Budapest, 2025. február 12. – Új, gyorsabb és kiszámíthatóbb közlekedési lehetőségek nyílhatnak meg Budapest külső kerületei számára. A BKK olyan új hálózati javaslatokon dolgozik, amelyek a mai szolgáltatáshoz viszonyítva megerősített buszjáratokkal segítené a külső kerületekben élőket, gyorsabb és sűrűbb kapcsolatot biztosítva a metróvonalakhoz és a belvároshoz.
A BKK több mint egy éve dolgozik a közösségi közlekedési hálózat fejlesztési stratégiáján. Ennek részeként a társaság adatalapú elemzésekkel értékelte Budapest közösségi közlekedésének hatékonyságát, és azonosított olyan városrészeket, ahol az eddigieknél jobb kiszolgálást biztosító versenyképes folyosókat lehet kialakítani.
Ezek olyan közlekedési vonalak, amelyek költséghatékonyan teszik vonzóbbá a közösségi közlekedést a külső kerületekben élők számára, vagyis versenyképes alternatívát kínálnak a mindennapi autózással szemben. Az itt közlekedő járatok célja, hogy gyorsabb és kényelmesebb összeköttetést biztosítsanak a külső kerületek és a metróvonalak között, lehetővé téve, hogy az új szolgáltatással elérhető külső kerületekben élő több mint 100 ezer budapesti polgár autóhasználat nélkül, egyszerűbben és kiszámíthatóbban jusson el a belvárosba.
Növekvő közösségi közlekedés-használat, csökkenő autóforgalom, egyszerre szolgálni a külső kerületekben élő budapestieket és a várost – ez a célja a tervezett fejlesztésnek.
Német minta, budapesti adatelemzés
Berlinben is évtizedek óta működnek hasonló, nagy kapacitású közlekedési folyosók. A német fővárosban sűrűn közlekedő metróbuszok járnak ott, ahol jelenleg még nincs megfelelő kötöttpályás kapcsolat. Berlinben az M11-től M85-ig jelölt járatok kötik össze a belső és a külső városrészeket, kiszolgálva a város peremkerületeiben élők közlekedési igényeit.
A BKK a versenyképes közösségi közlekedés kritériumait a nemzetközi szakirodalom, a budapesti közvélemény-kutatások, az adatelemzések és a szakmai egyeztetések alapján határozta meg.
Nem a kötött pályás fejlesztések helyett, hanem azok előtt
Miként azt a Főváros vezetése és a BKK is számos alkalommal világossá tette: közép- és hosszú távon a legjobb megoldást a kötöttpályás fejlesztések (vasút, HÉV, metró, villamos stb.) jelentik. Ezek megvalósítása gyakran több évtizedet vesz igénybe. A BKK által előkészített kötöttpályás fejlesztések megvalósítása – például az Újbuda-Újpest villamos-összeköttetés, a 3-as, a 42-es villamosvonal meghosszabbítása – az európai uniós forrásokhoz való hozzáférésen is múlik, ami jelenleg késedelmet szenved. Azonban a projektek megvalósulásáig is szolgálni kell a külső kerületben élőket, ezért rövid távon is szükségesek olyan fejlesztések, amelyek gyors és vonzó alternatívát kínálnak, például az autóbusz- és a trolibuszhálózat bővítésével.
A BKK szerint a külső kerületekben élők mindennapi közlekedésének javítása kiemelt feladat kell, hogy legyen, és helyet kell kapnia azon a fejlesztési listán, amelyre az elmúlt időszakban számos egyéb rövid távú közösségi közlekedési javaslat is felkerült.
Tesztidőszak indulhat
A BKK pilotprogram keretében indítaná el az autóközlekedéssel is versenyképes szolgáltatást nyújtó közlekedési folyosókat néhány kiválasztott kerületben, amelynek célja, hogy a társaság mérések alapján, adatalapon hozzon döntést arról, hogy milyen szolgáltatási színvonal szükséges ahhoz, hogy a közösségi közlekedés versenyképesebb és vonzóbb alternatívát nyújtson, mint az autózás.
A BKK ütemezése eredetileg is azzal számolt, hogy a Főváros Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottsága 2025. februári rendes ülésén megvitatja a javaslatcsomagot, és a fővárosi döntéshozók jóváhagyását követően a társadalmi és kerületi egyeztetések beérkezett javaslatai figyelembevételével születhet meg a végleges döntés a projekt elindításáról, amit a BKK 2025 tavaszára tervez.
A döntéshez szükséges szakmai anyag részleteit a Budapesti Közlekedési Központ a következő hetekben a nyilvánosságnak is bemutatja.
