Az elmúlt években jelentős változások zajlottak a személyszállítás területén Budapesten. Az innovatív fejlesztések és az utasok modern megoldások iránti igénye újabb kihívások elé állította a közlekedési szakma képviselőit.
A magántársaságok szerepvállalásával, s az ezzel járó piaci versennyel újfajta megoldások jelentek meg a szolgáltatási láncolatban. Ez az új helyzet hívta életre a Magyar Közlekedés címmel rendezett budapesti konferenciát. A személyszállítási piac meghatározó szakmai szereplői első kézből fejthették ki a közösségi közlekedés jövőjével kapcsolatos terveiket és nézeteiket a június 10-i találkozón.
A konferencián a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) képviseletében Dr. Dabóczi Kálmán tartott előadást, aki a cég filozófiája mellett a fővárosi és az agglomerációs közlekedés legfontosabb kapcsolódási pontjait és az azzal járó munkát mutatta be. A találkozón részt vett a magyar közlekedési ágazat több szereplője is: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviselői, illetve a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a Volán Egyesülés, a MÁV Zrt., a Debreceni Közlekedési Zrt., a Siemens Zrt. és a Közlekedéstudományi Intézet munkatársai.
Kulcskérdés az együttműködő intézményi hálózat kialakítása
Dr. Dabóczi Kálmán előadásának elején arra hívta fel a figyelmet, hogy bár Magyarország kis ország kevés szakemberrel, ellenben ez a szűk szakmai réteg nagyon felkészült. A szakmabeliek jól ismerik egymás területeit, problémáit, így könnyen megvalósítható az átjárhatóság és komplex módon tervezhető a magyar közlekedés jövője. Meglátása szerint ez a humánerőforrás a közlekedésfejlesztés kulcsa, hiszen akik felelős pozícióban ülnek, azok képesek együttműködni. Hozzátette: egy közlekedési rendszer pont annyira intelligens, mint az ágazat döntéshozói, azaz ha nincs meg bennük az együttműködési képesség, annak a közlekedés fogja a kárát látni. A vezérigazgató szerint emellett nagy baj, ha egy szervezetnek nincs víziója, egyúttal jelezte, hogy szerencsére a BKK sok ötlettel rendelkezik, amelyeket rendszerbe kell illeszteni és megvalósítani.
Nemzetközi kitekintés
Az EMTA (European Metropolitan Transport Authorities/Európai Nagyvárosi Közlekedési Hatóságok - a BKK 2011-től tagja a szervezetnek) március közepén tette közzé legfrissebb statisztikáját, amelynek adatai a közlekedésszervező cég vezetője szerint azt bizonyítják, hogy nem szabad elfogadni azt a régi általánosítást, miszerint a magyar közösségi közlekedés jelentősen elmarad a nyugat-európaitól.
A legfrissebb adatok szerint Európában 35% az alternatív közlekedési módok aránya, amelyhez képest Budapest jó helyen áll. A busz és a villamosmegállók számát tekintve a magyar főváros abszolút a kontinens legjobbjai közé tartozik. Dr. Dabóczi Kálmán rámutatott, hogy bár sokat panaszkodunk arra, hogy nem tudjuk utolérni Nyugat-Európát, ennek ellenére Budapest az egy főre jutó buszok és villamosok számában is a jobbak közé tartozik. A BKK vezérigazgatója szerint természetesen vannak olyan szegmensek, ahol hazánk rosszabb eredményeket produkál, de véleménye szerint figyelembe kell venni azt is, hogy minden város egyedi, azaz nem lehet automatikusan másolni más városokat.
A közösségi közlekedés a mindennapunk része lett. A járművek komfortszintje hihetetlen módon javul, amihez növekvő ügyféligények is társulnak. Óriási léptékben tanul és halad a világ, amivel Magyarországnak is kötelessége lépést tartani. A BKK vezetője szerint oda kell figyelni a szakmai utánpótlásra és a tehetséggondozásra, hiszen ez alapvető feltétele a progresszív tervezésnek.
