, és a Dunával együtt élő város alapgondolatára épül. Budapest főépítésze, a BKK és  a főváros városfejlesztési közszolgáltatója (a BFVT Kft.) szoros szakmai együttműködésében készült fejlesztési tanulmányterv a főváros rakparti városfejlesztési lehetőségeit elemzi, a hasznosítási koncepció pedig a tanulmányterv alapján javasolt prioritások gyakorlatba való átültetésének, a hasznosítás lehetséges módjainak és eszközeinek számba vételét tartalmazza.

A fejlesztési tanulmányterv az elfogadás előtt álló Budapest 2030 – Hosszú távú városfejlesztési koncepció dunai munkarészeivel összhangban készült a fővárosi főépítész szakmai irányítása mellett. A tanulmányterv jelentős részben támaszkodik a BKK Igazgatósága által 2012 novemberében elfogadott A dunai partszakaszok fejlesztési es rendezési lehetőségei című döntés-előkészítő tanulmányban foglaltakra. Fő célja a Duna-menti területek távlati városfejlesztési lehetőségeinek elemzése és feltárása.

A hasznosítási koncepció a fejlesztési tanulmányterv célrendszerének végrehajtására – a Főváros gazdasági és pénzügyi érdekeit szem előtt tartva – fogalmaz meg egy új szabályozási és üzemeltetési csomagot. Javaslatot tesz a rakparti közterület-használat reformjára: rögzíti az egyes partszakaszokon elhelyezhető funkciók körét, az egyes partszakaszok egymáshoz viszonyított értékét, majd ezek és a kikötő által elfoglalt vízterület arányában határozza meg a fizetendő díjtételeket, miáltal városképileg tisztább, a közhasznúság szempontjait szem előtt tartó, közlekedési- és közműinfrastruktúrával jobban kiszolgálható állapotok alakulnak ki.

Európában számos nagyváros (Lyon, Párizs, sőt Pozsony vagy Belgrád) tett jelentős lépéseket a vízpartok visszahódítására, ezzel növelve az életminőséget és a település idegenforgalmi vonzerejét. Hasonló beavatkozásokra Budapesten is szükség van. Javaslataink szerint ennek elsődleges célterülete a pesti alsó rakpart belvárosi szakasza, mely a feltáruló látvány és a gyalogosforgalom szempontjából eleve kiemelt helyzetben van. A ma is jórészt célforgalmat lebonyolító út forgalomcsillapításával, a parkolóhelyek rendezésével és további gyalogos lejáratok építésével új észak-déli korzót kívánunk létrehozni, amely a vízhez közhasználatú úszóművek révén kapcsolódik. E sétány fogadhatja be az Eurovelo6 nemzetközi kerékpárút belvárosi szakaszát is, így új kerékpáros főútvonal jöhet létre a város szívében. A forgalomcsillapítás mértékét a rakpartok, hidak és hídfők közúti szerepének elemzése és a teljes belváros forgalmi viszonyainak szimulációja után lehet meghatározni – ezek az adatok várhatóan 2013 nyarán állnak rendelkezésünkre. A beruházás első ütemében a Március 15. tér – Kossuth Lajos tér közötti partszakasz szerepel, de távlatban észak felé a Dráva utcáig, dél felé a Nehru partig ki kívánjuk terjeszteni. Ezzel párhuzamosan a korábbról megörökölt városrendezési tervekből töröljük a IX. és XIII. kerületben tervezett rakparthosszabbításokat is. Megjegyzendő, hogy a budai alsó rakparton hasonló beavatkozásra nem látunk módot, mivel az a jobb part észak-déli irányú közúti forgalmának lebonyolításában nélkülözhetetlen.

A Duna-part fejlesztése során nemcsak a belvárosra kell összpontosítani, hiszen a parthasználati igényeket térben széthúzva számos meglévő parkot is élettel tölthetünk meg, egyben tehermentesíthetjük a túlzsúfolt Margit-szigetet is. A ma szinte kihasználatlan Óbudai-sziget, Népsziget vagy a Ráckevei-Duna környéke egyetlen, gyalogosan vagy kerékpárral kényelmesen bejárható rendszerré szervezhető. Ehhez a mellékágak fölött kisebb gyaloghidak építése szükséges, melyek viszonylag kis költséggel és gyorsan megvalósíthatók. A koncepció nem támogatja viszont a Nagy-Dunán átívelő belvárosi gyaloghíd gyakran felvetődő gondolatát: egy ilyen átkelő városképileg aggályos és költséges lenne, parti csatlakozásai nehézkesen megoldhatók, valós közlekedési igényeket pedig nem elégítene ki.

A hiányzó kapcsolatokat a dunai személyhajózás további fejlesztésével kívánjuk pótolni, mivel hajóval a két part közötti (átlós) és az észak-déli összeköttetés is egyszerűen és rugalmasan megoldható. A Közgyűlés döntése nyomán megkezdjük a működő hajójáratok járműparkjának cseréjét célzó megvalósíthatósági tanulmány elkészítését, melyekben választ keresünk arra, milyen műszaki kialakításúak legyenek az új hajók, hol épüljenek új kikötők, és a külső városrészek felé meddig célszerű kiterjeszteni a menetrendszerű közlekedéssel kiszolgált hálózatot, illetve egy ilyen projekt összességében milyen megtérüléssel kecsegtet. Az eredmények ismeretében kívánunk pályázni a 2014-2020 közötti európai uniós ciklus forrásaira a megvalósítás érdekében.

A főváros saját kezelésű kikötői rendszerének kiépítése terén több évtizedes lemaradást kell felszámolni régiós versenytársainkhoz képest. Ezért az anyag részletesen elemzi a főváros lehetőségeit a köztulajdonú kikötőhálózat terén, előkészítve ezzel a közszféra belépését a ma szabályozatlan módon működő kikötő-üzemeltetési piacra. Bécsi mintára javaslatot tesz két köztulajdonú szállodahajó-terminál kiépítésére a CET-Közraktárak és a Szent István park előtti partszakaszon, ahol e járművek fogadása megfelelő közművesítéssel és parkolóhelyek kialakításával a lakosságot és a közúti forgalmat nem zavaró módon, az idegenforgalmi igényeket messzemenőkig kielégítve oldható meg. A frekventált belvárosi partokat ma hajóparkolóként hasznosító, magánkézben lévő sétahajó-kikötőket csak ki- és beszállásra szolgáló (a taxiállomásokhoz hasonlóan versenysemlegesen működő) állomások és a külsőbb városrészekbe telepítendő tároló kikötők hálózatával kívánjuk felváltani.

Az elkövetkező évek közlekedésszakmai feladatait e dokumentumban rögzített elvek mentén fogja végrehajtani a BKK és a BKK Közút, együttműködésben a Dunán jelenleg is szolgáltató hajós szervezetekkel, a közösségi hajózás minőségének és a főváros turisztikai érdekeinek szolgálatában.