A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) megalakulásával 2010-ben egy olyan szervezeti modell jött létre, amely a korábbi közigazgatás- és hivatalcentrikus modell helyett egy professzionálisabb, korszerűbb és rugalmasabb rend szerint kezeli a főváros közlekedési ügyeit – mondta el előadásában Dr. Dabóczi Kálmán. „Amikor a BKK-ról beszélünk, sosem csak közösségi közlekedésről és közlekedésszervezésről beszélünk, hiszen mintegy 180 milliárd forintnyi fejlesztési forrás elköltésében működik közre – a feladattól függően – tervezőként, lebonyolítóként, projektmenedzserként, vagy nem utolsó sorban koncepcióalkotóként” – fogalmazott a BKK vezérigazgatója. A jelenlegi elvárás az, hogy a BKK mobilitásmenedzserként ne csak végrehajtsa, de fokozatosan – ne csak helyi, de rendszerszinten is – hangolja össze és az egyes programok lezárultával tartsa is életben a jelenleg futó mintegy 140 fővárosi közlekedésfejlesztési projektet.
A fejlesztések összehangolására és a lakossággal való kapcsolattartásra való példaként kiemelte, hogy a BKK honlapján a bkk.hu/up címen már elérhető az a táblázat, amely megmutatja, hogy Budapesten milyen, a forgalmat korlátozó fejlesztések, rendezvények zajlanak jelenleg, illetve a közeljövőben. Ennek a továbbfejlesztéseként hamarosan lekérdezhető felület jön létre, amelynek használatával egy interaktív, térképes felületen mindenki előre láthatja majd, milyen fejlesztéseket terveznek a lakókörnyezetében. Ez az adatbázis nem csak a közlekedni vágyókat, de a közlekedésszervezőt és az egyéb infrastruktúra-fejlesztőket is segíti, hiszen általa könnyen kibuknak azok a kritikus helyszínek és időszakok, ahol és amikor nem célszerű újabb forgalomkorlátozó fejlesztésbe kezdeni, rendezvényt szervezni.
A BKK több mint közlekedésszervező. A BKK mobilitásmenedzser, ezért az egyes közlekedési módok keresleti/kínálati arányát dinamikusan, emberközpontú elvek mentén, az egyes közlekedési módok abszolút priorizálása nélkül kell tudni összehangolnia. Ehhez egy olyan stratégiai szemléletmód és keretrendszer szükségeltetik, amilyen a jól strukturált és vizualizált formában társadalmi egyeztetésre bocsátott Balázs Mór-terv. Dr. Dabóczi Kálmán szerint ezt a stratégia anyagot kell továbbvinni és – a felelősségi határok tiszteletben tartásával – egy egységes elővárosi szemlélettel kiegészíteni. Ehhez meg kell találni azt a közös intézményi struktúrát, amelyben egységesen kezelhető az utastájékoztatás, a menetrend és a tarifarendszer is – magyarázta a vezérigazgató. Ezen túlmenően a Balázs Mór-tervnek Budapest és az agglomeráció fejlesztéseit is össze kell hangolnia, a szinergiák és a pozitív hatások kiemelésével.
„Nem elég jó járműveket venni, és nem elég jó intézményrendszert létrehozni, a legfontosabbak az ügyfelek, és az, hogy az utazás előtt, alatt és – ha szükséges – után is utazási információkkal lássuk el őket” – fogalmazott a vezérigazgató. Annak érdekében, hogy a FUTÁR-rendszerből ne csak fővárosi, de egységes elővárosi utastájékoztatási rendszer is legyen, Dr. Dabóczi Kálmán nemrég írta alá a Transmodel szolgáltatások (az EU referencia adatmodell-szabványa a közösségi közlekedéshez) igénybevételéről szóló fejlesztési megállapodásokat. Ennek köszönhetően nemsokára az utcai kijelzőkön nemcsak a budapesti helyi, de releváns, valós idejű helyközi közlekedési információk is megjelennek majd és viszont – azaz például a MÁV-START vonatain is láthatóak lesznek BKK-s járatinformációk.
