Budapest, 2024. szeptember 27. — Az Építési és Közlekedési Minisztérium új javaslata a településrendezési és építési előírásokról jelentős hatással lehet a városok fejlődésére és közlekedésére. A Budapesti Közlekedési Központ szerint, ha a tervezetet elfogadják, az több szempontból is hátráltatná a fenntartható közlekedési formák (mint a közösségi közlekedés, gyaloglás és kerékpározás) elősegítését, és szükségtelenül megdrágítaná az új városi lakások építését. A BKK kiemelten fontosnak tartja az autóparkolókra vonatkozó országos előírások maximalizálást, a kötelező kerékpárparkolók számának növelését, valamint a helyi önkormányzatok nagyobb szabadságát, hogy a helyi igények figyelembevételével születhessenek meg a helyi szabályok. A BKK ezért három kulcsfontosságú módosítást javasol, amelyek célja egy élhetőbb és fenntarthatóbb városi közlekedés megteremtése, valamint a városok terjeszkedésének megállítása.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) módosítani szeretné az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) szóló kormányrendeletet. A minisztérium száz oldalas tervezetét a Budapesti Közlekedési Központ is véleményezte. Bár a véleményezésre adott alig egy hetes időszak rendkívül szűkös, a BKK kiemelt fontosságúnak tartja, hogy álláspontját kifejtse a tervezet számos, mobilitással és fenntartható közlekedéssel kapcsolatos eleméről.
A társaság szerint a mobilitás fejlesztése során a helyi szempontok és a fenntarthatósági célok figyelembevétele elengedhetetlen. Ezeket szem előtt tartva a BKK több pontban is javasolja az OTÉK - leendő nevén TÉKA - tervezetének módosítását. A BKK szakmai indítványai szinte teljes egészében egybecsengenek a Magyar Urbanisztikai Társaság állásfoglalásával.
A javaslatok közül a 3 legfontosabb az alábbi:
1. Az autóparkolók országosan előírt minimumszáma helyett maximum érték meghatározása
A javaslat feleslegesen írja elő országosan a parkolóhelyek minimumszámát, figyelmen kívül hagyva, hogy az ingatlan hol helyezkedik el. A BKK szakértői szerint a sűrűn lakott, forgalmasabb területeken ez szükségtelen terhet jelentene az építők számára, és növelné az ingatlanok árát, mivel olyan parkolóhelyek jönnének létre, amelyekre már most sincs kereslet, és a jövőben még kevésbé lesz. A belváros szűk utcáiban vagy a kerületközpontokban az új társasházakból kihajtó, parkolók miatt növekvő autóforgalmat a helyi utcák már ma sem mindig képesek kezelni, így ezt a tendenciát nem szabad tovább erősíteni.
A BKK a parkolóhelyek minimumszámának előírása helyett azok maximumának meghatározását támogatja. Fontos, hogy a parkolóhelyek száma igazodjon a helyi adottságokhoz és a közösségi közlekedés elérhetőségéhez, ahogyan például Franciaországban. Ott a közösségi közlekedéssel jól ellátott területeken kevesebb, míg az autóval könnyebben megközelíthető helyeken több parkolóhely megadása engedélyezett az önkormányzatok számára.
2. A kerékpárparkolók minimumkövetelményeinek növelése
A tervezet jelenlegi formájában még mindig túl alacsony minimumot ír elő a kerékpárparkolók számára (bár ez az egyetlen terület, ahol minimális előrelépést jelentene). Például egy 1400 négyzetméteres szupermarket esetében mindössze két kerékpárparkoló előírása nem elég a fenntartható közlekedési célok támogatására.
A BKK a kerékpárparkolók számának emelését javasolja, összhangban a fenntarthatósági irányelvekkel és a városlakók igényeivel. Emellett a társaság fontosnak tartja azt is, hogy a kerékpárparkolóhelyek kizárólag biciklik (és ne a tervezet szerint pl. motorkerékpárok) parkolására vonatkozzanak
3. A helyi szempontok figyelembevételének hiánya
A tervezet országos szintű előírásokat tartalmaz, amelyek nem minden területen betarthatók, és bürokratikus akadályokat gördítenek a helyi önkormányzatok elé, amennyiben azok progresszív, a fenntarthatóságot célzó város és közlekedéspolitikát kívánnak folytatni.
A BKK véleménye szerint szükséges lenne lehetőséget biztosítani a helyi szempontok érvényesítésére, hogy a települések az adott környezeti és gazdasági adottságoknak megfelelően alakíthassák a szabályokat. Ebből a szempontból a jelenlegi szabályozáshoz képest is visszalépést jelent a tervezet.
Mi az az OTÉK, és miért fontos?
Az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) egy olyan kormányrendelet, amely meghatározza a településrendezési és építési szabályokat Magyarországon. Ide tartoznak a lakóépületek, iskolák, irodaházak, sportlétesítmények és egyéb ingatlanok építési követelményei.
Az OTÉK célja, hogy biztosítsa az építkezések egységes és szabályos lebonyolítását, ugyanakkor fontos szerepet játszik a fenntartható városfejlesztésben is. A rendelet módosításai jelentős hatással lehetnek a városok jövőbeli arculatára és élhetőségére, különösen a közlekedési infrastruktúra, a parkolási és a kerékpáros lehetőségek terén.
