Budapest, 2021. június 18. – A Budapesti Közlekedési Központ célja, hogy olyan közösségi közlekedési szolgáltatási rendszert működtessen, amely hatékonyan képes reagálni a változásokra. Emellett eltökélt abban is, hogy a jövőbe mutatóan úgy alakítsa a hálózatot és a járműparkot, hogy azzal megfeleljen a rövidtávon felmerülő igények mellett a fő környezeti, technológiai, társadalmi és nemzetközi elvárásoknak is.
A világ nagyvárosaiban, így Budapesten is jelentősen átformálták az elmúlt másfél év eseményei a mobilitási szokásainkat. A „Maradj otthon!” és a koronavírus-járvány miatti korlátozások alapvetően csökkentették a mobilitási igényeket, a távolságtartás pedig az egyéni közlekedést erősítette. A közösségi közlekedést, az aktív- és mikromobilitást, valamint a megosztott mobilitást támogató, illetve népszerűsítő intézkedések nélkül még tovább növekedhet a személygépjármű közlekedés aránya, amely egyre távolabb viszi a fővárost a korábban kitűzött stratégiai céljaitól. A harmadik hullám végére, 2021 májusában a közösségi közlekedés utasforgalma a járvány előtti időszak 60 százalékát tette ki. Más európai nagyvárosok (Brüsszel, Milánó, Bécs, Berlin) szintén hasonló, 50-70 százalék közötti adatokról számolnak be. Ez az arány a szolgáltatás, a hálózat és a járművek fejlesztésével, a szolgáltatói szemléletváltással érheti el újra a pandémia előtti értéket.
A hálózat
A közösségi közlekedési hálózatnak reagálnia kell a változásokra és az igényekre: folyamatosan alkalmazkodik a nagy lakóterület-fejlesztésekhez, az új kereskedelmi létesítmények kiépítéséhez, ugyanakkor a meglévő hálózat maga is befolyással lehet a főváros szerkezetének fejlődési irányaira. Küldetésünk, hogy Budapest és az agglomeráció teljes mobilitásrendszerét jövőbemutatóan és a legmagasabb ügyfélélményre irányulóan tervezzük, szervezzük, fejlesszük és integráljuk, mégpedig úgy, hogy teljes utazási láncolatokat, ügyféligényekre szabott új megoldásokat vezetünk be.
A járműpark
A fővárosi közösségi közlekedési járműpark átlagéletkora a legtöbb ágazatban meghaladta a járművek hasznos élettartamát, ezért a járműpark fiatalítása kiemelt feladat. A BKK járműstratégiát készít, amelyben a szükséges járműcserék bemutatásán túl javaslatot fogalmaz meg a közösségi közlekedés dekarbonizációjára, valamint a dízelautóbuszok hosszú távú kivezetésére is – a jelenlegi több száz EURO 3 vagy rosszabb kibocsátási besorolású busz kivezetése azonban rövidtávú feladat.
Finanszírozás
A koronavírus-járvány következtében a BKK komoly (26 Mrd Ft-os) jegyárbevétel kieséssel szembesült 2020-ban, a működtetésre pedig egyre kevesebb forrást biztosít az állam.
A 2021-27 közötti uniós időszak esély lehet Budapestnek, de csak akkor, ha az uniós források elosztására javaslatot tévő kormányzat és kormányzati szervek nemcsak a fizikailag Budapest területét is érintő, de állami feladatellátási körbe tartozó fejlesztésekhez biztosítanak támogatást, hanem a budapesti feladatellátást javító fejlesztésekhez is, különösen a járműparkra. A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia (BAVS) által megcélzott vonatsűrűség és a napi félmilliós utasszám eléréséhez szükséges járműszám becsült beruházási költségének feléből, 232 villamos szerelvény, 85 trolibusz és 650 autóbusz beszerzésével korszerűsíthető lenne a teljes fővárosi üzemeltetésű felszíni közösségi közlekedési járműpark, napi 3 millió utasnak biztosítva jobb kiszolgálást.
Budapesti Közlekedési Központ
