A stratégiaalkotás előkészítése során már több szakmai és civil egyeztetésre került sor. Emellett egy fókuszcsoportos kvalitatív és egy reprezentatív kvantitatív kutatást végeztünk, amelyek eredményeit már fel is használtunk a helyzetelemzés során.
A fókuszcsoportos kutatásról
A BKK 2022 decemberében fókuszcsoportos kutatást végzett olyan, a közösségi közlekedést szívesen és aktívan használók körében, akik autóznak vagy kerékpároznak is. A kutatás során az utazók szokásait, igényeit, pozitív és negatív tapasztalatait, valamint a közösségi közlekedéssel szemben támasztott elvárásait ismerhettük meg. Ezek az információk rendkívül fontosak számunkra, hiszen megalapozzák a közösségi közlekedési hálózat rövid-, közép- és hosszú távú fejlesztésének tervezését. A fókuszcsoportok összeállításánál figyelembe vettük a résztvevők területi elhelyezkedését, hogy a belvárosi, a budai hegyvidéki, a külvárosi területek és az agglomerációból közlekedők közötti különbségek is meghatározhatók legyenek.
A fókuszcsoportos kutatás fontosabb megállapításai
Utasaink a pontos érkezés és a gyorsaság érdekében a munkába járás során a sokszor percre kiszámolt utazási rutinjuktól csak elvétve térnek el. Hazafelé, illetve a hétvégi vagy alkalmi utazások esetén sokkal gyakrabban változtatnak útvonalukon a pontosság és a gyorsaság rovására.
A kötöttpályás közlekedés a legnépszerűbb; az utasok legszívesebben ezt választják utazásaikhoz. Magas továbbá a buszsávok támogatottsága, melyek fontos alapját képezik a kiszámíthatóságnak és a gyorsaságnak.
A gyorsaság az átszállásoknál is meghatározó tényező. Az utasok szívesebben választják azokat az átszállási pontokat, ahol sok járat találkozik, kicsi az átszállási távolság, nincs szintkülönbség, vagy van akadálymentesítés (lift) és védelem az időjárási elemek ellen.
A biciklis közlekedés előnyei; a kötetlensége, a gyorsasága és az egészségre gyakorolt jótékony hatásai mindenki számára világosak, viszont azok, akik nem kerékpároznak, sokszor sztereotípiák alapján fogalmazzák meg fenntartásaikat e közlekedési móddal szemben.
A kutatásban vizsgált 4 régió jellemzői
- A belvárosi közlekedés előnyei a sűrű hálózat, a sok alternatív útvonal, a közelség, megfelelő járatsűrűség és a pontosság, hátrányai a zsúfoltság és az első ajtós felszállás.
- A budai hegyvidékeken otthonról elindulva az első nagyobb közösségi közlekedési csomópontig a gyaloglás vagy az autózás a jellemző. Utóbbiakat kényelmi okokból sokszor a célig használják még hosszabb utazási idő esetén is.
- A külvárosi részek legnagyobb problémája a ritkább hálózat és járatsűrűség, amit reggelente autózással orvosolnak annak ellenére, hogy keveslik a P+R parkolók mennyiségét.
- Az agglomerációból közlekedőknek pontosan kiszámított utazási tervük van, amit folyamatosan ellenőriznek, szükség esetén pedig azonnal újraterveznek. A modern elővárosi vonatok javítják legjobban utazási élményüket. A budapesti parkolás nehézségei problémát jelentenek számukra, mégsem tudják igénybe venni a közösségi közlekedést. Megfelelő lehetőségek esetén viszont váltanának autóról közösségi közlekedésre.
A kutatás összességében számos olyan tényezőre rávilágított, amelyek részletes elemzése elengedhetetlen ahhoz, hogy egy, az utasok elvárásaira megfelelő megoldást kínáló hálózatfejlesztési stratégiát hozzunk létre. Hogy ez megtörténhessen, a BKK a fókuszcsoportos kutatást követően, azok eredményeire alapozva reprezentatív mintán részletesen megvizsgálta a felmerült szempontokat.
