Drágul a bliccelés, változik a napijegyek ára

Budapest, 2022. június 29. – A BKK jegy- és bérletárai közel 10 éve nem emelkedtek, miközben a közösségi közlekedés költségei folyamatosan nőttek. Egekben az energiaárak, a koronavírus-járvány miatt csökkentek a jegyek és bérletek eladásából származó bevételek, valamint évről évre apad a fővárosi közlekedésre fordított állami támogatás is. A BKK annak érdekében, hogy legalább kis mértékben enyhítse a forráshiányt, szeptembertől módosítja a jellemzően turisták által használt napijegyek árát és növeli a pótdíjak összegét. A társaság egy kedvezményrendszert is bevezet: aki a pótdíjazását követően, a pótdíjazása napjától érvényes havi bérletet vásárol, annak elengedik a helyszíni pótdíjtartozása felét.

A Budapesti Közlekedési Központ a fővároson túlmutató gazdasági nehézségek, a rekordmagas infláció és a folyamatosan csökkenő kormányzati támogatások ellenére sem növeli a fővárosiak többsége által használt jegyek és bérletek árát. Termékei közül szeptember 1-től kizárólag a napijegyek díján változtat, amelyeket jellemzően a turisták használnak. A többi között például

  • a 24 órás jegy 1650 Ft-ról 2500 Ft-ra,
  • a 72 órás jegy 4150 Ft-ról 5500 Ft-ra,
  • a Budapest-hetijegy 4950 Ft-ról 6500 Ft-ra nő.

Az árváltozásban érintett termékek 2022 első félévében a BKK által értékesített jegyek, bérletek 5 százalékát tették ki, és ugyanebben az időszakban a társaság teljes menetdíjbevételének 6 százalékát – 1,2 milliárd forintot – adták. Azaz a Budapesten közlekedők által jellemzően vásárolt jegyek, bérletek 95 százalékának az ára továbbra sem emelkedik.

 

A bliccelés lesz a lehető legrosszabb döntés

A BKK szándéka az, hogy senkinek se legyen kétsége afelől, hogy bliccelés helyett megéri inkább bérletet vásárolni. A társaság ennek érdekében több lépést is tesz 2022. szeptember 1-től:

  • Mivel a helyszíni pótdíj mértéke jelenleg alacsonyabb, mint egy teljes árú havi bérlet, ezért a helyszíni pótdíj a jelenlegi 8 ezer Ft-ról 12 ezer Ft-ra nő, a 30 napon belül befizetett pótdíj 16 ezer Ft-ról, 25 ezer Ft-ra emelkedik, a 30 napon túl befizetett pótdíjra pedig 32 ezer Ft helyett 50 ezer Ft-ot kell fizetni. Ezenfelül emelkednek a kezelési költségek is.
  • A BKK amellett, hogy emeli a díjakat, egy kedvezményrendszert is bevezet: aki a pótdíjazása napján attól a naptól érvényes havi bérletet vásárol és azt a pótdíjazástól számított két munkanapon belül bemutatja, annak a társaság elengedi a helyszíni pótdíjtartozása felét.
  • Akinek van bérlete, de ellenőrzéskor nincs nála, annak a BKK továbbra is lehetőséget biztosít az utólagos bérletbemutatásra.

 

Egyszerűsödik a termékpaletta

A BKK szeptembertől megszünteti, vagy más termékekkel összevonja azokat a jegyeket és bérleteket, amelyekre alig van kereslet. Ez a lépés jellemzően az éves naptári bérleteket érinti, illetve többi között a Közfoglalkoztatottak arckép nélküli havi bérletét és a 3,5 tonna feletti Rév tehergépkocsi jegyet, amelyekből egyetlen egy sem fogyott az elmúlt években.

 

Növekedő kiadások, csökkenő bevételek

A főváros közösségi közlekedésének fenntartása egyre több forrást igényel. A BKK éves költségvetése mintegy 206 milliárd forint volt 2021-ben, amelyből csupán 41 milliárdot fedeztek a jegy- és bérleteladásból származó bevételek. Viszonyításként: a koronavírus-járvány előtt, 2019-ben 200 milliárd volt a teljes költségvetés, ugyanakkor 68 milliárd forint bevétele származott a BKK-nak az eladott jegyekből és bérletekből.

A budapesti közösségi közlekedés éves költségvetésének bevételei az alábbiak szerint alakultak az elmúlt időszakokban:

  2015 2019 2021
Fővárosi támogatás 59 mrd Ft 92 mrd Ft 128 mrd Ft
Menetdíjbevételek 63 mrd Ft 68 mrd Ft 41 mrd Ft
Állami normatív támogatás 24 mrd Ft 12 mrd Ft 12 mrd Ft
Állami szociálpolitikai támogatás 17 mrd Ft 15 mrd Ft 12 mrd Ft

 

A BKK szerint a most tervezett módosításokkal csak kis mértékben lehet ellensúlyozni a budapesti közösségi közlekedés forráshiányát, azaz biztosítani a fővárosban és környékén élők zavartalan közlekedését.