Népszerűek a Telebuszok

Mintegy másfél ezren vették már igénybe a BKK új Telebusz-szolgáltatását a járatok november 4-i elindulása óta. Az utasszám nem csak azt támasztja alá, hogy valós utazási szándékot elégítenek ki az új buszok, de a járatok kihasználtsági adatai alapján azt is, hogy az igényalapú közlekedési megoldás megfelelő választás volt a budapesti közösségi közlekedésbe újonnan bevont városrészekben. A közelmúltban indult, Aranyhegy és Csillaghegy között közlekedő 219-es buszt jellemzően munkába és iskolába járáshoz veszik igénybe az utasok, a csúcshegyi kertvárost a fővárosi közösségi közlekedési hálózathoz közelebb hozó 260-as járat esetében pedig az esetek döntő többségében igény mutatkozik arra, hogy megtegye a meghosszabbított útvonalat a hegyre.

A BKK folyamatosan figyelembe veszi az utasok igényeit, visszajelzéseket gyűjt szolgáltatásairól, vizsgálja a közösségi közlekedés megújításának lehetőségét. Ennek egyik eredményeként 2013. november 4-én két új, a fővárosi tömegközlekedés által eddig ki nem szolgált területen indítottunk igényalapú közösségi közlekedési szolgáltatást Telebusz néven. Az Aranyhegyre közlekedő 219-es busz elindításával kapcsolatban számos pozitív visszajelzést kaptunk utasainktól. A közel egy hónap alatt szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az utazási igényt jól mértük fel: a kijelölt szolgáltatási terület legkülönbözőbb pontjairól érkezik utazási igénybejelentés a BKK-hoz, és jól elkülöníthetők egymástól időszakok is: amikor jellemzően nagyobb számban jeleznek a környéken élők, dolgozók utazási szándékot, és amikor kevesebben, vagy éppen senki sem. A 219-es mikrobusszal a november eleji indulás óta közel 1000 ügyfelünk utazott már. A járat csúcskihasználtsága naponta a kora reggeli, és reggeli órákban mutatkozik meg, míg az utasszámban a másik csúcs a késő délutáni, kora esti órákban látszik, kijelenthető tehát, hogy jellemzően a munkába, iskolába igyekvők alkotják a járat törzsutas-közönségét. A meghirdetett lehetséges indulások közül átlagosan minden negyedikre érkezik megrendelés, azaz a maximálisan nyújtható szolgáltatás 25 százalékára mutatkozik jelenleg igény, de a csúcsidei indulásokra vetítve ez az arány jóval kedvezőbb, 70 százalék feletti.

A 260-as járat útvonalát azzal a szándékkal hosszabbítottuk meg, hogy a fővárosi közösségi közlekedést a Csúcshegy kertvárosi részéhez közelebb vigyük. A szolgáltatás elindítása ennek a járatnak az esetében is tényleges igényeken alapult, hiszen a statisztikáink szerint a 260-as busz azon indulásain, amelyeken lehetőség volt a Kocsis Sándor úttól továbbutazni a Harsánylejtő Kertváros végállomásig, az esetek mintegy 35 százalékában éltek az utasok az új lehetőséggel. A meghosszabbított útvonalon a szolgáltatás november 4-ei elindulása óta 500-nál is többen utaztak; az eredmény a kertvárosi terület lakósűrűségét tekintve határozottan jónak mondható.

Az igényalapú közlekedésről

A BKK célja a Telebuszok elindításával egyrészt a szolgáltatás bővítése, a tömegközlekedéssel eddig nem rendelkező területek kiszolgálása, másrészt pedig az igényalapú szolgáltatástípus meghonosítása és az ehhez kapcsolódó tapasztalatszerzés volt. A Telebusz-rendszer lényege, hogy az ilyen típusú szolgáltatást nyújtó buszok csak akkor közlekednek, ha arra  az utasok részéről valós igény jelentkezik. Az utazási szándékot mind a 219-es, mind a 260-as járat esetében a 06 1 3-BKK-BKK (06 1 3-255-255-ös) telefonszámon lehet jelezni, emellett a 260-as busz esetében a Virágosnyereg utca irányában a járművezetőnél, útközben is kérhető. A módszer előnye, hogy a buszok kizárólag az utasok által ténylegesen igénybe vett útkszakaszt járják csak be, nem kell üresen közlekedniük, és sem zaj-, sem környezetszennyezéssel nem terhelik a zöld-, lakóterületeket. Mindkét járatot a BKK normál díjszabásával lehet igénybevenni, azaz a szokásos vonaljegyek, bérletek használhatóak, az arra jogosultak részére pedig ingyenes az utazási lehetőség. A menetjegy a buszvezetőnél is megvásárolható 450 forintos áron.