A Budapesti a 2010-es alapításakor a közlekedésfejlesztési stratégia készítés feladatát is átvette a Főpolgármesteri Hivataltól. 2012-14 folyamán a BKK a FŐMTERV bevonásával felülvizsgálta a Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Tervének (BKRFT) stratégiai céljait és előkészítette a Balázs Mór-tervet (BMT), Budapest új közlekedésfejlesztési stratégiáját. A tervezés fő feladata a koncepció felülvizsgálata, valamint a rendszertervi prioritások, célok átdolgozása volt, hogy a főváros közlekedésstratégiája megfeleljen a jóváhagyás alatt lévő tervezett terület- és városfejlesztési stratégiáknak, illeszkedjen a 2014-2020 közötti hazai operatív programokhoz és az Európai Unió 2011-ben elfogadott közlekedéspolitikai irányelveihez.
A Balázs Mór-terv több fővárosi, nemzeti és Európai Uniós stratégiai tervezési folyamattal párhuzamosan, azokkal állandó kölcsönhatásban készült. A BMT célrendszerét és intézkedéseit alapvetően meghatározta a 2013 áprilisában elfogadott Budapest 2030 Városfejlesztési Koncepció, a 2014-ben elfogadott Budapest Területfejlesztési Koncepciója, az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS), valamint a 2016-ban elfogadott Budapest Tematikus Fejlesztési Programjai (TFP), míg rendezési oldalról az új Településszerkezeti Terve (TSZT) (2021).
Az első Balázs Mór-terv készítése során alapvető fontosságú szempont volt a közérthető megfogalmazás és egy teljesen új, korszerű arculat kialakítása, az akkoriban kialakuló új SUMP (Sustainable Urban Mobility Plan) módszertani elveknek való megfelelés, valamint az EU közlekedéspolitikája által ajánlott mobilitástervezés gyakorlatának mielőbbi meghonosítása Budapesten. A tervezés az integrációs törekvésre alapozva, a már meglévő terveket, tervezési gyakorlatot figyelembe véve, az érintettek bevonásával történt.
A Balázs Mór-terv, majd a Budapesti Mobilitási Terv egy dinamikus, visszacsatolásra épülő tervezési (kör)folyamat, amely három fő elem együttes alkalmazására épül:
- Integráció: A korábbi közlekedéstervezési hagyományoktól eltérően a tervezési folyamatban új értelemben jelenik meg az integráció, amely területi (város és előváros integrációja), szakpolitikai (városfejlesztés, közlekedésfejlesztés, turisztika és egyéb szakpolitikák integrációja) és közlekedés-ágazati (közlekedési módok integrációja) szempontból is érvényesítendő. Nagyobb hangsúly kerül a költséghatékony, integrált közlekedésfejlesztési szemlélet érvényre juttatására, amely az Európai Unió által nyújtott közösségi támogatások elnyeréséhez is fontos szempont. A Rendszerterv szemléletében igyekezett az integráció gondolatát megfogalmazni, a Balázs Mór-terv már a stratégiai célok szintjére emelte az integrált közlekedésfejlesztési szemléletet.
- Társadalmi részvétel: Egy fenntartható városi mobilitási terv és alkalmazása csak akkor tud pozitív hatásokat eredményezni, ha a társadalom nem csak megérti az elérendő célokat, de támogatja is azokat. Már a rendszertervi felülvizsgálat során is számos szakmai és társadalmi egyeztetés zajlott kerületi, agglomerációs és megyei önkormányzatokkal, szakmai és civil szervezetekkel, érdekképviseleti szervezetekkel, hatóságokkal. A Balázs Mór-terv társadalmi egyeztetéséhez kommunikációs terv is készült, amely meghatározta az érintett társadalmi csoportokkal való kapcsolattartás eszközeit és menetrendjét, feladatait, a társadalmi egyeztetésének folyamatát.