A reprezentatív kutatásról
A stratégia célja, hogy a hálózati fejlesztésekkel a közösségi közlekedés még komfortosabbá, gyorsabbá és megbízhatóbbá váljon a fővárosban közlekedők számára. Ehhez nagyon fontos, hogy megismerjük az elvárásaikat és a véleményüket, hiszen ezek megalapozzák a stratégiaalkotást. Éppen ezért a BKK egy kvantitatív kutatás keretében felmérte a budapesti közösségi közlekedők használati szokásait és elvárásait. A 271 kérdésből álló kérdőívet 2452 személy töltötte ki 2023 júniusában. A vizsgálat a budapesti felnőtt lakosságra nem, kor és kerület szerint reprezentatív mintán zajlott. Tekintettel arra, hogy a közösségi közlekedés hálózati stratégiájának megalkotása a cél, a kérdőív azokra a személyekre szűrt, akik legalább kéthavonta egyszer használják a közösségi közlekedést, hogy a válaszadóknak legyen releváns gyakorlati tapasztalata a közösségi közlekedés használatáról. A kutatásban a fókuszcsoportos felmérésben meghatározott négy földrajzi területet tovább bontottuk, így már hét régió adatait tudjuk összevetni:
- Budai hegyvidék (XII. kerület egésze és a II. kerület hegyvidéki része)
- Észak-Buda (III. kerület)
- Dél-Buda (XXII. kerület teljes egészében és a XI. kerület az Andor utcától délre)
- Észak-Pest (IV. és XV. kerület)
- Kelet-Pest (XVI. kerület)
- Dél-Pest I. (XX., XXI., XXIII. kerület)
- Dél-Pest II. (X., XVIII., XIX. kerületek)
A reprezentatív kutatás fontosabb megállapításai
A megkérdezett budapesti lakosság több mint háromnegyede közösségi közlekedéssel utazik a leggyakrabban: a lakosság 83 százaléka legalább heti egyszer, közel felük pedig napi rendszerességgel választja ezt a közlekedési módot. Ezzel szemben csupán a megkérdezett budapestiek ötöde választja az autót elsődleges közlekedési eszközként. A kerékpárt, a rollert vagy a gyalogos közlekedést összesen öt százalék jelölte meg fő közlekedési módjának. A megkérdezettek fele 38 perc alatt elér úti céljához, 75 százalékuk egy órán belül megérkezik. A kérdőívből kiderült, hogy a válaszadók fele 40 percnél hosszabb utazásra nem hajlandó a közösségi közlekedést használni.
Területi bontásban is vizsgáltuk az adatokat, az alábbi ábrán például az látható, hogy a megállóhoz való sétálás esetében hány percnél van az a határ, amikor a közösségi közlekedés helyett más utazási módot, azaz kerékpárt, autót vagy autómegosztót választ az ügyfél.
Azok a válaszadók, akik hosszabb ideig gyalogolnak a megállóhoz, átlagosan tovább is várakoznak ott. Ugyanakkor csak a közösségi közlekedéssel utazók ötöde válaszolta, hogy legfeljebb 5 percet hajlandó várni a megállóban.
Ha már megérkezett a jármű, a zsúfoltság elkerülése fontosabb, mint az átszállásmentesség. A válaszadók csaknem fele utazása során nem száll át, 40 százalékuk egyszer, alig 12 százalékuk pedig kétszer vagy többször vált járművet. A csúcsidőkben nagy a központi kerületekbe való be- és kiáramlás. A hosszan utazóknak a gyorsaság fontosabb, a rövid utaknál viszont az átszállásmentesség áll első helyen.
Az utazók időérzékelése relatív. Két perc plusz várakozási idő mellett még sokan a szellősebb járművet választják, de ha ez a 2 perc plusz összesen már 10 perc várakozási időt jelent, akkor az utazók kétharmada inkább a zsúfoltságot választja a várakozás helyett. Az időtényező különösen fontos az autóval közlekedők esetében, és ebben a csoportban szignifikánsan többen választják a zsúfoltabb járművet, ha azzal gyorsabban elérnek céljukhoz. Az utasok csúcsidei és csúcsidőn kívüli elvárásai nem térnek el jelentősen egymástól, de a hétköznapi és hétvégi módválasztási szokások igen.
A kutatásból kiderült az is, hogy a megkérdezettek átlagban az autóig kevesebbet gyalogolnak, mint a megállóig, ugyanakkor átlagosan több időt töltenek a járműben, mint akik a közösségi közlekedést használják. Az autósoknál az átszállások és a zsúfoltság is komoly probléma a közösségi közlekedéssel szemben, de nincsen szignifikáns eltérés az ő esetükben sem ezekben a tényezőkben. A kutatás alapján minden vizsgált csoportban a legfontosabb tényező az utazás során a menetidő volt.
Közösségi közlekedéssel egy átlagos utazási lánc 38,7 percig tart, amelytől adódik nagymértékű, akár fél órás eltérés úgy pozitív, mint negatív irányba. Az értékeket jelentősen befolyásolja az első megállóba történő gyaloglási és a várakozási idő hossza.
Folyamatos szakmai és civil egyeztetés
A közösségi közlekedési hálózatfejlesztési stratégia előkészítése szakmai civil szervezetek közreműködésével zajlik, akiknek rendszeresen bemutatjuk a dokumentum aktuális kiegészítéseit, módosításait. A fővárosi Zöld Civil munkacsoport keretében működő Mobilitási témacsoport tagjainak szakmai álláspontját időről időre meghallgatjuk, észrevételeiket beépítjük.
Én mikor szólhatok hozzá?
A stratégia széleskörű véleményezésre alkalmas változatának véglegesítését követően – hasonlóan a közlekedésbiztonsági stratégiához vagy a Budapesti Mobilitási Terv 2030-hoz – átfogó társadalmi egyeztetést fogunk tartani. Mind a társadalmasítással, mind a stratégiával kapcsolatos további fejleményekről a BKK honlapján folyamatos tájékoztatást nyújtunk.