Közös gondolkodásra hívott öt előadót a TEDxYouth@Budapest július 28-ára, az Erzsébet téri Akváriumba. A TED az Egyesült Államokból induló, és mára a világ minden részén elterjedt programsorozat, mely újszerű, innovatív megoldások felkutatására, ötletek átadására, a tudás megosztására törekszik, a legkülönfélébb témákban. A résztvevők – a nézők aktív közreműködésével – ezúttal azt járták körül, hogy mitől lesz jobb fővárosunk, mitől lesz élhetőbb Budapest.
A meghívott vendégek között volt Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója, László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke, Magyarósi Csaba, az Egy Nap a Városban blog szerkesztője, Smiló Dávid, az Építész Szakkollégium elnöke és Sinka Károly (Sinya), a Critical Mass szervezője. Halász Áron, a Cyclechic kerékpáros blog szerkesztője volt a beszélgetés moderátora.
Budapestnek, mint minden nagyvárosnak, szüksége van élhető városi terekre, és arra, hogy ezeken belül, illetve ezek között élő, működő kapcsolat legyen. Az igazi belváros funkció, vagyis a hely, ahol az emberek találkoznak, a belváros közepére koncentrálódik. Ebből ki kell törni, tágítani kell ezt a területet – mondta Vitézy Dávid. Ahogy Óbuda egy része vagy a Lövőház utca élhető közösségi térré alakult, a BKK hasonlót tervez a Móricz Zsigmond körtérrel a 4-es metró állomásának átadása után, de ilyen lesz majd az átépített Széll Kálmán tér is. Meg kell teremteni a lehetőségét, hogy a helyi lakók, vállalkozók birtokba vehessék a felújított, megváltozott funkciójú helyszíneket. A közlekedésszervezés oldaláról az is fontos feladat, hogy egy jól működő sugaras szerkezetű, átmérős kötöttpályás közlekedési hálózat működjön a városban, mely a belvárost összeköti a külvárosokkal és az agglomerációval. Vagyis: kell egy működőképes rendszer, mely behozza az embereket a központba, melynek nevéből eredő funkciói a jövőben is megmaradnak. Ennek kiépítéséhez alapvető, hogy a korábbi gyakorlattal szemben egyértelmű alapelvek mentén le kell szögezni a közeledésfejlesztési prioritásokat – az anyagi lehetőségek és a szakmai szempontok szem előtt tartásával. A BKK ezt megtette és a tömegközlekedés, a kerékpáros és gyalogos közlekedés fejlesztése élvez prioritást Budapest közlekedéspolitikájában.
A tágabban vett fejlesztési irányokról a BKK vezérigazgatója úgy vélekedett, hogy a városfejlesztésben le kell tenni a zöldmezős beruházásokról, nem az kell legyen a cél, hogy például a Csepel-sziget csúcsát vagy a még meglevő beépítetlen területeket kiépítsük, hanem a belvárost körbeölelő, sokszor funkcióját vesztett, lepusztult „rozsdaövezetbe” kell életet lehelni, ezt kell elsősorban fejleszteni, és minőségi életre alkalmassá tenni. Itt nem csupán a lakónegyedekben és irodaházakban kell gondolkodni, újabb parkok és zöldfelületek kiépítése is fontos lenne. Hogy erre mekkora igény van, azt jól mutatja a Kopaszi-gát esete, mely egyelőre - még a hajójárat beindulása ellenére is - nehezen megközelíthető, mégis nagyon népszerű hely.
Szóba került az a közgyűlés által végül leszavazott dugódíj ügye is. Vitézy a behajtási díjat közlekedésszakmailag jó eszköznek tartja, ám úgy véli, ennek bevezetéséhez számos előfeltétel meglétére van szükség. Amikor az előző városvezetés erről 2009-ben döntött, előre tudták, hogy ezen feltételek nem teremtődnek meg, például az 1-es villamos felújítása vagy a budai fonódó villamoshálózat nem fog elkészülni 2013-ig. Ezek nélkül pedig szakmai szempontból nem indokolható, nem szerencsés a dugódíj bevezetése.
A kerékpáros közlekedés kapcsán számos fontos témát jártak körül a kerekasztal résztvevői. Egy hallgató a járdán balesetveszélyesen tekerő bringásokra hívta fel a figyelmet. László János úgy vélte, az „eredendő bűn” az, hogy az elmúlt évtizedekben a járdára felfestett sárga csíkokkal próbálták meg letudni a kerékpárutak problémáját. A járdán való biciklizés e nélkül is veszélyes, ez pedig újabb problémákat szült. A Magyar Kerékpárosklub arra törekszik, hogy mindenkit meggyőzzön: ne a járdákon kerékpározzon, ha mégis eztteszi, viselkedjen vendégként és tartsa tiszteletben a gyalogosokat. Szerencsére a megoldás már körvonalazódik: a BKK új személetet képvisel ezügyben. A biztonságos, az igényeknek megfelelő kerékpárutak építése már megkezdődött, erre példa az Andrássy úti, a Szemere utcai vagy a kiskörúti kerékpársáv kiépítése. Hasonló biciklisávok kiépítése várható sokfelé a városban. A járdára festett, veszélyes „kerékpárutakat” pedig két éven belül fel kívánja számolni a Budapesti Közlekedési Központ.
Vitézy Dávid azt is bejelentette, hogy augusztusban tíz buszsáv megnyílik a kerékpárosok előtt, így a Fő utcában, a Szent István körúton vagy a Hengermalom úton is szabad lesz a tekerés. Részleteket rövidesen közzéteszünk. Eddig a buszsáv és a mellette lévő forgalmi sáv határán kellett a kerékpárosoknak egyensúlyozni, ha szabályosan közlekedett, ez pedig veszélyes és szinte betarthatatlan.
Egy néző a tömegközlekedési eszközökön történő kerékpár szállítása kapcsán tett fel kérdést a BKK vezetőjének. Vitézy Dávid a HÉV, fogaskerekű és a hajójáratok mellett a jövőben a villamosokon lát erre esélyt, elsősorban az alacsonypadlós járműveken.
„Vissza akarom kapni a Dunát!” – válaszolta egy moderátori kérdésre Sinya. Felvetésére Vitézy Dávid úgy reagált, hogy ezen a területen is nagy változások történnek. A közelmúltban beindult a vízi tömegközlekedés, és a tervekben szerepel a hálózat bővítése, új hajók vásárlása. Szintén fontos cél a kikötőhelyek környékének rendbetétele, mert a szállodahajóval érkező több tízezer turistát jelenleg balkáni körülmények fogadják. A Főváros és a BKK ezt a területet is szeretné újraszabályozni. A rakpartok kapcsán elhangzott, hogy a budai oldalon a földrajzi viszonyok miatt nincs mód a tranzitforgalom elterelésére. A Duna bal partján más a helyzet: a várost össze lehet kötni a folyóparttal, rekreációs célokra is felhasználva azt. Ilyesmire egyelőre ideiglenes lezárással már a közeljövőben, a mobilitási héten sor kerül.
