100 milliárd forint uniós forrás eddig
Megértem, hogy nehéz időszakon megy át az MSZP fővárosi frakcióvezetője, de a tényeken ez nem változtathat. A valóság az, hogy a fővárosi közlekedési projektekre folyamatosan hívjuk le az európai uniós forrásokat, 2010 óta a BKK több mint 100 milliárd forint értékű új, európai uniós forrásból megvalósuló közlekedésfejlesztési projektre kötött támogatási szerződést és folytatott le közbeszerzési eljárásokat. Ezen beruházások nem voltak előkészítve 2010 előtt és munkatársaimnak lényegében a nulláról kellett kezdenie a munkát, mostanra pedig sok éves lemaradást hoztunk be rövid idő alatt. Ezen munka eredményeképpen érkezhetnek hamarosan Budapestre vadonatúj alacsonypadlós CAF villamosok a sikeresen lezárt tenderünk eredményeként, de egyebek mellett folyamatban van az 1-es villamos felújítása és átvezetése Dél-Budára, a 3-as villamos felújítása, rövidesen megkezdődik a Budai fonódó villamoshálózat megvalósítása és a Széll Kálmán tér átépítése is, és az utolsó tesztjei zajlanak az új MOL Bubi közbringa-rendszernek, melyet még idén tavasszal átadunk a budapestieknek.
24 új trolibusz
A BKK ezen fővárosi fejlesztési program részeként írt ki közbeszerzési eljárást 24 db új, alacsonypadlós trolibuszra. A közbeszerzési eljárás eredményes lezárásának kapujában álltunk már, amikor a Skoda beadványára – mely cég a tenderen nem is indult, nem adott ajánlatot – a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) a tendert megsemmisítette. A KDB ezen döntését egyetlen körülményre alapozta, szakmai megítélésük szerint a trolibuszokra ajánlatokat nem csak akkumulátoros, hanem dízelmotoros önmeghajtással is el kellett volna fogadnunk. A KDB döntése ellentmond annak a ténynek, hogy a BKK tenderfelhívását az európai uniós források felhasználása kapcsán közbeszerzéseinket folyamatosan minőségbiztosító és monitorozó szervek, így a KIKSZ és az NFÜ közbeszerzési felügyeleti főosztálya is szabályosnak minősítette.
A vitatott műszaki kérdés háttere az, hogy új trolibuszokkal szemben elvárás volt – ezt az ajánlattevőknek referenciával is igazolniuk kellett –, hogy a környezetbarát elektromos jármű akkumulátor vagy szuperkondenzátor használatával rövid ideig felsővezeték-hálózat nélkül, önjáró üzemmódban is közlekedhessen. Ez az elvárás 4 km-es táv megtételének képességére vonatkozott. Így egy esetleges áramkimaradás, felsővezeték-hiányos útszakasz vagy akár a járat elterelése sem okozhat gondot, hiszen továbbra is biztosított a zökkenőmentes, önjáró üzemben is környezetbarát közlekedés lehetősége. Ennek a funkciónak köszönhetően ráadásul a budapesti trolibuszhálózat fejlesztését is biztosíthatjuk középtávon anélkül, hogy költséges felsővezeték-hálózatot építenénk ki. Az önjárási képességet az erre alkalmas trolibuszok ma is alkalmazzák (a XIII. kerületben, egy felsővezeték nélküli szakaszon jár a 79-es troli menetrendszerűen) és ilyen hálózatbővítéseket a jövőben is tervezünk (pl. az V. kerületi megújult Kossuth Lajos tér térségében). A felsővezeték nélküli szakaszok általában a történelmi városmagban helyezkednek el, ezért dízelmotoros önjárás nem, csak elektromos megoldás volt elfogadható a BKK számára. Budapesten 2005 óta használunk akkumulátorral meghajtott trolibuszokat (melyek épp a most a tendert emiatt támadó Skoda csoporthoz tartozó Ganz-Skoda hajtásúak), és ez a képességük számos esetben, így az M4-es metróvonal építésének idején is hasznosnak bizonyultak, tehát ez az elvárás nem volt sem egyedülálló, sem újdonságértékű Budapesten.
Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója a Hír TV stúdiójában válaszolt a trolibusztenderrel kapcsolatos kérdésekre. (Forrás: mno.hu)
Kifogásaink a KDB döntésével kapcsolatban
A KDB indoklásában az akkumulátoros önjárásra vonatkozó elvárásunkat versenykorlátozónak minősítette, mivel a bizottság tagjainak szakmai ismeretei szerint a jelenleg futó trolibuszok többsége az önjárást dízelgenerátorokkal biztosítja. Ez szakmai tévedés, hiszen Budapesten és számos európai nagyvárosban is károsanyag-kibocsátás nélküli modern, akkumulátoros önmeghajtású trolibuszok közlekednek és több ajánlatot is kaptunk ilyen megoldásra, tehát a verseny biztosított volt.
A BKK jogi álláspontja és külső közbeszerzési szakértőink véleménye szerint a Döntőbizottság nem járt el kellő körültekintéssel és nem is hatáskörébe tartozó műszaki kérdésben foglalt állást, amikor határozatában eldöntötte, hogy a BKK nem szerezhet be elektromos meghajtású önjárást biztosító trolibuszt, hanem köteles megengedni a dízelgenerátorú önjáró járműre vonatkozó ajánlattételt is. Megjegyzem, hogy egy korábbi trolibusz-beszerzési eljárásban a Skoda nem vitatta az akkumulátoros önmeghajtás módját, sőt, ajánlatot is nyújtott be.
A KDB tárgyalás nélkül úgy hozta meg döntését, hogy a BKK számára nem biztosított teljes körű esélyegyenlőséget az eljárás időszaka alatt. Az előírásokkal ellentétben a Skoda beadványát a BKK időben nem kapta meg, csak egyhétnyi késéssel, a határozat kiadása előtt pár órával érkezett meg hozzánk, így a döntés meghozatala előtt fenti érveinkkel reagálni sem tudtunk rá. Mindez alapvetően és szándékosan sérti a jóhiszeműség, az esélyegyenlőség és tisztesség közbeszerzési alapelveit.
Véleményünk szerint a Skoda a cég offshore háttere miatt ebben az eljárásban egyébként nem is volt ügyfélképes, ráadásul beadványát a törvényi határidőn túl, elkésve adta be. Ügyfélképessége a cég tulajdonosi háttere miatt vonható alappal kétségbe: a villamosjárművek beszerzését célzó tenderben a Ganz-Skoda ajánlatát a BKK érvénytelennek nyilvánította, az érvénytelenségi okokat a közelmúltban a KDB is megerősítette. A Skoda off-shore gyanús, tisztázatlan tulajdonosi hátterével kapcsolatos gyanút tehát a Közbeszerzési Döntőbizottság is kimondta. Emlékeztetni szeretnék mindenkit, hogy a villamostender idején ezen vizsgálatunk kapcsán Horváth Csaba frakcióvezető akkor is a BKK-t hibáztatta, politikai szereplőként megkísérelt beavatkozni a tenderbe és akkor is a BKK menedzsmentjét próbálta a közvélemény előtt besározni – mint később kiderült, teljesen alaptalanul.
Összességében tehát: a Közbeszerzési Döntőbizottság döntését nem fogadjuk el, mivel azt szakmai tartalmában hibásnak, az eljárási hibák, az esélyegyenlőség hiánya miatt pedig jogsértőnek tartjuk. A BKK mindent megtesz annak érdekében, hogy az uniós források elvesztését elkerülhessük, ezért kértük a KDB-t döntése visszavonására, illetve, ha ez nem történik meg, a határozat bírósági felülvizsgálatát is kezdeményezni fogjuk.
Budapest, 2014. április 12.
Vitézy Dávid vezérigazgató
Budapesti Közlekedési Központ
