BUDAPEST KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA -
BALÁZS MÓR-TERV (PDF)
A Fővárosi Közgyűlés döntése alapján a BKK 2013-ban a Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve felülvizsgálatához kapcsolódva végezte el a Budapest 2014 és 2030 közötti időszakra vonatkozó közlekedésfejlesztési stratégiájának elkészítését. A munka eredményeként született meg a Balázs Mór-terv, amely az elkövetkező másfél évtizedre meghatározza a főváros közlekedésstratégiai céljait, kereteit és intézkedéseit.
A Balázs Mór-terv több szempontból is újszerű a fővárosi közlekedéstervezésben. Egyrészt a korábbi gyakorlattal ellentétben az előző időszak eredményei alapján BKK-a belső erőforrással készült. Másrészt a folyamat eredménye nem kezelhetetlen volumenű, a valós forrásokkal és lehetőségekkel reálisan nem számoló, részletesen megtervezett projektekből álló, túlzottan ambiciózus és idealista terv, hanem egy olyan reális, átfogó közlekedésstratégia, amely alkalmas arra, hogy hosszabb idő után is érvényes dokumentumként biztosítsa a főváros közlekedési fejlesztéseit.
A Balázs Mór-terv szemlélete a városban élő embert és környezetét állítja a tervezés középpontjába. A terv kialakítása a legkorszerűbb európai uniós szemlélet, a fenntartható városimobilitás-tervezés szellemében történt, a folyamat egyaránt épített az elmúlt időszak közlekedésfejlesztési tapasztalataira, a nemzetközi jó gyakorlatokra, valamint a főváros közlekedési kulcsproblémáinak elemzésére. Meghatározza a budapesti közlekedés szerepét a nagyváros stratégiai fejlesztési céljainak elérése érdekében, és rendszerbe foglalja a közlekedés legfontosabb teendőit. Az új stratégia összhangban van az Európai Bizottság Fehér Könyvében lefektetett irányelvekkel, a Budapest 2030 Városfejlesztési Koncepcióval, illetve a főváros jelenleg is készülő és kapcsolódó stratégiai terveivel.
A Balázs Mór-terv elkészültével olyan fejezet kezdődik a budapesti közlekedéstervezésben, amelyben a Budapest életére nagy hatással lévő beruházások előkészítése és megvalósítása a városfejlesztési elképzelésekkel összhangban, egymás hatásait erősítve történik. Az új közlekedéstervezési gyakorlat a városi életminőség javítását helyezi előtérbe úgy, hogy intézkedéseivel kielégíti, illetve kedvezően befolyásolja a lakosság és a vállalkozások mobilitási szükségleteit.
A terv átfogó célja szerint a fővárosi közlekedésnek javítania kell Budapest és térsége versenyképességét, és hozzá kell járulnia a fenntartható, élhető, vonzó és egészséges városi környezet kialakításához. Az ezt szolgáló stratégiai célok eléréséhez az operatív célok négy beavatkozási területen jelennek meg, melyeket összesen kilenc operatív cél testesíti meg.
A Balázs Mór-terv célrendszere, a beavatkozási területek, a stratégiai és operatív célok
A terv stratégiai fókuszában a városi terek élhetőségének javítása, a környezettudatos közlekedési módok arányának növelése, a járműpark megújítása és akadálymentessé tétele, valamint a kötöttpályás közlekedési hálózat fejlesztése áll. Az anyag többek közt 2030-ra előirányozza, hogy a közösségi közlekedésben a járművek fajlagos átlagéletkora kapacitásarányosan maximum 15 év legyen a jelenlegi 25 év helyett. Fontos célkitűzés, hogy 2020-ra a buszok 100 százaléka, a villamosok fele, míg a hévek egyharmada közlekedjen akadálymentesen.
A Balázs Mór-terv célkitűzése szerint a jelenlegi 60 százalék helyett 2030-ban a budapestiek 80 százaléka környezettudatosan közlekedik majd, azaz a közösségi közlekedést, a kerékpározást vagy a gyaloglást választja az autóhasználat helyett. Ezt a 20 százalékos növekedést úgy tervezi elérni a főváros, hogy utasbarát közlekedési intézkedésekkel vonzóbbá teszi a közösségi közlekedést, javítja a különböző közlekedési módok használatának feltételeit, illetve szolgáltatásainak bővítésével mindenki számára jól tervezhetővé teszi az utazást.
A terv rámutat arra, hogy Budapesten aránytalanul sok autóbusz fut az utakon, ami az elkerülhetetlennél nagyobb környezeti terheléssel és a kötöttpályás közlekedéshez képest magas üzemeltetési költséggel jár. Ezért stratégiai cél a buszközlekedés közvetlen összeköttetést nyújtó kötöttpályás közlekedéssel történő kiváltása. Az így létrejövő összefüggő vágányhálózat összekapcsolja a ma meglévő szigetüzemeket: olyan elágazó-fonódó villamosvonalakat lehet kialakítani, amelyek nagy területet fednek le, ugyanakkor a közös szakaszon gyors és kényelmes szolgáltatást és kellő kapacitást biztosítanak az utazóknak.
A Balázs Mór-terv készítésekor számos szakmai és társadalmi egyeztetés zajlott a kerületi, az agglomerációs és a megyei önkormányzatokkal, szakmai és civilszervezetekkel, érdek-képviseleti szervezetekkel, hatóságokkal. A Balázs Mór-terv legfontosabb alapelve az integráltság, a hatékonyság és a mindent átfogó minőség. A terv ezek mentén szolgálja Budapest eleven, élhető jövőjét.
A társadalmi egyeztetési változatának közgyűlés általi támogatásával megkezdődik a Balázs Mór-terv társadalmi vitája, amelyre széles körben várjuk az érintettek – a város lakói, a civilszervezetek és a gazdasági szereplők, a további érintettek – véleményét, melyek beépítésével a szükséges korrekciók elvégzése után válik majd lehetővé a Balázs Mór-terv végleges változatának elfogadása.
A budapesti közlekedés legfontosabb jellemző adatai.
A Balázs Mór-tervben megfogalmazott cél, hogy a budapesti modal splitben a közlekedéstudatos közlekedési módok aránya a jelenlegi 60 százalékos szintről 80 százalékra növekedjen. A közösségi közlekedési rendszer fejlesztése mellett ennek eléréséhez a közterek átalakítása révén egyre erősödő gyalogos és kerékpáros közlekedési módok járulnak hozzá.
A városi kötöttpályás hálózat fejlesztései révén jelentősen növekszik azoknak a vonalaknak a száma, melyek átlépik a városhatárt, és átszállásmentes eljutási lehetőséget nyújtanak a belvárosig, a hálózati kapcsolatok révén a legalább 15 km hosszú vonalak száma megduplázódik.
A térkép bemutatja a Balázs Mór-terv időtávjára vonatkozó hosszútávú városi kötöttpályás közlekedési fejlesztéseket.
A Balázs Mór-terv a közöségi közlekedési járművek esetében célul tűzi ki, hogy a járművek kapacitás-arányosan mért átlagos életkora a jelenlegi 25 évről 15 évre csökkenjen 2030-ig.
A tervben lefektetett járműfejlesztési cél, hogy az akadálymentes járművel nyújtott szolgáltatások 2020-ra a villamos esetében 50 százalék, a hév szolgáltatásnál 33 százalék legyen, míg az autóbusz közlekedésben kizárólag akadálymentesen hozzáférhető járművek álljanak a Budapesten közlekedők rendelkezésére.
Kapcsolódó anyag: Budapest közlekedésfejlesztési stratégiája - Balázs Mór-terv (PDF)
