A 2012 májusa óta működő új közszolgáltatási rendszer alapján a BKV jelenleg kizárólag üzemeltetői feladatokat lát el, a közösségi közlekedéssel kapcsolatos szervezői feladatokat a BKK végzi, így a forgalomfelügyelet, az utastájékoztatás, a menetrendtervezés, valamint a jegy- és bérletrendszer továbbra is egységes marad Budapesten. Az üzemeltetés két különálló rendszer szerint működik: a kötöttpályás ágazatokban a BKV nincs versenyhelyzetben, míg az autóbusz-ágazatban más vállalkozók is megjelentek és az új buszüzemeltetési modell bevezetésével bővülni is fog a versenyeztetett vonalak száma.
A megrendelői és közlekedésszervezői funkciók BKK-hoz kerülésével megszűntek a BKV-ban korábban ezen funkciókból adódó szinergiák, amelyek a kötöttpályás és az autóbuszos ágazat egy társaságban tartását indokolták. Mindezek alapján célszerűvé és indokolttá vált a kétfajta üzemeltetési modell és közlekedési alágazat cégjogi szétválasztása, az autóbuszos és kötöttpályás üzletágat pedig egymástól független, önálló jogi személyiségű társaságok keretei között lenne célszerű működtetni.
- Az ágazatok szétválasztása többek között lehetővé tenné a transzparencia jelentős növelését mind a szervezeti működés, mind a gazdálkodás, a működési költségek alakulása tekintetében. Az átláthatóság növekedése hatékonyabbá és eredményesebbé tehetné a társaságok feletti tulajdonosi joggyakorlást, nyomon követhetőbb lesz az egyes ágazatok valós költsége, a BKV 22 éve halogatott teljes körű átalakítása és az adminisztrációs szintek egyszerűsítése megtörténhet.
- Az önkormányzati tulajdonban maradó autóbuszos operátor társaság részére fizetendő szolgáltatási díj teljesen összehasonlíthatóvá válna más, külső vállalkozók áraival, valamint lehetőség adódna a szolgáltatási díjak piaci benchmark alapján történő értékelésére. Az összehasonlítás alapján hozott tulajdonosi intézkedések révén hatékonyabbá és költségtakarékosabbá válhatna a belső szolgáltató buszos társaság. Mindez az üzemeltetési költségeket, és így a megrendelő BKK és a Főváros finanszírozási terheit közép- és hosszútávon csökkenthetné.
- A szétválasztással megszüntethető lenne az ágazatok keresztfinanszírozásának lehetősége. Nem lenne a jövőben lehetőség arra, hogy a versenyhelyzetbe kerülő autóbuszos ágazat a nem versenyző más ágazatok rovására finanszírozódjon, amit egyébként az uniós szabályozások is tiltanak.
- Az önálló buszágazat a kisebb üzemméretből adódóan hatékonyabb és rugalmasabb működésre lehetne képes, amely a külsős vállalkozókkal szemben nagyobb versenyképességet eredményezhetne.
- Az önálló autóbuszos társaság működési és beruházási finanszírozása várhatóan lényegesen kedvezőbb feltételekkel és rugalmasabban lenne megoldható. A buszos társaság hitelképessége kedvezőbben alakulhatna a BKV jelenlegi banki megítéléséhez képest, szélesebb lehetőség nyílna a járművek eszközalapú finanszírozásának (lízing) alkalmazására.
A Fővárosi Közgyűlés ülésén Bolla Tibor BKV-vezérigazgató kiemelte: az intézményrendszeri átalakítást folytatni kell, a BKV szétválása és kisebb operátorcégek létrehozása logikus és szükségszerű lépés. A Közgyűlésen a BKK vezetője, Vitézy Dávid a képviselők kérdéseire válaszolva kiemelte: a szétválástól azt várják, hogy a továbbra is városi tulajdonban maradó buszszolgáltató is versenyképes legyen, képes legyen új buszokat beszerezni és a BKV megmaradó buszágazata is képes legyen megújulni. Ehhez azonban önálló és versenyképes szolgáltatóvá kell válnia.
A szétválasztás két módon mehet végbe. A buszágazat BKV-ból történő kiválásával, ebben az esetben a BKV a kötöttpályás ágazatok üzemeltetésére cégjogi értelemben fennmaradna, míg a buszágazat üzemeltetése a BKV jogutódjaként új társaságba kerülne. Másik lehetséges megoldás lenne a BKV szétválása, ebben az esetben két új társaság jönne létre a BKV jogutódaként, a jelenlegi BKV pedig megszűnne. A pontos cégjogi forgatókönyvet a BKK és a BKV közösen dolgozzák ki 2012 őszére. Az átalakítás nem érintené sem a BKV jelenlegi kötelezettségállományának, sem vagyonának a mértékét, mert a jogutódok válnának tulajdonossá. A létrejövő vállalat vagy vállalatok pedig szintén fővárosi tulajdonban lennének, a vagyonkezelő a Budapesti Közlekedési Központ lenne.
Az előterjesztés keretében döntés született arról is, hogy a Főváros vállalja a BKV hiteleihez a készfizető kezességet, mellyel a 2003 és 2009 között a közfinanszírozás hiánya miatt a BKV által felvett mintegy 62 milliárd forint lejárt adósságállományt sikerült refinanszírozni és így 2015-ig a hitelek visszafizetésére való képtelenség miatti összeomlástól sikerrel mentettük meg a BKV-t, mely a ma eldöntött átalakítások nyomán addigra transzparens és karcsúsított, hatékony üzemeltető cégekké válhat szét.