Dr. Dabóczi Kálmán előadásában bejelentette azt is, hogy az új, télen-nyáron 0-24 óráig elérhető jegy- és bérletkiadó automaták sikerén felbuzdulva – az eladott értékcikkek mintegy felét már most is ezekből veszik az ügyfelek – hamarosan közel száz újabb automata állhat forgalomba Budapesten – amennyiben a szükséges KÖZOP-források rendelkezésre állnak, akár még az idén,. Az elektronikus jegyrendszer bevezetése – amelynek 0. lépése volt az új automaták forgalomba állítása – lendületesen halad, jelenleg a mobilfizetési rendszerekkel történő integráción dolgoznak a BKK-nál – mondta el a vezérigazgató. Fontos – hangsúlyozta –, hogy könnyen, egyszerűen átlátható és átjárható rendszer jöjjön létre, hogy kialakításának tapasztalatai a jövőben is hasznosíthatóak legyenek.
A vezérigazgató végül beszélt a gyalogosközlekedési fejlesztési tervekről is. „Komoly városarculati és turisztikai jelentősége van annak, hogy milyen interaktív felületeken, hogyan tesszük elérhetővé a gyalogosoknak azokat az információkat, amelyek segítenek megtervezni közlekedésüket” – mondta Dr. Dabóczi Kálmán. A gyalogos közlekedés, mint elmondta, a mobilitásmenedzseri szemléletben ugyanolyan teljes értékű közlekedési mód, mint bármelyik másik, ezért ugyanolyan infrastruktúra-kiépítést és tájékoztatást is érdemel.
A konferencián Dr. Dabóczi Kálmán és a BKK Zrt. munkatársain kívül előadást tartott Dr. Bói Loránd, a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. közlekedéstudományi üzletágvezetője, valamint Feldmann Márton, a MÁV-START Zrt. értékesítési vezérigazgató-helyettese. A konferencia moderátora, Molnár László, aki 2009-ig a Főmterv elnök-igazgatói posztját töltötte be, méltatta a konferencia témáját, amely utat nyithat az okos megoldásoknak a buta gátakkal szemben. Kerényi László Sándor, a BKK Stratégiai vezetője elmondta, nagy lépés, hogy Budapest részese lehetett a TIDE projektnek, amelyhez hozzájárul a BKK által Budapesten végzett közlekedésszervezői tevékenységek pozitív külföldi megítélése is. A BKK 2010 óta sikeres lépéseket tett Budapesten a közlekedési ágazati integráció eléréséhez, amelyekkel párhuzamosan a területi integrációra is hangsúlyt kell fektetni. A konferencián elhangzott, hogy az értékesítési integrációt nehezítő, szolgáltatók közötti üzletszabályzatbeli különbségek, valamint szociálpolitikai kedvezményi különbségek ellenére már történtek lépések a BKK és a MÁV-START Zrt. közötti együttműködés erősítésére. Erre volt példa a Déli pályaudvar lezárása alatti vasúti jegyértékesítés a BKK kelenföldi ügyfélközpontjában. A konferencia résztvevői a minden érdekelt bevonásával történő kommunikáció fontosságát emelték ki a teljes együttműködéséhez vezető egyik első lépésként, amely megoldást adhat a jelenleg különböző intézményi és finanszírozói háttérrel működő szervezetek összefogására, amelyhez jó lehetőséget adott a TIDE Budapest Konferencia is.
A helyi és helyközi közösségi közlekedési szolgáltatások integrációja mindenképp előnyt jelent az érintett közlekedéspiaci szereplőknek, különösen az ügyfeleknek, ehhez azonban szükség van egy egységes közlekedési szolgáltatási stratégiára is, amelyet a döntéshozók hosszú távon követhetnek, és amely kiszámítható finanszírozási hátteret nyújt az integrációhoz szükséges intézkedések kivitelezéséhez.
A TIDE projekt 2012-ben azért jött létre, hogy 15 innovatív közlekedési intézkedés elterjedését ösztönözze Európa-szerte, köztük Budapest vezetésével a közösségi közlekedés szervezésével kapcsolatos megoldásokkal, amelyről bővebben az alábbi linkeken található információ: