Az új budapesti autóbusz-üzemeltetési modell közeljövőbeli bevezetése kapcsán nemzetközi konferenciát szervezett a BKK, melyen a versenyeztetéssel odaítélt buszüzemeltetés modelljét sikeresen alkalmazó európai városok képviselői osztották meg tapasztalataikat a mintegy 150 fős magyar szakmai közönséggel.
Nemzetközi konferenciát tartott Budapest autóbusz-közlekedésének tervezett átalakításáról 2011. december 15-én az UITP-vel (Nemzetközi Tömegközlekedési Szövetség) közösen a Budapesti Közlekedési Központ. A konferencián London, Stockholm, Koppenhága, Varsó és Helsinki közlekedésszervezőinek képviselői ismertették a tervezett budapesti buszüzemeltetési rendszerrel kapcsolatos javaslataikat és saját városuk több évtizedes tapasztalatait, valamint a BKK vezérigazgatója tartott előadást az új budapesti buszüzemeltetési modellről. A konferencia célja Európában sikerrel működő, a BKK számára például szolgáló modellek megismerése volt. Az esemény fővédnöke Tarlós István főpolgármester volt.
Az eseményen dr. György István főpolgármester-helyettes köszöntőjében hangsúlyozta a konferencia fontosságát abban a folyamatban, mely terveink szerint a főváros buszközlekedésnek teljes megújulásához fog vezetni, anélkül, hogy jelentős tőkebefektetésre lenne szükség a főváros részéről. Több mint ezer autóbusz rója Budapest útjait a nyolcvanas évek óta, mintegy 70 milliárd forintra lenne szükség a géppark cseréjére. – A 8-10 éves, használt buszok megvásárlása hosszú távon nem jelent kiutat a helyzetből. Ezért teljesen új modellt dolgoztunk ki – hangsúlyozta a főpolgármester-helyettes. 2012 végétől a tervek szerint üzembe állítanánk az új buszokat, 2014 végére pedig szinte a teljes gépparkot lecserélné a BKK. Mindez az utasokról szól, számukra teljesen mindegy, ki a szolgáltató. A lényeg, hogy magas minőséget kapjanak a pénzükért. Ugyanez a célja az új modellnek is. A kőkorszakból a legújabb korba lép majd át a budapesti buszközlekedés – fogalmazott György István.
Az új modellben a BKK végzi majd a megrendelői feladatokat: a forgalomirányítás, az utastájékoztatás, a menetrendtervezés, valamint a jegy- és bérletrendszer továbbra is egységes marad Budapesten. Azonban, míg a kötöttpályás ágazatban a BKV kizárólagos szolgáltató marad, az autóbuszközlekedésben megjelenhetnek a magánszolgáltatók is, akik nyílt pályázat útján nyernék el egy-egy vonal vagy vonalcsoport üzemeltetését és biztosítanák a szükséges járműmennyiséget, a mainál újabb járművekkel. Ezen folyamat eredményeként Budapest buszparkja 2014 végéig jelentős mértékben lecserélődhetne, úgy, hogy eközben a körülbelül 70 milliárd Ft közvetlen tőkebefektetés nem Budapestet, illetve a BKV-t vagy a BKK-t terheli. A probléma azért is égető, mert a BKV által készített kimutatás szerint legkésőbb 2013-ban mintegy 500 autóbusz selejtezése válik elkerülhetetlenné, tehát az új buszüzemeltetési modell megvalósítása elengedhetetlen és halaszthatatlan.
– Ezeket a napokat, hónapokat úgy éljük meg, mint ha a szakadék felé tartanánk, és innen kellene visszarángatni a budapesti közlekedést – kezdte előadását a BKK vezérigazgatója. Vitézy Dávid kifejtette: – Az elektronikus jegyrendszer, az új buszüzemeltetési modell bevezetése, a kötött pályás közlekedés fejlesztése mind terveink között szerepel. Budapestnek sok specialitása van, mi azonban nem lesütött szemmel keressük a megoldásokat: körbenéztünk a világban, és megfelelő példákat találtunk. Hiba lenne minden problémát a pénzhiányra fogni, a város különlegességeit ki lehet használni. A buszüzemeltetés gondja nem halasztható, a mintegy 1400 darabból álló buszpark nem bírja ki a további késlekedést, a járművek felújítása nem gazdaságos. A buszok nem érik meg 2014-et, ha most nem lépünk – hangsúlyozta a vezérigazgató. Budapest buszai átlagosan 17 évesek, cseréjük 70 milliárd forintba kerülne, uniós támogatást azonban autóbusz-vásárláshoz nem lehet igénybe venni.
A konferenciáról a külföldi vendégek előadásait is ismertető, részletes beszámolónkat ide kattintva olvashatják, ahonnan letölthető mindegyik prezentáció.
