Élhetőbb fővárost!

Aktív és mikromobilitási terv a gyalogos- és kerékpárosbarát Budapestért

 

Budapest, 2021. március 3. A Fővárosi Önkormányzat és a Budapesti Közlekedési Központ február 25-én online konferencia keretében szakmai párbeszédre és közös állásfoglalás kialakítására invitálta a hazai közlekedési szakembereket. Az eseményen a közlekedésfejlesztési szakma képviselői a Főváros tervezett Aktív és mikromobilátási stratégiájának elemeit ismerhették meg, amely azt vízionálja, hogy 2030-ban Budapest olyan élhető város legyen, ahol egy 8 éves gyermek és egy 80 éves is bárhová biztonságosan eljuthat gyalogosan, kerékpárral vagy más mikromobilitási eszközzel (pl. elektromos rollerrel).

A cél, hogy a gyaloglás, kerékpározás valamint a rövidebb távok megtételére alkalmas más közlekedési módok kombinálása a közösségi közlekedés járműveivel választási lehetőséget nyújtson bárki számára, hogy saját gépkocsija helyett más közlekedési alternatívát válasszon, akár a Budapest környéki kiránduló helyszínekre is. A Főpolgármesteri Hivatal, valamint a BKK, mint a fenntartható közlekedésfejlesztés koordinátora, most az ehhez javasolt intézkedéseket mutatta be és bocsátotta vitára széles szakmai körben.

Az esemény a BKK által útjára indított közlekedésszakmai rendezvénysorozat, a Balázs Mór Klub keretében került megszervezésre, amelynek célja, hogy rendszeres fórumot teremtsen a városi és elővárosi témájú véleménycserének a szakemberek számára, ezáltal széles szakmai alapot adjon a fővárosi szakmapolitikai döntés-előkészítésnek. A stratégia ismertetését megelőzően dr. Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója elmondta: „Megvizsgáltuk, mi a közös Európa legélhetőbb városaiban, amelyek közül Bécs és Koppenhága évek óta élen jár. Jól nyomon követhető mindkét város esetében, hogy rengeteget invesztált a gyalogos és különösen a kerékpáros közlekedés fejlesztésébe.” Magyarországon ma szinte mindenki gyalogol, és európai viszonylatban a népességszámhoz viszonyított kerékpárosok aránya tekintetében a harmadik helyen állunk. A Magyar Kerékpáros Klub legfrissebb adatai szerint a budapestiek már 57 százaléka használ kerékpárt bizonyos rendszerességgel.

A gyalogos, kerékpáros, valamint a mikromobilitási járművek nagyobb térhódításához, az egyéni gépjárműhasználat visszaszorulásához a stratégia az alábbi intézkedési területeket jelöli ki. Meg kell teremteni az ehhez szükséges infrastruktúrát, szolgáltatásokat és járműveket kell biztosítani, elengedhetetlen továbbá a szemléletformálás, valamint a hatékony szervezeti és háttértámogatás.

Infrastruktúra

Az infrastrukturális fejlesztések fókuszában a közterületek újragondolása, a közutak újraosztása, valamint a biztonságos és egybefüggő gyalogos és kerékpáros útvonalhálózat megteremtése áll. Ehhez előszőr a budapesti szolgáltatási szintek, követelmények meghatározása és olyan összefüggő kerékpárforgalmi hálózati terv megalkotása is szükséges, amely minden gyalogos, kerékpáros és kisméretű elektromos járművel közlekedő igényét is kielégíti. Lényeges, hogy az aktív és mikromobilitási fejlesztések a főváros területrendezési, illetve fejlesztési folyamataival összhangban valósuljanak meg.  A stratégia olyan városi koncepciót vázol föl, ahol biztonságosan, 15 percen belül gyalog, kerékpárral vagy kisebb méretű elektromos eszközzel minden elérhető.

A tervezett stratégiában szerepel a bringasztráda-hálózat létesítése is, amely szélesebb útfelületekkel és átgondolt csomóponti átvezetésekkel gyors, közvetlen, akadálymentes, biztonságos, kényelmes kapcsolatot teremt a városközpontok, lakóterületek, munkahelyek között a korábbi kerékpárutakhoz, kerékpársávokhoz képest. A tervek szerint - a tervezett főhálózati fejlesztésekkel együtt - 2030-ig összesen 200 km hosszú új vagy megújult kerékpáros főútvonalat vehetnének birtokukba a fővárosiak.

A főbb útvonalak mellett azonban az alaphálózatot, a gyalogos és kerékpárosbarát helyi utak, lakóutcák rendszerét is meg kell teremteni, amelynek egyik eszköze a forgalomcsillapítás. Az infrastruktúrafejlesztés egyik leglényegesebb kérdése azonban a gyaloglás feltételeinek javítása több járdafelület létesítésével, a meglévők minőségének javításával, illetve mentesítésével az ott parkoló autóktól. A fenntartható közlekedési módok ugyanakkor rekreációs lehetőséget is kell hogy biztosítsanak. Ezért több gyalogos túra-, városnéző útvonalra van szükség, de a terepkerékpáros lehetőségek és futó útvonalak fejlesztése is időszerű.

Járművek, szolgáltatások

A fenntartható közlekedési eszközök arányának növekedése érdekében szükséges a kerékpárparkolás, –tárolás fejlesztése. Bár a közösségi közlekedési járműveken a kerékpárok szállítása nem elégít ki tömeges igényt, azonban feltételeinek javítása nagyban hozzájárul ahhoz, hogy hosszabb távokra, vagy rossz idő esetén is biciklivel – útközben a közösségi közlekedés járműveivel kombinálva - induljanak el otthonról a fővárosiak. Fontos szempont továbbá, hogy a személy- vagy áruszállítás, például egy bevásárlás, vagy a gyerekek óvodába szállítása minél inkább kiváltható legyen mikromobilitási eszközökkel. A tervben szerepel a közösségi közlekedési csomópontok mentén olyan mikromobilitási pontok létesítése is, ahol többféle eszköz is elhelyezhető és bérelhető.

Szemléletformálás

A stratégia egyik leglényegesebb pontja a szemléletformálás. 50-60 éven keresztül ugyanis a leginkább vágyott, a legmegfelelőbbnek tartott közlekedési eszköz szinte minden esetben a személyautó volt. Ezt a mítoszt kell most eloszlatni többek között a gépjárműközlekedés és a parkolás szabályozásával, közlekedésbiztonsági kampányokkal, a fenntartható közlekedési módok népszerűsítésével, illetve oktatásával. A szélesebb körben való elterjedést az is ösztönzi, ha pénzügyi támogatások segítségével ezek a közlekedési eszközök mindenki számára elérhetővé válnak.

A fenti célok elérését hivatott intézkedések megvalósításához hatékony menedzsment, kiszámítható, hosszútávú finanszírozás, monitoring, innováció, valamint tudásbázis szükséges. A változást mindig érdemes magunkon kezdeni, ezért a tervek között az is szerepel, hogy a fővárosi intézmények váljanak gyalogos és kerékpárosbarát munkahelyekké, amelyek munkavállalóik körében is népszerűsítik, támogatják a fenntartható közlekedési módokat.