A Közlekedéstudományi Egyesület idei, Bükfürdőn tartott konferenciáján a korábbiakhoz hasonlóan részt vettek a közlekedési ágazat és a tudományos élet szereplői, valamint előadást tartottak a magyar kormány tisztségviselői is. A Budapesti Közlekedési Központot a társaság vezérigazgatója képviselte.
A BKK, mint mobilitás menedzser
Dr. Dabóczi Kálmán előadásában hangsúlyozta az újjászervezett BKK szerepét, lehetőségét és felelősségét kitekintve a következő évekre. A vezérigazgató elmondta: Tarlós István főpolgármester javaslata alapján a közgyűlés szinte teljes támogatásával kollégáival együtt azon dolgozik, hogy Budapestet valóban a fenntartható közlekedés jellemezze.
Kifejtette, hogy a BKK mobilitás menedzseri szerepet tölt be, mely sokkal több, mint a közösségi közlekedés megrendelése és szervezése. Úgy fogalmazott: „A Budapesti Közlekedési Központ nem egy lilára festett BKV”. Elsődleges célja, hogy összehangolja az egyes közlekedési módok kereslet-kínálati arányát. Mindezt úgy kell megvalósítania, hogy közben ne legyenek priorizált, kiváltságos közlekedési módok. A különböző közlekedési lehetőségek közötti átjárhatóságot kell megteremtenie, ebben fontos eszköz a motiváció. Előnyösebb ugyanis, ha valaki azért választja – akár csak részlegesen – a közösségi közlekedést Budapesten, mert ismeri a többi közlekedési mód lehetőségeit, és tudja, hogy érdemes a gépjárművét egy parkolóban hagyni, majd átszállni a buszra vagy a metróra – tette hozzá a BKK Zrt. vezérigazgatója.
Az eddigieknél kiemeltebb szerepet kap az utastájékoztatás, hiszen az információ nem állhat meg a városhatárnál; különösen, ha az egységes agglomerációs rendszer rövid idő alatt megvalósítható. A tervek szerint fél éven belül a BKK rendszere alkalmassá tehető az agglomerációs járatok feltüntetésére. Dr. Dabóczi Kálmán felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy a fővárosban közlekedők sokszor nem azért választanak célszerűtlenül egy-egy közlekedési eszközt, mert az előnyösebb, hanem azért, mert nincs kellő információjuk, az alternatív lehetőségekről. A fővárosban nemrég komoly forgalmi nehézségeket okozott, hogy egyszerre több fejlesztés is zajlik Budapesten. Nem csökkentve a fővárosban kialakult közlekedési nehézségek súlyát, a vezérigazgató forgalmi térképen mutatta be, hogy ugyanazon a reggelen Párizs szinte teljes területén a budapestinél nagyobb torlódásokat, több kilométeres dugókat jeleztek a forgalomfigyelő rendszerek. Bár a BKK Zrt. azonnali beavatkozással 24 órán belül átalakította a korábbi tervekben rögzített intézkedéseket, a probléma megoldását mégis nehezítette az információáramlás lassúsága és a fejlesztési, felújítási folyamatok összehangolatlansága. A konkrét eset kivizsgálása után állítottak össze először egy olyan adatbázist, amely minden jelentősebb, előre tervezhető forgalomkorlátozó intézkedést tartalmaz. Erre az egységes adatbázisra építve jelenleg olyan interaktív felületek és térképek készülnek, amelyeken mindenki megnézheti, hogy mikor és milyen felújítás, fejlesztés érinti a lakókörnyezetét. Az interaktív térképek, amelyek mind a döntés-előkészítőket, mind a közlekedésben részt vevőket segítik majd. Szükséges tehát a megelőző tájékoztatás kialakítása, javítása, hiszen nélkülük indokolatlanul gerjesztenek indulatot nagyon hasznos fejlesztések ellen – húzta alá.
Új szemlélet, összehangolt fejlesztések
Dr. Dabóczi Kálmán az előadás második felében ismertette a folyamatban lévő, illetve a nemrég kormányhatározatban is rögzített új fővárosi közlekedésfejlesztési projekteket, a kötöttpályás infrastruktúra fejlesztésétől a járműpark korszerűsítésén át, amelyek egy része még a kifutó közösségiközlekedés-fejlesztési programokból is finanszírozható.
A közbringarendszeren kívül új, piaci alapú car-sharing („közösségi autózás”) jelenhet meg Budapesten, amelyik az NGM támogatásával ugyancsak zéró emissziós közlekedési módot jelenthet. A „négykerekű Bubi”-ként említett gépjárműkölcsönzés célja, hogy a fővárosban közlekedők a saját autójukat kiváltsák olyan városi autókkal, amelyek nem szennyezik a környezetet.
Bővülne a jelenlegi P+R parkolási hálózat is. A BKK Zrt. vezérigazgatója szerint a fővárosi cégek és a bevásárlóközpontok is partnerek lehetnek abban, hogy több parkolóhely legyen Budapesten, és ez - ami megállapodástól függően - gazdaságilag is előnyös lehet számukra.
Fontos célként említette Dr. Dabóczi Kálmán a gyalogosközlekedés fejlesztését. Véleménye szerint a gyalogosközlekedést eddig maximum turistaidényben kezelték megfelelően. A BKK Zrt. olyan utastájékoztatási rendszert tervez, amely segíti a gyalogosok mindennapjait.
Elmondta azt is, hogy a BKK Zrt.-t egy együttműködő intézményi hálózatba kell illeszteni. Az elmúlt három hónap alatt többek között a MÁV-STARTZrt.-vel, a Volán Egyesüléssel, a Nemzeti Mobilfizetés Zrt.-vel és a Terrorelhárító Központtal készítettek elő, vagy kötöttek együttműködési megállapodást.
A vezérigazgató zárómondataiban hangsúlyozta: a BKK eddigi eredményire alapozva olyan szervezetet szeretne építeni a munkatársak bevonásával, amely jövőorientált, innovatív; sokkal inkább érdemi kapcsolatot ápol a főváros közlekedését befolyásoló cégekkel és szervezetekkel. Mindezt úgy, hogy közben a működése is hatékonyabb, átláthatóbb és rendezettebb.
