Százhuszonöt évvel ezelőtt, 1887. november 28-án délután fél háromkor indult útjára az első budapesti villamos a Nyugati pályaudvar és a Király utca között. Európában ez volt az első városon belüli, közúti villamosvasút. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum különleges, Zipernowszky Károly által tervezett, 122 éves, egysínű, működőképes villamos modellel is emlékezik a jeles születésnapon. A 125 éves a budapesti hév és villamosközlekedés című, új, időszaki kiállítást a dualizmus technikatörténetét bemutató Szabad a pálya című tárlat részeként, annak újabb szakaszaként Dr. Krámli Mihály, a múzeum főigazgatója és Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója nyitotta meg.
Dr. Krámli Mihály köszöntőjében felidézte, hogy 125 évvel ezelőtt, 1887. november 28-án, hétfő délután fél háromkor indult el a Nyugati pályaudvar elől az első villamos Budapesten. Ezt megelőzően, augusztus 7-én a Közvágóhídtól helyiérdekű (hév) – gőzvontatású – szerelvény indult Soroksár felé, ezzel Budapesten beköszöntött a géperejű városi közlekedés korszaka.
A főigazgató beszédében elmondta, a villamos hamar elterjedt, és 1898-ra ki is szorította a lóvasutakat, azok pályáját is villamos rendszerre építették át. A fővárosban két társaság is üzemeltetett villamosokat, mindkettő kiépítette a – sokszor párhuzamos – saját hálózatát. A századfordulóra már villamos járt több belvárosi szűk utcában is, mint a Veress Pálné vagy a Papnevelde utcákban. Annak érdekében, hogy ezeken a szűk helyeken biztonságosan lehessen közúti vasutat építeni, számos terv született. Ezeknek műszakilag egyik legérdekesebb példája a Zipernowszky Károly által jegyzett „Függőleges nyomú vasút”, azaz az egysínű alsóvezetékes villamos terve. A szabadalmi dokumentációk kiegészítéseként 1890-ben a Ganz gyárban elkészült a tervezett villamos M=1:5 méretarányú működőképes modellje, valamint egy tíz méteres pályaszakasza.
A 125 éves évfordulóra ezt a különleges modellt a múzeum restaurátorai felújították, így méltóképpen installálva az időszaki kiállítás fő attrakciójává válhatott. A működőképes Zipernowszky-vasút műtárgy, a műszaki megoldásai, azaz a motor és az áramellátás több mint 120 évesek.
Vitézy Dávid ünnepi beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy amikor kritikaként azt fogalmazzák meg, hogy a budapesti tömegközlekedéssel milyen sok gond van, akkor azt is látni kell, hogy a kisebb-nagyobb problémák ellenére Budapest alapvető közlekedési infrastruktúrája, hálózata a világ legjobbjai közé tartozik a mai napig. Kötöttpályás rendszerek hálózzák be az egész várost, villamossal el lehet jutni szinte mindegyik városrészbe, egy kiépített kötöttpályás rendszer éri el az agglomerációt, ami a MÁV elővárosi vonalai mellett a hévhálózatot is jelenti. Ilyen infrastrukturális alapok nálunk sokkal nagyobb gazdasági lehetőségekkel bíró nagy fővárosokban sincsenek. Ha körbenézünk a világban, azt látjuk, hogy egy hatalmas érték és előny az a hálózat, ami Budapestnek megadatott, és aminek mind a mai napig a gerince a villamoshálózat. Erre építkezünk és tovább is szeretnénk fejleszteni – hangsúlyozta Vitézy Dávid.
A jövőbeni fejlesztésekkel kapcsolatban a BKK vezérigazgatója beszámolt, hogy Budapestnek számos olyan projektje zajlik és került megvalósítási szakaszba az elmúlt években, amely a villamoshálózat fejlesztését szolgálja. Példaként említette a vonalak felújítását, az 1-es villamos meghosszabbítását, a jövőbeni hosszú távú fejlesztések kidolgozását, valamint azt, hogy új villamoskocsik vásárlására is szándék van a következő években. Ugyanez igaz a hévhálózatra is, aminek a fejlesztése, az elmúlt harminc-negyven évben megismert járművek cseréje szintén megindult.
A BKK igyekszik nagy figyelmet fordítani a múlt emlékeinek megőrzésére. Még ebben a nehéz anyagi helyzetben is a Fővárosi Önkormányzat segítségével a BKK támogatja, hogy a BKV múzeumai életben tudjanak maradni. Idén több nosztalgiajárat, régi villamos közlekedett menetrendszerinti forgalomban, mindenki számára hozzáférhetően, mint valaha az elmúlt 22 évben, ezt a hagyományt kívánja a jövőben is folytatni a BKK. Vitézy Dávid hozzátette: bízik benne, hogy abban, hogy a múltat megismerjük, megszeressük és, hogy értsük, hogy a budapesti közlekedés milyen alapokra építkezik, nagy segítség lesz a most megnyitott kiállítás.
