Dr. Dabóczi Kálmán, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója a BUSEXPO 2015 kiállításon A fővárosi közösségi közlekedés fejlesztésének tapasztalatai című előadásában nagyszámú szakmai közönség és érdeklődő előtt beszélt arról, hogyan látja a BKK jelenlegi pozícióját, milyen tapasztalatokkal szembesült a kinevezése óta, és milyen fejlesztési irányokat lát a jövőben. Az elmúlt néhány év – kezdte előadását – az egymást követő, szükséges, ám néha nem összefüggő rendszert alkotó fejlesztésekről szólt. Ennél most már több kell – jelentette ki a vezérigazgató –: összehangolt fejlesztések szükségesek, vagyis a BKK-ról nem mint közlekedésszervezőről, hanem mint mobilitásmenedzserről kell beszélni. „Szeretnénk az ablakon bedobott pénzt, azaz az uniós forrásokat minél teljesebb körűen, de kellő összehangoltsággal lehívni” – jelentette ki Dr. Dabóczi Kálmán, hozzátéve, hogy proaktív kommunikációval azt is szükséges elmagyarázni, hogy mi miért és milyen logika mentén történik a fővárosban.
A „mobilitási menedzser” kifejezés lényege – magyarázta a vezérigazgató –, hogy a BKK nem egyszerű közlekedésszervező. Komoly és előre rögzített értékek mentén dinamikus egyensúlyban tartja a főváros teljes – közösségi, autós, biciklis, gyalogos – közlekedési rendszerét, megteremti az ehhez szükséges infrastrukturális feltételeket, felel annak működőképességéért, valamint az egységes tájékoztatásért. A mobilitásmenedzser minden közlekedni vágyóért felelős, és diszkriminációmentesen mindenkit ügyfeleként szolgál ki, aki Budapest területén közlekedik. Dr. Dabóczi Kálmán példaként említette, hogy egy új intézkedés hiába kedvez a bicikliseknek, ha az a közlekedés többi résztvevőjének és magának a kerékpárosnak is életveszélyes helyzetet teremt. Ugyanezen logika mentén kell megvizsgálni azt is, hogy egy-egy buszsávot – mely szintén területet foglal el a városból – mikor kell dedikáltan buszsávként használni, és milyen forgalmi helyzetben vagy időszakban lehet ráengedni az autóforgalmat is.
A vezérigazgató a szakmai plénum előtt bejelentette: a fejlesztések proaktív kommunikációjának jegyében a BKK hamarosan elérhetővé teszi azt az új interaktív szolgáltatást, amelyik a fővárosban zajló, forgalomkorlátozásokat okozó intézkedések (felújítások, rendezvények stb.) adatbázisa alapján minden Budapesten közlekedő számára egységes felületen teszi láthatóvá a tervezett beavatkozásokat akár gyalogol, akár a tömegközlekedést veszi igénybe, akár autózik. A térképes szolgáltatás mind a közlekedésben részt vevőket, mind a döntés-előkészítőket segíti majd. A fejlesztésre a fővárosban egymással összefüggően, illetve egymástól függetlenül is zajló felújítási munkák okozta közlekedési nehézségek teremtették meg az igényt. Ehhez kapcsolódóan Dr. Dabóczi Kálmán kiemelte: dolgoznak azon is, hogyan lehetne még jobban összehangolni a közlekedés infrastruktúra-fejlesztéseit a város további infrastruktúra-fejlesztéseivel, azaz a csatornázási, a gázvezeték-építési, -karbantartási munkákkal. Dr. Dabóczi Kálmán a gyalogosok felé is nagyobb figyelemmel fordul, ezért a BKK olyan tájékoztatási rendszert tervez, amely őket segíti. Szót ejtett az elektromobilitás magyarországi elterjedéséhez szükséges szabályozás, támogatás keretét megteremtő Jedlik Ányos-tervről is, amelynek mentén környezetbarát – a MOL Bubihoz hasonló – car-sharing (közösségi autózási) rendszer jelenhet majd meg Budapesten.
A BKK vezérigazgatója elismerően szólt a jelenleg társadalmi egyeztetés alatti Balázs Mór-tervről, azaz Budapest rövid és középtávú közlekedésfejlesztési stratégiájáról. Hozzátette azonban, hogy az európai uniós módszertan szerint a főváros csak akkor tud forrást lehívni, ha a tervet agglomerációs szemlélettel egészítik ki. Nem arról van szó – nyugtatta meg a hallgatóságot Dr. Dabóczi Kálmán –, hogy a főváros terjeszkedni akar, hanem arról, hogy a fejlesztések tervezésekor rendszerszemléletű megközelítésben kell a projektekkel együttműködnie, és azok hatásait, szinergiáit bemutatnia más, a helyközi közlekedést érintő projektekkel. Figyelembe kell venni, hogy aki Budapest vonzáskörzetéből a fővárosba utazik, nem csak a városhatárig közlekedik. Ezért a BKK-nak kötelessége, hogy biztosítsa számukra is, hogy minél kevesebb átszállással kaphassák meg ugyanazt az egységes szolgáltatási portfóliót, utastájékoztatást és értékesítési rendszert.
A vezérigazgató előadásában beszélt az új buszüzemeltetési modell tapasztalatairól is. Aláhúzta, a modell megítélésekor figyelembe kell venni, hogy megvalósítása elengedhetetlen és halaszthatatlan volt, hiszen korábban hihetetlen mértékű öregség jellemezte a fővárosi buszparkot. Más alternatív forrás híján pedig a szolgáltatást a piacon kellett megvásárolni. Dr. Dabóczi Kálmán hangsúlyozta, hogy az új buszüzemeltetési modellnek köszönhetően az elmúlt években több száz új autóbusz állt forgalomba, 2015. februártól pedig Budapesten üzemel Közép-Európa legnagyobb hibridbusz-flottája is. Az idei év végéig körülbelül még 200 új busz halad majd a főváros utcáin. Ennek is köszönhető, hogy folyamatosan nő az utasok közösségi közlekedési szolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettsége, azonban sokkal nagyobb javulást kell felmutatni nemcsak a járműbeszerzés, de az együttműködés, a hatékonyság, a tájékoztatás és az innováció területén is – tette hozzá Dr. Dabóczi Kálmán, a BKK vezérigazgatója.