Az egyeztetés során mintegy 200 érintett intézmény kapott felkérést a terv véleményezésére:
- Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala – fő tisztségviselők, főosztályvezetők, osztályvezetők közgyűlési képviselők;
- Kerületi önkormányzatok;
- Agglomerációs önkormányzatok;
- Közlekedésfejlesztésben érintett minisztériumok és háttérintézményeik (Közlekedési Koordinációs Központ, Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.);
- EIB;
- Kamarák
- Egyetemek és a Magyar Tudományos Akadémia;
- Civil szervezetek;
- Hatóságok;
- Rendőrkapitányságok;
- Közlekedési vállalatok;
- Közmű társaságok;
- Magyar és külföldi partner cégek (tervező, fejlesztő);
- Szakmai szervezetek;
A társadalmi egyeztetésben történő minél szélesebb körű részvétel és a hozzáférhetőség érdekében a terv egyeztetésre szánt változatát közérthető formában, befogadható terjedelmű és formátumú dokumentumként kapták meg a véleményezők. Az észrevételek fogadására a postai megkeresésen túl a BKK létrehozott egy weboldalt, elektronikus felületet biztosított a lakossági észrevételek befogadására. A weboldalán a BKK elérhetővé tette a BMT tervanyagát, a társadalmi egyeztetés részleteit, a tervezés segédanyagait (stratégiai környezeti vizsgálat, ex-ante értékelés, Budapest fenntartható városi mobilitás tervének tematikája, a BMT nyomtatható változatai). A társadalmi egyeztetés részleteiről szóló tájékoztatás egy folyamatosan frissülő hírfolyamon keresztül vált elérhetővé.
Az írásbeli véleménykérésen kívül a BKK több társadalmi egyeztetési fórumot is szervezett, ahol az érintetteknek lehetőségük volt szóban is kifejteni észrevételeiket. A CH4LLENGE kutatás-fejlesztési projekt keretében a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetemen egy fenntartható mobilitás-tervezési kurzuson a BKK lehetőséget teremtett a BMT angol nyelvű társadalmi egyeztetési változatának megvitatására az érintettekkel és a projektpartnerekkel.
A BMT társadalmi egyeztetési változatának 2014. augusztusi közzététele után mintegy 4 hónapon keresztül volt lehetőség a tervhez fűzött észrevételek megtételére írásban és szóban. Az észrevételek befogadásának időszaka alatt a különböző csatornákon keresztül 271 írásos véleményben mintegy 1300 észrevétel érkezett a tervvel, illetve a budapesti közlekedésfejlesztési elképzelésekkel kapcsolatban. A beérkezett észrevételek kiértékelésére a BKK szakértői munkacsoportot hozott létre. A munkacsoport minden írásos észrevételt egy erre a célra létesített adatbázisban dokumentált és értékelt. Az észrevételek kiértékelése után a szakértők és a BKK érintett szakterületei kidolgozták a Balázs Mór-terv közgyűlési elfogadásra szánt változtatási javaslatcsomagját.
- Értékelés: A mobilitástervezési folyamat fontos lépése, a megfelelő monitoring és értékelési rendszer kialakítása. A BMT célok kiválasztása után elkezdődött a stratégia hatásainak mérésére javasolható értékelési rendszer kidolgozása. Ennek kiinduló dokumentuma volt a terv ex-ante (a megvalósítást megelőző, független) értékelése 2013-ban. A tervezési munka kiterjedt a fővárosi közlekedési stratégiai tervezési folyamat előrehaladásának gondosan kidolgozott, jól értelmezhető indikátorrendszerrel való követésére (monitoring) és a vizsgálati eredmények tervezési folyamatba történő visszacsatolására. 2015-től hozzáférhetővé vált a rendszeresen frissülő adatbázissal rendelkező fővárosi Egységes Forgalmi Modell, a stratégiaalkotási, programozási munka, valamint a hatáselemzési és értékelési munka támogatására.
- A Balázs Mór-terv legfontosabb feladata volt, hogy biztosítsa Budapest rövid és középtávú közlekedésfejlesztések stratégiai megalapozottságát a 2014 - 2030 közötti időszakban.
A fenntartható városi mobilitás tervezés elvének gyakorlati alkalmazásával egy olyan fejezet kezdődött a budapesti közlekedéstervezésben, amely a város szerkezetére, életére nagy kihatással lévő fejlesztések egymással összhangban, egymás hatásait erősítve kerülnek előkészítésre és megvalósításra.
Az integrált fejlesztési szemléletű Balázs Mór-tervet elfogadása után 2015-ben a UITP a közösségi közlekedési stratégiák kategóriában a legjobb 6 terv közé választotta.