A BKK mint mobilitás menedzser
A Budapesti Közlekedési Központ messze több mint közlekedésszervező cég, mobilitás menedzseri szerepet tölt be – mondta Dr. Dabóczi Kálmán. Ez sokkal több, mint csupán a közösségi közlekedés megrendelése és szervezése, hiszen a BKK nem csak egyszerű személyszállítást szervező önkormányzati cég. A társaság a különböző közlekedési módok között is megteremti az összhangot és az átjárhatóságot, ugyanakkor a fővárosban zajló fejlesztéseket is össze kell hangolnia. Ez utóbbi cél érdekében készítették el a BKK munkatársai azt az adatbázist, amelyben minden jelenleg zajló budapesti felújítás megtalálható. Ez jó a lakosságnak és jó a közműcégeknek egyaránt, hiszen áttekinthetővé vált, hogy Budapesten milyen felújítási munkákat végeznek, s azok mikor és pontosan hol történnek.
A BKK vezérigazgatója jelezte, hogy ezt a struktúrát pár héten belül interaktív térképen is láthatják majd a fővárosban élők és az itt közlekedők.
Egységesség és hatékonyság
Dr. Dabóczi Kálmán előadásában az egységességet és a hatékonyságot nevezte a legfőbb szempontoknak. Véleménye szerint nem csak kötelességünk, hanem érdekünk is immár egységesen, azaz elővárosi szemmel vizsgálni a fejlesztéseket, hiszen nem mellékes, hogy az agglomerációs tervek hogyan kapcsolódnak a fővárosi beruházásokhoz. Ennek fényében 5 pontba foglalta a BKK legfontosabb célkitűzéseit:
- egységes elővárosi tarifarendszer kialakítása,
- egységes értékesítési rendszer megvalósítása,
- egységes utastájékoztatási rendszer kiépítése,
- hatékony ágazatfinanszírozás,
- és hatékony intézményrendszer működtetése.
Az egységes menetdíjrendszerrel kapcsolatban jelezte, hogy zajlik az elektronikus jegyrendszer tervezése, sőt a projekt már a megvalósítási fázisba lépet. Fontos az egységes értékesítési rendszer kialakítása is, hiszen nem mellékes, hogy vásárlás során milyen élményt nyújtunk ügyfeleinknek. A MÁV START Zrt.-vel már van példa a szoros együttműködésre, aminek keretében egyes BKK ügyfélközpontokban is lehet vasúti jegyeket vásárolni.
A FUTÁR-ral kapcsolatban ugyancsak az egységességet hangsúlyozta a vezérigazgató. Rámutatott arra, hogy van egy szép és jól működő utastájékoztatási és forgalomirányítási rendszerünk amelynek viszont szépséghibája, hogy az kizárólag Budapesté, s nem pedig Budapest és környezetének utastájékoztatási rendszere. Most ezt próbálják teljes körűvé tenni - a helyközi közlekedésben már ki is építették ennek hátterét, az ehhez szükséges fejlesztési megállapodást a BKK már aláírta.
Az ágazatfinanszírozással kapcsolatban a BKK vezetője elmondta, hogy a kötöttpályás közlekedés infrastruktúrájának fenntartási költségei legtöbbször túlterhelik az önkormányzatokat. Éppen ezért a GYSEV és a MÁV Zrt. állammal kötött szerződésének mintájára a helyi közlekedésben is létezhet erre megoldás. Egy ilyen konstrukcióban az illetékes miniszter írja alá a szerződést közvetlenül a szolgáltatóval és finanszírozza az infrastruktúrát, amivel valóban fenntarthatóvá válna a rendszer.
Dr. Dabóczi Kálmán előadása végén emlékeztetett arra, hogy 2010 után a megváltozott szemléletmódnak köszönhetően gyors növekedésen ment keresztül Budapest közlekedése, ami azonban nagy kihívásokat is generált. A BKK mobilitás menedzserként ezeknek az új kihívásoknak próbál megfelelni. Mindez úgy érhető el, ha a magyar közlekedési ágazat szereplői szoros együttműködésben, azaz valódi partnerként dolgoznak a közösségi közlekedés javításáért.