Legyenek bátrak!
Merjenek szembemenni a divattal, tudjanak ellenállni a technikai fejlődés öncélú imádatának, és tegyék fel a végső kérdéseket: mi az EGÉSZ célja, hogyan szolgálja mindez az EMBERT, a közösséget?
Legyenek igényesek!
Elsődlegesen önmagukkal szemben, a kezük közül kikerülő alkotásokban, megoldásokban. Ne elégedjenek meg félkész és látszatmegoldásokkal, arra hivatkozva, hogy a „megbízónak ez is elég lesz”! Ne bújjanak a „ha a megrendelő ezt akarja és megfizeti” szlogen mögé, elvtelen kompromisszumot kötve, és legjobb szakmai meggyőződésüket sutba dobva!
Legyenek ambiciózusak!
A mérnöki megoldásaikon keresztül mondják el az álmaikat, vízióikat! Milyen értékek mentén és milyen eszközökkel szeretnék szebbé, élhetőbbé tenni a bennünket körülvevő csodálatos, de sérülékeny világot.
A BKK, mint a főváros integrált, stratégiai közlekedésszervezési és közlekedésfejlesztési irányító szervezete, Budapest közösségi közlekedésének megrendelője és alakítója, a város mindennapi működésének és fejlődésének meghatározó szereplője – hívta fel a figyelmet a vezérigazgató. Emlékeztetett, hogy a főváros közlekedési cégei együttesen körülbelül 12.000 főnek adnak munkát. A BKK, mint közlekedészervezési központ; a BKV, mint a legnagyobb közlekedési szolgáltató; és a Budapest Közút, mint közútkezelő mind komoly mérnök kompetenciaközponttal rendelkezik. Mindez szükség is, mert a teljes mobilitásmenedzsment, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a közszolgáltatások megszervezése és megrendelése, a BKK-n belüli mintegy 140 közlekedés-fejlesztési projekt párhuzamos menedzselése, az évi 170-180 milliárd forint költségvetéssel való felelős gazdálkodás embert próbáló feladat – hangsúlyozta.
Mint mondta, közgazdászként, jogászként lenyűgözi az a sok frappáns mérnöki válasz és megoldás, amellyel nap mint nap találkozik kollégái munkájában. A BKK-ban a most végzett hallgatók szakmájának minden csínját-bínját felhasználva próbálják Budapest létezését javítani, sőt olyan irányokba fejleszteni, amelyek egy élhető, a modern kor kihívásainak megfelelő gyors, hatékony, gazdaságos, környezetkímélő közlekedést eredményeznek egy világvárosban. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a mérnökök, méghozzá a jó mérnökök. A cél, hogy a képzési rendszerben a BKK minél intézményesebben be tudjon kapcsolódni.
Ebben a törekvésben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem természetes szövetséges, hiszen elsődlegesen innen kerülnek ki azok a szakemberek, akik kellő felkészültséggel választ tudnak adni a BKK tevékenységével kapcsolatos kihívásokra. A mesterképzés különösen jó időszaka az együttműködés kezdetének, de a szakdolgozatok gyakorlatorientált témaválasztása, a diplomamunkák mentorálása is közös kapcsolódási pontot jelenthet. Jelenleg 30 gyakornokot tud párhuzamosan fogadni csak a BKK – tette hozzá.
Dr. Dabóczi Kálmán reményét fejezte ki, hogy a BKK és az egyetem most formálódó együttműködési megállapodása révén a két fél kölcsönös jelenléte és együttműködése intézményes keretek között fejlődhetne tovább, és az erre fogékony hallgatókkal már egyetemi tanulmányaik idején olyan kapcsolat jönne létre, amely a BKK szakember-utánpótlását segíthetné a jövőben. Ezért is kiemelten fontosnak tartja a mesterképzést, aminek ideje alatt reális piaci tapasztalatra tudnak szert tenni a hallgatók. Reményét fejezte ki, hogy a frissen diplomát szerzett hallgatók közül többeket nemcsak a diplomaosztón köszönthet, hanem később mint a BKK munkatársaiként is üdvözölheti többüket.
A vezérigazgató felhívta a figyelmet, hogy a magyar mérnökképzés világviszonylatban is az élenjár, immár évszázadok óta. Emlékeztetett rá, hogy az 1782-ben alapított Institutum Geometricum volt az első polgári mérnökképző intézet Európában, ahol egyetemi szervezetben oktatták a műszaki tudományokat. Ez éppen 12 esztendővel előzte meg a francia École Polytechnique-t. Mint mondta, a szaktudás az egyik legfontosabb, aminek egy diplomást kell jellemeznie. A most végzett diákok Kandó Kálmánt, Gábor Dénest, Teller Edét és Makovecz Imrét követik a sorban. Azonban a Műegyetem hallgatói nemcsak szaktudásban álltak és állnak mindig az élen: az itt végzett hallgatók élen jártak akkor is, amikor nem mérnöki tudásban, hanem hazaszeretetben kellett elsőnek lenni. A mérnökhallgatók az elsők között csatlakoztak az 1848-as forradalomhoz, és 1956-ban is a legelsők közt tépték le láncainkat, vágták ki a nemzeti zászlóból az idegen szimbólumokat. Ezt 1956 hatvanéves évfordulójához közeledve kihangsúlyozta, hogy a Műegyetem nagygyűlése fogalmazta meg október 22-én végleges formában a forradalom – tulajdonképpeni – politikai programját, és foglalta össze 16 pontba a nemzet jogos követeléseit.
Dr. Dabóczi Kálmán Hauszmann Alajost idézve zárta beszédét:
„Maradjunk hűek a tradícióhoz, tanuljunk a régin, keressük az újat, tartsuk ébren érzékeinket a maradandó beccsel bíró hazai emlékeink irányában, ezekből fejlesszük tovább építészetünket, de fogadjuk nyílt szemmel az újból azt, ami jó, és selejtezzük ki a rosszat, és küzdjünk jobb meggyőződésünk egész erejével az ultramodernség beteges kinövései ellen, mindenekelőtt pedig legyünk a legszigorúbb bírák saját munkáink irányában, akkor fogunk igazán szolgálatot tenni hazánknak, és meg fogjuk találni a helyes utat jövőbeli művészetünk kialakítására, anélkül, hogy individualitásunkat feláldozni és kitaposott ösvényt járni kellene.”
