Budapest, 2025. május 16. – Budapest közlekedésének jövője nemcsak technikai kérdés, hanem társadalmi és várospolitikai kihívás is. Ezt a közös álláspontot neves előadók és szakmai vezetők erősítették meg a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) által második alkalommal megrendezett Balázs Mór Konferencián. Az eseményen Karácsony Gergely főpolgármester más városvezetőkkel közösen arra hívta fel a figyelmet, hogy Budapest és az agglomerációja ma már ezer szállal kapcsolódik egymáshoz, ennek ellenére nincs megfelelő intézményrendszer és közös stratégia Magyarország legfontosabb régiójának fejlesztésére.
Mintegy 200 résztvevő, 26 előadó, és számtalan hasznos gondolat – ezek jellemezték a második alkalommal megrendezett Balázs Mór Konferenciát. A BKK „Együtt a jövőbe, 75 év tapasztalat + 25 év vízió” című szakmai találkozóját 2025. május 14-én tartották a Közép-európai Egyetem (CEU) Nádor utcai székházában.
„Minden stratégiaalkotási folyamatnak a trendek felmérése és megértése az első lépése, és persze ezek mellé kell tennünk azokat a múltból felhalmozott kihívásokat, mint az elmaradt beruházások, útfelújítások, amelyekkel a jövő mellett ugyanúgy meg kell birkózni.” – hangsúlyozta nyitóelőadásában Dr. Walter Katalin. A BKK vezérigazgatója szerint Budapest közlekedési nehézségeinek egyik legfőbb oka az agglomerációból érkező forgalom. Ennek enyhítésére egyrészt a közösségi közlekedés versenyképességét kell növelni – különösen a kötöttpályás megoldások fejlesztésével –, másrészt a belváros élhetőségének javítása is kulcsfontosságú, hogy mérséklődjön a kiköltözési tendencia.
Dr. Walter Katalin előadásában kiemelte, hogy a stratégia elengedhetetlen, a nagy várostervező elődeink is akkor voltak igazán sikeresek, amikor világos jövőképük volt. Hangsúlyozta, hogy a stratégiaalkotásban a realitások talaján kell maradni, de közben nem szabad elveszíteni a jövő perspektívájának erejét, ugyanis ma rajtunk múlik, hogy 25 év múlva mire lehetünk majd büszkék. A BKK célja, hogy az integrált hálózat és a zöld járműflotta erősítése, valamint az élményalapú szolgáltatások nyújtása mellett olyan közlekedési rendszert alakítson ki, amely rugalmasan alkalmazkodik a változó igényekhez, és elősegíti Budapest fenntartható fejlődését. A megfogalmazott célok elérésében pedig meghatározók a digitális megoldások is. Ugyanakkor a technológia gyorsuló fejlődése miatt ebben a témában nem lehet évtizedekre tervezni, ezért itt is a rugalmasság a legfontosabb.
Szakértők kerekasztalnál: fókuszban a városi mobilitás
A nyitóelőadást több szakmai prezentáció követte, többek között szó volt arról, hogyan alakulhat az autózás jövője egy fenntartható városban, és mik azok a fontos gazdasági és városszerkezetből adódó tényezők, amelyek a mobilitási szokásainkkal szoros kölcsönhatásban formálják Budapestet. Délután különböző tematikus szekcióülésekhez csatlakozhattak a résztvevők érdeklődésüknek megfelelően. Ezeken az egyeztetéseken olyan témákat vitattak meg, mint a versenyképes közösségi közlekedés fejlesztése, a Nagykörút megújulása, a közlekedést érintő digitalizációs fejlesztések alakulása, emellett szó volt még a budapesti közúthálózat, a hidak és felüljárók állapotáról, fenntartási ciklusuk tervezéséről, valamint a mindezekhez kapcsolódó adatalapú döntéshozatal szerepéről. Külön szekcióbeszélgetés keretében a konferencia vendégei voltak Debrecen, Miskolc és Kecskemét közlekedésszervezői, hogy a BKK-val közösen megosszák működési és fejlesztési tapasztalataikat.
A Balázs Mór Konferencia fontos célkitűzése volt, hogy a budapesti közlekedési kihívásokról ne csak technikai, hanem társadalmi és várospolitikai kontextusban is gondolkodjanak a meghívott szakemberek. Visszatérő téma volt az agglomerációs növekedés, az alközpontok szerepe, illetve a lakossági mobilitási szokások változásai. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a kertvárosi életforma terjedése komoly közlekedésszervezési kihívásokat okoz, ezért a cél a kisebb alközpontok megerősítése és a városszövet sűrítése lehet.
Intézmények nélkül nehéz a régiós közlekedéstervezés
A konferencia záróeseményeként Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid, a Fővárosi Közgyűlés Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságának elnöke Soproni Tamás terézvárosi polgármesterrel és Kovács Bendegúzzal – aki a BKK szóvivője, egyben a Társadalmi Kapcsolatok terület vezetője –, közösen vitatták meg a főváros és az agglomeráció jövőjét, különös tekintettel a közlekedéstervezésre.
Karácsony Gergely szerint ma nem működnek azok az intézményi keretek, amelyek lehetővé tennék a valódi regionális együttműködést. Mint fogalmazott, amikor Budapest igazán nagyot tudott fejlődni, akkor a városállami működéshez hasonló struktúrája volt. Fontos problémaként jelezte: „Budapest és az agglomeráció mára teljesen összenőtt, például a vízszolgáltatásban vagy a közlekedésben, ugyanakkor a közigazgatási rendszer ezt nem követi le.”
Vitézy Dávid szerint elemi érdek lenne, hogy megszülessenek azok a törvények, amelyek visszafogják Budapest szétterülését – ilyen szabályozás azonban egyelőre nincs. Soproni Tamás a kerületek szempontjából azt emelte ki, hogy miközben az agglomeráció népessége folyamatosan nő, addig a belső kerületekben egyre kevesebben élnek, többek közt a lakhatás drágulása miatt.
A városvezetők beszélgetésének egyik fontos tanulsága az volt, hogy a közös stratégiai gondolkodást a demokratikus legitimációval rendelkező regionális szereplők hiánya hátráltatja, ez a helyzet pedig hosszú távon a közlekedési rendszer összehangolását is akadályozza.
